Judit Csáki

1939-et írunk, és Odile Souchet, a fiatal párizsi lány nem is lehetne boldogabb: felveszik könyvtárosnak az impozáns Amerikai Könyvtárba, és a jóképű Paul személyében a szerelem is rátalál. A náci csapatok bevonulása azonban egy csapásra véget vet az idillnek, és Odile világa összeomlani látszik. Hogy megmentse mindazt, ami fontos a számára, munkatársaival csatlakozik az ellenálláshoz, és úgy harcol, ahogy lehetőségei engedik: a könyvek segítségével. Heroikus küzdelmük ellenére Odile-nek hamarosan szembe kell néznie a szörnyű igazsággal: valaki elárulta. 1983: Lily, a Montanában élő magányos kamasz lány felfigyel idős szomszédjukra, Mrs. Gustafsonra, akit a helyiek csak úgy hívnak, „a háborús menyasszony”. Ki ez a rejtélyes nő, és miért költözött a kisvárosba, ahová látszólag semmi sem köti? Lily kutatni kezd az öreg hölgy múltja után, és egyre több közös vonást vél felfedezni kettejük között. Egy nap sötét titokra bukkan, amely az egész addigi életüket megváltoztathatja… Janet Skeslien Charles lebilincselő regénye varázslatos óda a könyvekhez, a barátsághoz, Párizshoz, és nem utolsósorban azokhoz a hétköznapi hősökhöz, akik sokszor ott munkálkodnak, ahol a legkevésbé sejtenénk.

„A nagyapám mindig azt mondta, hogy légy szabad. A lelked legyen szabad, fiam. Ha ezt az ember megérti, akkor él vele; illetve biztos mindenki megérti, csak nem mindenkinek sikerül. És nekem olyan szerencsém volt, hogy én valahogy tudtam ezzel élni. Nem tudom, hogy.” Cserhalmi György több mint kétszáz filmszerepet és több mint kétszáz színpadi szerepet játszott el – hatalmas életmű, amely szerencsére még nem zárult le. És a több mint ötven év alatt annyi történet halmozódott az alakítások mellett és mögött, hogy úgy gondoltam, ezeket érdemes közkinccsé tenni; fölé emelni a társasági sztorizásoknak. Miniportrék, anekdoták, vidámak és szomorúak sorjáznak tehát ebben a könyvben, olyan emberekről, akiknek a többsége már a színház- és filmtörténet része, a kulturális közelmúltunk, értéktárunk meghatározó eleme; olyanok, akiket nem szabad elfelejteni, mert nélkülük érthetetlen és értelmezhetetlen az a kulturális közeg, amelyben ma élünk. És kirajzolódik egy monumentális pálya jó néhány tapasztalata, és mögötte remélhetőleg egy szakma, a színészet ethosza is. „Nagy színész”, „népszerű színész”, „főszereplő színész” – gyakran felbukkanó jelzős kapcsolatok ezek Cserhalmi pályájával kapcsolatban, és igazak is, csak éppen nem sokat árulnak el arról, ami mögöttük van; mi erről is sokat beszélgettünk, a „melóról”, a családról, a színészi „trükkökről”. Csáki Judit Cserhalmi György 1948-ban született Budapesten, jelenleg Kékkúton él. 1971-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán. Többek között a Nemzeti Színház és a Radnóti Színház tagja, a Katona József Színház alapító tagja volt. A magyar filmművészet megkerülhetetlen és legendás alakja, aki olyan rendezőkkel dolgozott együtt, mint Jancsó Miklós, Fábri Zoltán, Makk Károly, Szabó István vagy Tarr Béla.

Alföldi Róbert évtizedek óta a magyar kulturális élet megkerülhetetlen alakja: színész, rendező, színházigazgató, "celeb" (bár ő tagadja), az egyik leghitelesebbnek tartott és töretlen népszerűségű magyar művész. Csáki Judit színházkritikus faggatja őt személyes és szakmai múltjáról és jelenéről, színészi és rendezői énjéről, műhelytitkokról, a kulturális környezetről és a világról, amelyben élünk. A kötetben megszólalnak más szakemberek is: kritikusok és színházművészek idézik fel Alföldi eddigi pályáját. Az olvasó is felelevenítheti saját élményeit, és remélhetőleg néhány kérdésére is választ talál a kötetben. "Egyetlen emberi élet sem nyitott könyv, de Alföldi Róbert megengedi, hogy Csáki Judit belelapozzon az övébe, megmutassa szakmai és személyes útjának kanyarjait. Mindez tanulságos lenyomata a jelennek és közelmúltnak." - Tompa Andrea "Sokszor szemérmetlenül mélyre mennek, és minél mélyebbről emelnek ki valamit, az annál valóságosabbnak tetszik. A legjobb percekben mintha egy valódi dráma remekül megírt dialógusait olvasnánk." - Závada Pál "Kevesen tudják ezt a sprőd-laza társalgást ilyen könnyedén és komolyan művelni, mint e könyv szereplői. Mondanám, hogy szinte mellesleg teszik ezt, de nem, mivel a színházcsinálás, a színházról való gondolkodás az életük, a szenvedélyük, sőt a mesterségük. Nagyon lehet, de nem kell velük egyetérteni, hisz olykor ők sem, egymással sem, ám hitelük, súlyuk megkérdőjelezhetetlen." - Parti Nagy Lajos

