Roger Crowley

Kolumbusz nem Amerika felfedezésére indult, ahogy Magellán sem a Föld megkerülésére. A nagy felfedezéseket és a kora újkori világgazdaságot valójában a fűszerek iránti olthatatlan vágy hajtotta. Az európai hatalmak bármit megtettek volna azért, hogy megtalálják a szegfűbors és a szerecsendió titokzatos és felbecsülhetetlen értékű forrásait. Amikor a portugálok 1511-ben elérték a Molukka-szigeteket, heves versengés kezdődött a terület ellenőrzéséért: először a spanyolok és a portugálok csaptak össze, majd világméretű küzdelem bontakozott ki. A Fűszer Sevilla kikötőitől az indonéziai vulkanikus Fűszer-szigetekig, az északi sarkkörtől a kínai partokig vezeti az olvasót. Roger Crowley legújabb történeti elbeszélésében szemtanúk beszámolóira támaszkodva tárja elénk a 16. század veszélyekkel teli, kalandos világát – ahol a fűszerek aranyat érnek. „Az 1511 és 1571 között eltelt esztendők során az éhes, marakodó és erőszakos Európa a világtörténelem színpadának mellékszereplőjéből végképp főhőssé lépett elő, Spanyolország pedig elmaradott térségből valódi világhatalommá emelkedett. E hat kulcsfontosságú évtized folyamán az európaiak bebizonyították, hogy a Föld gömbölyű, elkezdték felrajzolni térképeikre a Csendes-óceán addig ismeretlen fehér foltjait, létrehozták az első világvárosokat és összekapcsolták egymással az óceánokat. Tengeri birodalmaik eztán csaknem fél évezreden át uralták a világtengereket. A hőseposzokba illő utazásokból, a különböző népek és kultúrák összeütközéseiből rendkívüli történetek születtek, amelyek egyaránt szóltak a felfedezők állhatatosságáról, vakmerőségéről és szenvedéseiről, valamint az őslakos népek ellen elkövetett vérlázító kegyetlenkedésekről és a népirtásokról.”

The story of the sixteenth-century’s epic contest for the spice trade, which propelled European maritime exploration and conquest across Asia and the Pacific Spices drove the early modern world economy, and for Europeans they represented riches on an unprecedented scale. Cloves and nutmeg could reach Europe only via a complex web of trade routes, and for decades Spanish and Portuguese explorers competed to find their elusive source. But when the Portuguese finally reached the spice islands of the Moluccas in 1511, they set in motion a fierce competition for control. Roger Crowley shows how this struggle shaped the modern world. From 1511 to 1571, European powers linked up the oceans, established vast maritime empires, and gave birth to global trade, all in the attempt to control the supply of spices. Taking us on voyages from the dockyards of Seville to the vastness of the Pacific, the volcanic Spice Islands of Indonesia, the Arctic Circle, and the coasts of China, this is a narrative history rich in vivid eyewitness accounts of the adventures, shipwrecks, and sieges that formed the first colonial encounters?and remade the world economy for centuries to follow.

Město Akkon bylo poslední velkou pevností křižáků ve Svaté zemi a symbolem jejich moci. Když roku 1291 po šestitýdenním obléhání muslimskými vojsky padlo, dvě staletí trvající historie křížových výprav se uzavřela. Britský historik Roger Crowley se svou obvyklou hlubokou znalostí regionu a jeho dějin a s bezprostředností velkého vypravěče popisuje přípravy i dramatický útok na město. Prokletá věž byla středobodem obléhání – a stala se symbolem pádu starého světa.

Jeruzsálem 1244-ben elesett, s a szentföldi keresztesek kétszáz esztendei háborúskodás után egyetlen valamirevaló erősségben húzhatták meg magukat: Akkóban. A város impozáns bástyáit és vastag kőfalait mintegy tízezer harcos védte. Ám 1291 tavaszán Akkót ostrom alá vette az irdatlan mameluk sereg. Az Elátkozott toronyban Roger Crowley eleven mesélőkedvvel számol be a mamelukok bősz támadásáról, akik a dzsihád lázában égve képzett árkászok csapataival és óriási katapultokkal felszerelkezve indultak Akkó falai ellen, hogy minden korábbinál hevesebb lövedékzáport zúdítsanak rájuk. A szerző fennmaradt arab forrásokból és eleddig lefordítatlan latin okiratokból merítve eleveníti föl az összeomlóban lévő keresztes királyságok és a harcos iszlám konfliktusát. Az Elátkozott torony, középpontjában a drámai utolsó ütközettel, lebilincselően ábrázolja a keresztes hadjáratok korát, s merőben új szemszögből láttatja a világtörténelem e fordulópontját. „Az ádáz tusa végül egyetlen konkrét pontra összpontosult. Akkó középkori látogatói fantáziadús hasonlatokkal jellemezték a város alakját: hol csatabárd formájúnak írták le, hol egy keresztes pajzsához hasonlították, hol pedig - egyszerűbben, de nem kevésbé láttatón - olyan háromszögként festették le, amelynek alapját a tenger határolja. A háromszög másik két oldalát a város egyetlen falának északi és keleti része alkotta, melyek folytonosságát helyenként kapuk és bástyatornyok szakították meg. Előtte egy alacsonyabb külső fal és vizesárok húzódott. A két falszakasz a háromszög csúcsában találkozott, amely a vár legsebezhetőbb, egyben legjobban megerősített körzete volt - és persze itt tombolt a leghevesebben az Akkóért vívott küzdelem. Ezt a helyet egy félelmetes torony védte; a védelem talpköve, amelyet a keresztesek csak Turris maledicta, vagyis Elátkozott torony néven emlegettek."

