Joanna Courtney

Anglia egén viharfelhők gyülekeznek, trónörökös híján pedig egyre bizonytalanabbá válik mind az utódlás, mind az ország sorsa. A sorozatos háborúkban ráadásul odavész a kulcsfontosságú pozícióban lévő Northumbria grófja, a királyi tanács ezért összeül, hogy megválasszák az utódját. A nyilvános eseményen részt vesz a szépséges és csupán tizennégy éves Edyth Alfgarsdottir is. A lány heves vérmérsékletű apja, Alfgar gróf azonban elveszíti a fejét, meggondolatlansága pedig nem marad büntetlenül: az uralkodó száműzi őt. A férfi egyedül a híres és rettegett walesi királytól, Griffintől remélhet segítséget, így családjával hozzá menekül. A nálánál jóval idősebb király rögtön szemet vet Edythre, és a lány sem közömbös a férfi iránt, de ha enged a kölcsönös vonzalomnak, nagy árat kell fizetnie a szerelmükért: szeretett Angliáját kell megtagadnia. Az időközben Wales királynéjává lett fiatal lány nagy hatalmú asszonnyá válik, és a vészterhes időkben, az 1066-os sorsfordító évben neki is választania kell. A választásán azonban nemcsak az övéi, hanem országuk sorsa is múlik... Joanna Courtney trilógiájának, a Hódítók asszonyainak első kötete igazi csemege a történelmi regények kedvelőinek. Edyth sorsán, megpróbáltatásain keresztül elénk tárul a tizenegyedik századi Anglia, királyok és királynék, grófok és grófnék élete, amely nem kevés izgalomban és érzelemben bővelkedik.

A kijevi Jelizaveta hercegnőnek született, és arra nevelték, hogy egy napon beleszője családját az európai uralkodóházak szövetébe. A szíve mélyén azonban igazi lázadó, aki mindig újabb és újabb kalandokat keres: leevez az áradó Dnyeper zuhatagain, és egyenrangú partnere szeretne lenni leendő királyi férjének. Egy nap egy félelmet nem ismerő viking harcos érkezik az apja udvarába. Jelizaveta azonnal megkedveli a férfit, és tudja, hogy benne méltó társra találhat. A harcos azért jött Kijevbe, hogy hírnevet és vagyont szerezzen magának, és idővel nemcsak a kincseit bízza a céltudatos és csábító lányra, de a szívét is. Ketten együtt útra kelnek észak felé, hogy a hatalmas tengereket átszelve elfoglalják Norvégia trónját. A nyughatatlan Jelizavetát azonban űzi a kalandvágya, a vakmerő Keménykezű Haraldot pedig a tenger hívó szava nem hagyja nyugodni, így hát hosszú évek békés uralkodása után úgy döntenek, meghódítják Angliát... A Hódítók asszonyai trilógia második kötetében kalandos utazásra indulhat az olvasó. Bejárhatja a 11. századi Európa tájait: a virágzó Kijevet, a nyüzsgő Bizáncot és a vadregényes Norvégiát egy felejthetetlen hősnő társaságában, akinek a szeretett férfi oldalán az elvárások, a társadalmi béklyók ellenére is sikerült a saját szabályai szerint élnie az életét.

Flandriai Matilda a legkevésbé sem boldog, amikor az apja bemutatja neki a leendő vőlegényét. A fiatal lány szíve egy angolszász ifjúért, Brihtricért dobog, Balduin grófnak azonban egészen más tervei vannak; legidősebb lányát Vilmos normandiai hercegnek szánja. A férfi hírhedt durva modoráról, miután azonban Matilda egy kicsit jobban megismeri, rádöbben, több bennük a közös vonás, mint sejtette. Ambícióikban méltó társak, mindketten uralkodásra termettek. Ifjú párként először Edward angol király meghívásának tesznek eleget, akinek az ígérete - hogy Vilmost az örökösévé teszi - sajnos hamar feledésbe merül. Vilmost azonban nem olyan fából faragták, hogy a céljait ilyen könnyen veszni hagyja. A férje oldalán a trónért folytatott küzdelemben Matilda nemcsak újdonsült családja ellenfeleivel kerül szembe, de a hatalmi harcok viharában a legerősebb barátságok is megmérettetnek. A Hódítók asszonyai-trilógia befejező kötete az egykori Normandia vidékeire kíséri az olvasót, az angol koronáért folytatott küzdelem pedig immár végjátékához érkezik. A kor talán legromantikusabb uralkodóházasságának mindennapjaiból bebizonyosodik, hogy nem a trón teszi a királyt, hanem a királynéja.

Hideg. Kegyetlen. Halálos. Lady Macbeth mítoszát mindenki ismeri. De az alávaló királynéról festett portré mögött egy valódi asszony áll. Ez az ő története. Skócia, 1030. II. Malcolm király már idős, és nincs fiúgyermeke. A koronáért két család vetekszik egymással, véres harcmezővé változtatva a buja tájat. De vajon melyikük nyeri el végül a trónt? A tizenhat éves Cora MacDuff izgatottan várja az esküvőjét. Minden vágya beteljesülhet, amikor végre hozzámegy a kedveséhez, Macbethhez. A menyegzőjét megelőző éjszaka azonban darabokra zúzzák és ellopják tőle az álmait. A vendégsereg nagy része brutális mészárlás áldozata lesz, a vőlegényének pedig menekülnie kell. Ha Cora vissza akarja szerezni az őt megillető életet, minden fortélyát be kell vetnie, és meg kell tanulnia használni minden fegyvert, amely a rendelkezésére áll. Joanna Courtney, a Hódítók asszonyai-sorozat szerzője egy újabb trilógiával jelentkezik. A Shakespeare királynéi köteteiben felfedi a drámaíró leghíresebb királynéi igaz történetét.

Vasököl – bársonykesztyűben: Cordelia története Kr. e. 500 – Lear az Anyaistennő végtelen támogatását élvezi, legnagyobb boldogsága három lánygyermeke, akiknek a szövetségével biztosítva látja törzse, a coritanok vérvonalát. Goneril, az örökösnő druida tudósokkal dolgozik, Regan a harccal kapcsolatos ismereteit adja tovább a tanítványainak, Cordelia pedig kiváló vadászkutyákat tenyészt. Felépül az új erőd is, ahonnan egész Közép-Britanniát szemmel tarthatják – a törzs dicsőséges virágkorát éli. Amíg Cordelia nővéreiben fel nem ébred a becsvágy… A coritánok egykor békés erődeit immár ellenségek lakják, az új hatalmi viszonyok között pedig mit sem számítanak a vérségi kötelékek. Cordeliának menekülnie kell. Saját boldogságát és szülőföldjét hátrahagyva új szövetségeseket keres. Vajon lesz elég ereje, hogy visszanyerje az apja bizalmát, és békét hozzon a törzse életébe? Joanna Courtney regényében egy olyan korba kalauzolja olvasóit, amikor természetesnek tekintették: a nő arra született, hogy uralkodjon.