László Csabai

Csabai László, napjaink egyik legjobb novellistája merész vállalkozásba fogott. A Da Vinci-köd történetei a kötet alcíme szerint ,,átiratok, továbbgondolások", azaz mindegyiknek van egy jól ismert irodalmi előzménye, amely ugródeszkaként szolgál az írói fantáziának. A neves mű néha csak a novella címében köszön vissza, máskor az alapötlet is abból ered. Kafka, Münchhausen báró vagy épp Piroska és a farkas jelenik meg Nyárligeten, Gogol köpönyege helyett egy Adidas vattadzseki történetét olvashatjuk, az arany virágcserépből alumínium lesz, A Da Vinci-kódból pedig a címadó A Da Vinci-köd. Csabai László hol mulatságos, hol szívszorító kötete e kapcsolódások ellenére vérbeli mai mű, s legtöbbet nem az irodalmi előzményekről, hanem az ország keleti részének múltjáról és jelenéről árul el.  

Csabai László népszerű nyomozója, Szindbád-Schiffer az NSZK-ból Amerikába érkezik, és country-énekesként éli az életét Észak-Nebraskában. Egy nap megbízást kap, hogy régi társával, az újságíró Hunyadival meg az indián Álomlátó-Dickinsonnal hajtsanak el egy gulyát a vasúthoz. Road movie-hoz hasonló utazás kezdődik, melynek során kiderül: a környéken sorozatgyilkost keres a rendőrség és az FBI, és szükségük van Szindbád tudására is. A Szindbád Amerikában szokás szerint nem csak a nyomozásról szól: feltárul benne a Közép-Nyugat történelme, az 1970-es évek Amerikája, az indiánok és a fehérek viszontagságos együttélése, és felbukkannak magyar-amerikaiak az emigránsok egymást követő generációiból. S miközben a történet westernparódiából thrillerbe fordul, egy filmklasszikus szereplői is színre lépnek, hogy egy olyan küzdelemben vegyenek részt, amely talán már nem is csak a látható világban zajlik.

Ez a Szindbád nem az a Szindbád. Nem a Krúdy teremtette hős, hiszen nevét egyenesen a mesés Bagdad környékén utazva kapta; nem a múlt tűnt szépségeinek és asszonyainak, hanem tolvajok, csalók és gyilkosok nyomát keresi, és bár egyáltalán nem veti meg a zsírkarikás húslevest, kedvence a főtéri kioszkban árult olajban sült halfej.Egy képzeletbeli, mégis gondos és színes vonásokkal megfestett város, Nyárliget a színtér, az idő pedig a nagyon is valós huszadik század, a húszas évektől kezdve egészen a második világháború végéig.Szindbád, a friss diplomás nyomozó hamar tanúbizonyságot tesz képességeiről: logikája és emberismerete segíti, hogy minden ügyet sikeresen megoldjon. Csabai László könyvének nagy erénye, hogy egyik bűnügy sem az élettől elrugaszkodott fantáziálás, hanem nagyon is hihető esemény. Szindbád alakja pedig nem valamiféle szuperhős, hanem gyakorlatias és következetes detektív, akit a Közel-Keleten eltöltött gyermekkora és a távoli, egzotikus civilizációban szerzett tapasztalatai tesznek mégis titokzatossá. És, amint az minden jó bűnügyi történetben kötelező, a végéről nem marad el az igazán nagy csattanó sem.

Ezúttal a kelet-magyarországi Nyárligetre érkezik az angol magándetektív, hogy helybéli kollégájával, Schiffer Árpáddal felderítsék egy potentát meggyilkolásának körülményeit.1931-ben járunk, a gazdasági válság mélypontján, a regény azonban a legkevésbé sem sötét árnyalatú. A helyi szokásokkal szembesülő Holmes pedig nem győz csodálkozni.

Csabai László új novelláskötete szubjektív történelemkönyv, amelyben nyárligeti hőseit követve jutunk el az első világháborútól napjainkig: megelevenednek a két világháború és a forradalmak hétköznapjai, aztán az újrakezdés, a lakosságcsere, a Rákosi-korszak, majd a hatvanas-nyolcvanas évek konszolidált-fásult szocializmusa, s végül a rendszerváltás körüli, utáni időszak. A Rákosival az ágyban mikrotörténelem a javából: a szerző a tőle megszokott aprólékossággal festi meg a környezetet, egy-egy történet politikai és tárgyi hátterét. Helyi munkások, parasztok, tirpákok, magyarok, oroszok, régi és új potentátok szerepelnek novelláiban, mindig valamilyen kiélezett történelmi szituációban.Csabai nagy szeretettel és finom humorral mutatja be, ahogy a nagypolitika egy kisváros és környezete életében helyi szintre "fordítódik".

