Alexander C.Karp

A Szilícium-völgy utat tévesztett. A mesterséges intelligenciát kifejlesztő mérnökök és tudósok létfontosságú kérdéssel szembesülnek, amikor az innovációban sokáig élen járó Nyugat előnyét már nem vehetjük biztosra. Elérkezett a számvetés ideje. Alexander C. Karp, a világ egyik legmeghatározóbb és legvitatottabb technológiai vállalatának a vezetője, a Palantir vezérigazgatója és Nicholas W. Zamiska, a cég stratégiai és jogi tanácsadója könyvükben amellett érvelnek, hogy a szoftveriparnak újra kell építenie kapcsolatát a kormányzattal és az állammal. A Szilícium-völgy hőskorában a legjobb mérnökök és az állam irányítói közösen dolgoztak azokon a technológiákon, amelyektől a világ kihívásaira adott választ remélték. A szerzők véleménye szerint az állammal és a hadsereggel való kapcsolat azonban mára felbomlott, ami súlyos következményekkel jár a nyugati világrend számára. Az „új Szilícium-völgy” jelenleg a fogyasztói piacokra fókuszál: online hirdetési és közösségimédia-platformokat épít, amelyeket algoritmusok uralnak. A tudást és az erőforrásokat öncélú fejlesztésekbe fekteti. Eközben azonban elsikkad a legjelentősebb feladat – megoldást kínálni a társadalom égető problémáira. Méltatások Alex Karp könyve akár az Egy szabadgondolkodó kiáltványa címet is viselhetné. Éles kritikával illeti a Szilícium-völgy arroganciáját és szűklátókörűségét, és szenvedélyesen érvel a Nyugat védelme és annak kulturális értékei mellett. Karp valódi polihisztor: társszerzőjével, Nicholas Zamiskával együtt intellektuális utazásra viszi az olvasót az antropológiától a művészeten és a zenén át a történelemig és a filozófiáig, hogy megmutassa, mi kell ahhoz, hogy túlélhessünk, és sikerre vihessük nemzeti projektünket. A szerzők számos briliáns gondolkodót idéznek, de talán John Mulaney humorista sora foglalja össze legjobban Karp stílusát, ahogyan létrehozta úttörő szoftvercégét, a Palantirt: „A szerethetőség börtön.” David Ignatius a The Washington Post rovatvezetője, a Phantom Orbit című bestseller szerzője Alex Karp az, akit a németek Querdenkernek neveznek: keresztirányban gondolkodónak, ha nem egyenesen konok ellenkezőnek. Meggyőződése, hogy egy szoftver éppúgy szolgálhatja a nemzetbiztonságot, mint a fogyasztók igényeit; ezt alapul véve hozta létre egyedülálló vállalkozását. A Technológiai köztársaság lenyűgöző betekintést nyújt a Palantir működésébe (amelyre egyaránt hatott a méhek rajzása, humoristák improvizációja és Isaiah Berlin gondolatai), és bemutatja Karp következetesen nemzeti-liberális politikai filozófiáját. Lendületes kiáltvány egy új Manhattan-terv mellett, amely biztosítaná az Egyesült Államok győzelmét a jövő mesterségesintelligencia-alapú háborúiban. „Ébresztő, Szilícium-völgy! – üzeni Karp és Zamiska. – Mindent kockára teszel, ha a hazafiság helyett a cinizmust választod.” Niall Ferguson a Stanford Egyetem Hoover Intézetének vezető kutatója, a The Ascent of Money és a Doom című The New York Times-bestsellerek szerzője Karp felhívása a „technológiai köztársaság” létrehozására világosan megmutatja, minek kell történnie ahhoz, hogy a demokratikus világ a mesterséges intelligencia korában is megőrizze vezető szerepét. A mérnököknek és a technológusoknak arra kell használniuk a tehetségüket, hogy a digitális jövő ne gyengítse, hanem erősítse a demokratikus szabadságjogokat. A könyv ébresztő a Szilícium-völgy techvállalkozói és mindenki más számára. Anders Fogh Rasmussen az Alliance of Democracies Foundation alapítója, 2009 és 2014 között a NATO főtitkára

Silicon Valley ztratilo svou cestu. Nejbystřejší lidské mozky v minulosti spolupracovaly se státem na přelomových technologiích, které posouvaly svět dopředu. Díky nim získal Západ převahu nad nepřáteli a dokázal zajistit bezpečí svých obyvatel. Dnes se však vztah k technologiím změnil. Současní inženýři a vývojáři raději vytvářejí marketingové algoritmy, sociální sítě a platformy na sdílení videí. Celý technologický sektor je posedlý spotřebitelskou kulturou, která plýtvá talentem i kapitálem na věci, které jsou triviální a pomíjivé. Tato pohodlná odevzdanost se navíc postupně rozšířila do akademické sféry, politiky i vedení firem. A výsledek? Vzestup celé generace lidí, jejichž posláním je slepé naplňování ekonomických rozmarů pozdního kapitalismu. Tento stav ve své knize nekompromisně kritizují Alexander C. Karp, generální ředitel jedné z nejrychleji rostoucích technologických společností v USA Palantir Technologies, a její šéf pro korporátní záležitosti Nicholas W. Zamiska. Softwarový průmysl se podle nich musí vrátit k řešení nejpalčivějších výzev současnosti, jako jsou nové závody ve zbrojení či rozvoj umělé inteligence. Stát se na oplátku musí otevřít inženýrskému myšlení, které stálo za původním rozmachem Silicon Valley. Vůdčí osobnosti by měly odmítnout intelektuální křehkost a vytvořit prostor pro ideologické střety. Ochota riskovat nepřízeň davu je podle Karpa a Zamisky klíčem k technologické a ekonomické výkonnosti. "Technologická republika kombinuje fascinující vhled do fungování Palantiru - společnosti, již inspiruje rojení včel, komediální improvizace a myšlenky Isaiaha Berlina - s nekompromisní národně-liberální filozofií Alexe Karpa. Výsledkem je strhující manifest za nový projekt Manhattan ve věku umělé inteligence." - Niall Ferguson, britský historik a autor knih Civilizace, Původ peněz a Zkáza: Politické aspekty katastrof