Ann Chamberlin

A kedves és szeretetreméltó Eszmehan szultána a nagy Szulejmán unokája és Szelim herceg leánya. Egy vénemberhez, Szokoli Mehemed nagyvezírhez adták feleségül. A sors úgy akarta, hogy első és sokáig egyetlen hadimja egy szerencsétlen sorsú ifjú, Giorgio legyen, aki nem tudott ellenállni a gyönyörű, de gátlástalan Sofia varázserejének. Fogságba került, és eladták rabszolgának. Eszmehan szultánától az Abdullah nevet kapta. Az életének most már csak egyetlen célja maradt: azt akarja, hogy boldogan éljen az úrnője. Érte, ha kell, hajóra száll és dacol az ágyúkkal, vagy útra kel, hogy a kedves hercegnő a legfontosabb szent helyen imádkozhasson gyermekáldásért. Az emberek nem véletlenül tartják titokzatos, veszélyes cselszövésekkel teli helynek a szultán háremét Isztambulban. Válogatott katonák és eunuchok őrzik a magas falak mögött Szulejmán szultánnak és fiainak feleségeit, ágyasait, háremhölgyeit. A világ leggyönyörűbb asszonyai között könyörtelen vetélkedés folyik. A nagyhatalmú úrnők mindegyike arra törekszik, hogy az idős uralkodó esetleges halála után az ő fia legyen az új szultán. Semmilyen alantas eszköztől sem riadnak vissza. Hürrem fiai sorra távoztak az élők sorából, mostanra már csak Szelim herceg maradt. Ő azonban nem igazán tűnik alkalmasnak a trónra. Ebben a helyzetben mindennapossá váltak az összeesküvések, az intrikák a szeráj fülledt homályában. Az idős uralkodó egyetlen támasza a Mihrimah szultána maradt. Amikor Eszmehan teherbe esik, a hárem bábaasszonya, a néhai Hürrem szultána őszinte híve megállapítja, hogy Szulejmán első dédunokája fiúgyermek lesz. Ennek mindenki örül, kivéve a szépséges Szafijét. Murád herceg imádott ágyasa hatalomra és befolyásra vágyik. Tudja, ehhez fiúgyermeket kell szülnie Murádnak. Legfőbb ellenfele a kedvese anyja, Nurbanu úrnő. A nagyasszony megeskette a fiát arra, hogy sohasem veszi el feleségül a szép rableányt. A nagyra törő Szafije vakmerő cselszövésbe kezd, melynek következményeit az egész birodalomban, sőt a határokon túl is meg lehet érezni. Ebben nagy segítségére lehet a Héttorony börtönéből kimentett, titokzatos magyar rab, a rettenetes Ghazanfir. Szegény Eszmehanra szörnyű csapások sora hárul. Hiába esik többször is teherbe, gyermekei sorra meghalnak. Attól tart, hogy a férje elfordul tőle, és ezért magányos, rabsággal felérő élet vár majd rá. Abdullah rájön, hogy Szafije cselszövései veszélyeztetik Eszmehan életét. A szerelmes hadim azonban semmitől sem riad vissza, hogy megmentse jóságos úrnőjét. Újra tengerre szál, hogy a csodálatos, jószívű hölgy eljuthasson a férje karjaiba. A sors azonban könyörtelen próbára tesz

Ann Chamberlin regényében valódi történelmi személyek kelnek életre egy egzotikus 16. századi, leginkább cselszövéssel és fényűzéssel jellemezhető Oszmán világban, amit a törökök a női szultánok uralkodásának hívnak (ennek az uralkodási időszaknak Hürrem volt az egyik sarokköve). A történetben megismerhetjük Sofia Baffót, egy velencei nemesúr gyönyörű lányát. A nagyravágyó és intelligens fiatal hölgy élete 1562-ben vesz drámai fordulatot, amikor elrabolják a Földközi-tengeren garázdálkodó kalózok. A szépséges fiatal nőnek nem esik bántódása, de örökre le kell mondania a szabadságról. A nemes kisasszonyból egyszerű rabszolga lesz. Szépségével azonban felkelti azok figyelmét, akik magának a török birodalom nagyhatalmú urának, a fényességes padisahnak, az idős Szulejmán szultánnak keresnek gyönyörű háremhölgyeket. Szafije azonban nem kerül be a szultán háremébe. Egy titokzatos úri hölgy veszi meg elképesztően magas árért. Nurbanu szultána a fiának, a leendő szultánnak szánja a lányt. Az elszánt ifjú nő nem adja meg magát a sorsnak. Semmitől sem riad vissza. Elcsábít egy félszemű rablóvezért és magába bolondítja a birodalom leendő urát. Elképesztően vakmerő és becsvágyó. A hárem titokzatos, fülledten erotikus világában szemtanúja lesz a vakmerő és gyakran kegyetlen cselszövéseknek. Beleveti magát a küzdelembe, és elszánja magát arra, hogy ne csak a szultán szeretője, hanem a kedvese és bizalmasa is legyen. Mindeközben szörnyű sors vár a lánnyal együtt fogságba esett olasz fiúra: megfosztják férfiasságától, és számos kaland után bekerül eunuchnak a hárembe. A regény Szafije küzdelmeinek krónikája. Nagyszerű leírások váltakoznak a gyorsan pergő, élvezetes párbeszédekkel. A könyv oldalain életre kel a napfényes Itália és a titokzatos Oszmán Birodalom. Beléphetünk a rabszolgapiacra és a török főváros színpompás, kavargó sikátoraiba és nem utolsó sorban a hárembe, melynek magas kőfalai mögötti, gyakran szenvedéssel, máskor meg gyönyörrel teli hétköznapoknak lehetünk tanúi. A könyv tetszeni fog a szerelmes történetek, de a történelmi regények rajongóinak is. A Szafije nem véletlenül nyerte el Franciaországban a legjobb külföldi történelmi regénynek járó díjat.