Mit keres a magyar fővárosban a világ leghíresebb detektívje? Csabai László nem hagyományos regényt, hanem a szabadulószobás könyvekhez hasonló, úgynevezett rejtvénykönyvet írt: két befejezése van, ám a másodikat csak bizonyos feladványok megfejtése után lehet elolvasni. Aki szimplán csak egy jó detektívtörténetben akar elmerülni, az is jól jár, de aki nem rest egy kicsit nyomozni, annak még nagyobb élményben lesz része. A történet valós eseményeken alapul, s az első világháború utáni évek hihetetlenül izgalmas Budapestje mint egy színes-szagos, állandóan mozgó kavalkád jelenik meg előttünk.

Csabai László sokak által szeretett nyomozója, Szindbád ezúttal Nyugat-Európából jelentkezik. Az ’56-os forradalom után a detektív emigrál, és a Német Szövetségi Köztársaságban folytatja munkáját. 1961-et írunk, a német gazdasági csoda egyre több polgár számára érezhető, de a terjeszkedő jólét nem jelenti, hogy a bűn eltűnne az életből. Szindbádnak van feladata bőven, a nyomozások során ráadásul lépten-nyomon ott kísért a háborús múlt. A könyv sűrű szövésű, klasszikus detektívregényként (vagy akár detektívregény-paródiaként) is felfogható, bár Csabai ebben a művében is csak eszközként használja a pszichokrimi formát, hogy arra koncentrálhasson, ami a meseszövésen túl mindig is a legjobban érdekelte: az egyén sorsára, szabadságlehetőségeire egy adott helyszínen, egy adott történelmi, társadalmi környezetben. Az Inspektor Szindbád lapjain a főszereplő mellett feltűnik egy később világhírűvé vált német rendőrfelügyelő is.

Csabai László sokak által szeretett nyomozója, Szindbád ezúttal Nyugat-Európából jelentkezik. Az '56-os forradalom után a detektív emigrál, és a Német Szövetségi Köztársaságban folytatja munkáját. 1961-et írunk, a német gazdasági csoda egyre több polgár számára érezhető, de a terjeszkedő jólét nem jelenti, hogy a bűn eltűnne az életből. Szindbádnak van feladata bőven, a nyomozások során ráadásul lépten-nyomon ott kísért a háborús múlt. A könyv sűrű szövésű, klasszikus detektívregényként (vagy akár detektívregény-paródiaként) is felfogható, bár Csabai ebben a művében is csak eszközként használja a pszichokrimi formát, hogy arra koncentrálhasson, ami a meseszövésen túl mindig is a legjobban érdekelte: az egyén sorsára, szabadságlehetőségeire egy adott helyszínen, egy adott történelmi, társadalmi környezetben. Az Inspektor Szindbád lapjain a főszereplő mellett feltűnik egy később világhírűvé vált német rendőrfelügyelő is.

A történelemben nincs „ha“ - szól az unásig ismert közhely. De az irodalomban van! Sőt, az irodalom csupa „ha“: fikció, képzelgés, játék. A trianoni békeszerződés 100. évfordulója előtt a HÉVÍZ művészeti folyóirat szerkesztői arra kértek tizenegy szerzőt (nemzeti 11!), hogy rugaszkodjanak el a makacs tényektől, és írjanak olyan novellát, melyben a trianoni döntés valahogy másként alakul. Írják meg a másik Trianont! Mi lett volna, ha…? Nem akarjuk lelőni a poénokat, de annyit elárulunk, hogy a történetekben felbukkan Lenin, Esterházy Péter, Drakula vagy éppen Ady Endre is. Az olvasó talán már érzi a vállalkozás izgalmát. Íróink birtokba vették a történelmet, és fantáziájuk kénye-kedve szerint alakították: hajlítgatták erre-arra, gyúrták, faragták.A kötethez Ablonczy Balázs történész írt előszót, utószónak pedig a román historikus, Lucian Boia egyik könyvéből választottunk részletet. Az illusztrációkat - főként a Fortepan képeit felhasználva - Palásti Kovács András készítette.

