Kel Carpenter

Szóval… mint kiderült, tényleg Lucifer lánya vagyok. A Pokol királyságának örököse. És… – igen, eltaláltad – a Kárhozottak soron következő királynője. De mi van, ha nem akarok uralkodni? A bujkáló imp és Josh halála miatt még mindig nem vagyok biztonságban. Egyáltalán nem. Azzal, hogy szegény, jó öreg apám örökébe léptem, a Pokol minden problémája a nyakamba szakadt, ami azt jelenti, hogy az ő ellenségei az én ellenségeimmé lettek. Szerencsémre velem van az Apokalipszis Négy Lovasa, a legjobb barátnőm – egy banshee – és egy harcias mosómedve. De meg kell küzdenem a bennem lakozó bestiával. Az én tébolyult, birtokló természetű, rémisztő alteregóm mindenáron ragaszkodik a Lovasokhoz. De nemcsak ahhoz, hogy mellettem álljanak, hanem ahhoz is, hogy az ágyamban háljanak. Mintha nem lenne elég bajom már azzal is, hogy megtanuljam irányítani a Pokol lángjait. Nem lett volna egyszerűbb, ha Lucifer ír egy vezetési kézikönyvet a halála előtt?

Képzeld el a meglepetésem, amikor rájövök, hogy minden, amit valaha mondtak nekem, hazugság. De ne szaladjunk ennyire előre! Kezdjük az elején! Ruby Morningstarnak hívnak. Egy tetoválószalont vezetek a legjobb barátnőmmel Portlandben. Van egy mosómedvém, egy levakarhatatlan, őrült exem, hogy más apróságot már ne is említsek… Nevezetesen azt, hogy démon vagyok. Egy félvér succubus, hogy pontosan fogalmazzak. Életem elmúlt huszonhárom évében legalábbis ezt hittem magamról, de azon a napon, amikor egy szívdöglesztő idegen kiváltott engem a börtönből, fenekestül felfordult az életem, és hirtelen azt sem tudtam, ki vagyok. Mert nem a Négy Lovas hozza el az Apokalipszist. Hanem én. Szóval mondjuk úgy, hogy megvan a magam baja. Kirobbanóan sikeres „fordított hárem”-regény, paranormális, romantikus urban fantasy.