Crowley legújabb könyvében az aprócska Portugália 16. század eleji gyors és lélegzetelállító felemelkedését meséli el. A portugálok ritka tengerhajózási bravúrt hajtottak végre, amikor a Jóreménység fokát megkerülve felfedezték az Indiába vezető tengeri útvonalat. Gyarmatosító hadjáratokat vezettek a muzulmán uralkodók ellen, és a velencei kereskedőket háttérbe szorítva ellenőrzésük alá vonták a fűszerkereskedelmet. „Szerencsés” Mánuel király, a zsákmányszerző portyákat vezető Afonso de Albuquerque és a felfedező Vasco da Gama ügyesen lavíroztak személyes becsvágyuk és a birodalmi célkitűzések között. Eltökélt szándékuk volt, hogy kíméletlenül eltöröljék az iszlám kultúrát, és egy keresztény birodalmat hozzanak létre az Indiai-óceán térségében. A rákövetkező évszázadban egyetlen európai birodalom sem volt ambiciózusabb, egyetlen uralkodó sem bizonyult mohóbbnak Portugáliánál és királyainál. „A portugálok beindították a világméretű, kultúraközi interakciók láncolatát. Meghonosították a lőfegyvereket és a kenyeret Japánban, az asztrolábiumot és a zöldbabot Kínában, afrikai rabszolgákat szállítottak az amerikai kontinensre, teát Angliába, borsot az Újvilágba, kínai selymet és indiai orvosságokat egész Európába, és megajándékozták a pápát egy elefánttal. A történelem folyamán első ízben egymás látóterébe emelték a világ legtávolabbi népeit, és ámuldozó leírások sorára adtak alkalmat. A japán festők dagadozó nadrágokban és tarka kalpagokkal ábrázolták különös látogatóikat. A szingalézeket elképesztették a jövevények étkezési szokásai és természetükből fakadó nyughatatlansága, s a portugálokat »igen fehér és szépséges« emberekként írták le, akik »vas fejfedőket és csizmákat viselnek, sosem maradhatnak veszteg, s egyfajta fehér követ esznek, és vért isznak hozzá«. Az efféle képzetek, benyomások és persze a kereskedelem mélyen és tartósan hatottak bolygónk kultúráira, nyelveire, étkezési szokásaira, növényvilágára, történelmére és művészetére. S egyben a Nyugat ötszáz esztendőn át tartó uralmának kezdetét jelezték, ami csak napjainkban kezd visszaszorulni.”

Az ismert történész, Robert Crowley sodró lendületű mesélőkedvvel tárja elénk, hogyan építette fel 1000 és 1500 között Velence a Földközi-tenger keleti medencéjét magában foglaló birodalmát, melyet aztán apránként elragadott tőle a felemelkedő Oszmán Birodalom. Keresztes lovagok, hajóskapitányok és kereskedők beszámolóiból és korabeli feljegyzésekből rajzolódik ki a nyüzsgő városi élet, az élénk kereskedelmi kapcsolatok, a hajóskapitányok és kalózok világa, nagy tengeri ütközetek az Adriai-tengertől Alexandriáig, Krétától Konstantinápolyig és a Fekete-tengerig húzódó vizeken.

„Túlzás nélkül mondhatom: hátborzongató a sztori. És ahogy az igazi nagyjeleneteket lefesti - Málta ostromát, a lepantói csatát -, a lélegzetem is elállt." (Michael Prodeger, Sunday Telegraph Books of the Year) Midőn Nagy Szulejmán szultán inváziós hajóhada megindult 1521-ben Rodosz ellen, kezdetét vette a hatvan esztendős, eposzi léptékű küzdelem a Földközi-tenger régiója fölötti uralomért. A keresztes hadjáratok korát idéző, félelmetes csaták kora ez, berber kalózoké, fehér rabszolgáké és az Oszmán Birodalomé - no meg az iszlám és a kereszténység, a kelet és a nyugat közti háborúé. Roger Crowley magával ragadó stílusban kalauzolja olvasóját Isztambultól Gibraltárig, ismerteti meg legendás harcosokkal a kalóz Barbarossától a johannita lovagokig, hozza tapintható közelségbe Málta véres ostromát s a világrengető lepantói döntő tengeri ütközetet. „Felkavaró olvasmány... Crowley tudományosan is biztos alapokon áll, elbeszélői stílusa pedig mindenestül élvezetes, nagyszabású, régimódi." „Ez a Crowley nagyon tud mesélni... A Tengeri birodalmak minden egyes oldalát élveztem, és sajnálattal vettem tudomásul, hogy egyszer véget ért." (John Julius Norwich, The Wall Street Journal) „Nagyszerűen elbeszélt történet." (Dominic Sandbook, Daily Telegraph Books of the Year)