Csabai László pár éve sikeresen honosította meg irodalmunkban a "duovella", vagyis a páros novella műfaját. Azóta továbblépett: új kötete hármas történeteket, "triovellákat" tartalmaz. A triovellák részei úgy kapcsolódnak egymáshoz, ahogy a kirakós darabjai. Legtöbbször az elsőben elkezdett történet folytatódik, és a főhős új s még újabb történelmi korban vagy helyzetben találja magát. Előfordul, hogy valamilyen közös motívum kapcsolja össze a résznovellákat, esetleg ugyanazt a történést látjuk három eltérő szemszögből, a la A vihar kapujában. Az első pillantásra egyszerű életeknek így soha nem látott mélységei tárulnak fel, miközben az olvasót rendre meglepetések érik. S bár a nemritkán humoros történetek alapvetően a realizmus jegyében fogantak, olykor felvillan bennük egy kis fantasztikum is.

Szindbád, a detektív a kényszerű szibériai „kitérő" után ismét Nyárligeten találja magát, ahol a népi demokráciának nevezett állam rendőrségének tisztje lesz. Kollégái (és legfőképp felettesei) árgus szemekkel vizslatják múltját és jelenét, minden döntését patikamérlegen kell kiegyensúlyoznia, hiszen hová lehet sorolni egy embert, aki Bagdadban nőtt fel, később a horthysta rendőrség tisztje lett, a háború végén Szibériába került, majd a lágerből kiszabadulva ott lett nyomozó? Vajon a szovjeteknek dolgozik? Vagy titkos reakciós, a régi rend híve? Szindbád szerencséje, hogy különc életútját elnézik neki - égető szükség van ugyanis tapasztalt, jó nyomozókra, mivel az emberek, minő meglepetés, a proletárdiktatúrában sem hagynak fel régi szokásukkal: a bűnözéssel. Lopnak, csalnak, hazudnak, gyilkolnak, terményt rejtegetnek, sőt ami még rosszabb: politizálnak. Csabai László harmadik Szindbád-regénye a magyar vidék egyik legnyomorúságosabb időszakát, s a bűnügyek ürügyén az emberi lélek legsötétebb titkait mutatja be. Ám a sok szörnyűség ellenére sem válik pokoljárássá az utazás: a szereplők gondolatai és tettei mögül mintha egy rejtett, mitikus világ tűnne elő, és a szerző finom humora és derűje egyben otthonossá is teszi ezt a széttört világot.

Motoros siklóernyő köröz aggasztóan alacsonyan a folyóparti fák fölött. Egy embert minden indok nélkül megvernek és lelöknek a kompról. A villámfényben felbukkanó diáklány kísérteties nyomai a külvárosi villamosmegállótól egy másik földrészre vezetnek. Egy lánynak szeretkezés után mindig pokolian megfájdul a feje, mégsem képes abbahagyni a titkos találkákat. Csabai László két Szindbád-regény után megjelenő új könyvében páros novellák (a szerző szavaival élve ,,duovellák"") szerepelnek, melyek párhuzamos történetekként összefutnak a nem is oly távoli végtelenben. Az elbeszéléspár darabjai között többféle kapcsolat lehetséges: a másodikban folytatódik az elsőben elkezdett történet, ugyanazon a helyszínen játszódik a két sztori, néhány epizód azonos, esetleg az első elbeszélés egyik mellékszereplője a másodikban főszereplővé lép elő. Az olvasás ezúttal is izgalmas nyomozás: minden apró motívumnak jelentősége van, és a könyvben előre haladva egyre inkább megerősödik bennünk a sejtés, hogy valami nagy és sötét titok lappang mindennek a háttérében.

A nyárligeti detektív Sztálin rendőrségében nyomoz. Szindbád, a detektív szovjet fogságba esik, és egy hosszú, a rabokat megtizedelő vonatút után egy szibériai munkatáborban találja magát, a Bajkál-tó közelében. A láger borzalmas körülményei közt küzd az életben maradásért, amikor is egy rejtélyes bűntény a segítségére lesz: valaki ellopja a lágerparancsnok, Grecki őrnagy rendkívül értékes távcsöves puskáját - és Szindbád rájön, ki a tettes. Ettől pedig gyökeresen megváltozik az élete.A szovjet rendőrség alkalmazásába lépő Szindbád életveszélyes vizeken kénytelen lavírozni, hiszen ebben a végletekig átpolitizált, a mindennapi rettegésre épülő rendszerben soha nem lehet tudni, hogy ki kicsoda, de páratlan nyomozó ösztöne és emberismerete segítségével legyőzi az akadályokat. Csabai László nagyregényében feltárulnak a negyvenes évek Szovjetuniójának hétköznapjai, a sztálini rezsim működésének elképesztő, már-már mulatságos abszurditása, a kontinensnyi Szibéria lenyűgöző tájai, ősi kultúrája, s mindezt jellegzetesen ,,csabais", vagyis egyszerre dermesztően pontos és mégis finoman költői tekinteten keresztül látjuk.