A Maradj mellettem és Az idegen című Netflix-krimisorozatok bestseller-szerzőjének új könyve azt a nyugtalanító kérdést veti fel, hogy a szülők mennyire ismerik valójában gyermekeiket – majd a legrosszabb félelmeik hullámvasútjára ülteti őket. „El fogjuk veszíteni” – e szavakkal indokolja önmagának Mike és Tia Baye a döntést, hogy kémkedni kezdenek a tizenhat éves Adam után, aki egyre zárkózottabban és elutasítóbban viselkedik, mióta a legjobb barátja öngyilkosságot követett el. Az Adam számítógépére telepített kémprogram révén a szülei látnak minden honlapot, amelyet a fiú felkeresett, minden e-mailt, minden chatüzenetet, amelyet kap. Ám minden egyes leütés a billentyűzeten egyre mélyebbre rántja őket a káosz és az erőszak örvényébe, amely mindannyiukat elpusztíthatja. Betsy Hill a fia emlékére létrehozott honlapot böngészve talál egy fotót, amely egyértelműen Spencer halálának estéjén készült – és valaki más is van rajta a fia mellett! Betsy úgy hiszi, az a homályos alak Adam Baye, és amikor megtudja, hogy Adam eltűnt, rádöbben, hogy valami rettenetes dolog férkőzött a kis kertvárosi közösség életébe. A Spencer halálát övező titkok és hazugságok leleplezése talán az egyetlen, ami segíthet Betsynek továbblépni – és ami talán megmenti Adam életét…

„- Készen állsz, Sissi? - kérdezte az apja, hogy elindulhatnak-e az oltár felé. Sissi bólintott. Igen. Noha biztos volt benne, hogy senki nem állhat készen arra az útra, amelyet most meg kell tennie.” 1853-at írunk, a Habsburgok Európa leghatalmasabb uralkodó családja. Ferenc József birodalma Ausztriától Oroszországig és Németországtól Olaszországig terjed a császár pedig fiatal, gazdag, és házasodni kész. A tizenöt éves Erzsébet Sissi bajor hercegnő a Habsburg-udvarba utazik nővérével, aki a császár kiszemelt menyasszonya. De megérkezése után hamarosan váratlan dilemmában találja magát: végzetesen és ellenállhatatlanul beleszeret a nővére vőlegényébe, aki viszonozza érzelmeit. Ferenc József, akit elbűvöl Sissi nyitott természete, bájos, energikus szelleme, és persze lenyűgöző szépsége, megszegi adott szavát, és kinyilvánítja szándékát: Sissit akarja feleségül venni. Európa egyik legalattomosabb udvarába csöppenve Sissinek fogalma sincs róla, milyen harcok, veszélyek és kísértések leselkednek rá. Alaposan felforgatja a politikai és családi viszonyokat, mert meg akarja nyerni és tartani a császár szerelmét, a népe és a világ szeretetét. Allison Pataki regénye bepillantást enged a történelem egyik legérdekesebb uralkodó családjának hálószobáiba és tárgyalótermeibe, új megvilágításba helyezve a csillogó Habsburg-birodalmat és annak legigézőbb, megszeretettebb tündérkirálynőjét. Allison Pataki Az áruló felesége című, kritikai és közönségsikert aratott történelmi regény szerzője. A Yale Egyetemen végzett, több évig televízióknak és online hírportáloknak dolgozott. Társalapítója a ReConnect Hungary nonprofit szervezetnek. A Huffington Post és a FoxNews.com rendszeres szerzője, a Történelmi Regény Társaságának tagja. A volt New York-i kormányzó, George E. Pataki lányát magyar származása inspirálta a Sissi Az ifjú császárné megírására.

„A császárné olyan, mint egy gyerek a tündérmesében. Jöttek a jó tündérek, csodás ajándékokat tettek a bölcsőjébe: szépséget, bájt, eleganciát, méltóságot, belátást és észt. De aztán jött a rossz tündér, és azt mondta, „látom, megkaptál mindent, de én elintézem, hogy egyik se hozzon neked boldogságot… Még a szépséged is fájdalmat okoz majd, és sosem találsz békét.” Bécsben, a császári palota termeiben szól a keringő és patakzik a pezsgő, de a csillogó díszletek mögött versengés és gyilkos intrika dúl. Sissit, Ferenc József feleségét, népe "tündérkirálynőjét" fojtogatja a szigorú udvari etikett és a kihűlt házasság feszültsége, s nyugtalansága egyre nő. A szabadságra vágyó asszony gödöllői birtokán talál nyugalmat. Itt lovagol szeretett paripáin, itt élvezi az anyaság örömeit imádott kislánya, Valéria révén - és itt fogadja a magyar államférfi, Andrássy gróf látogatásait, a férfiét, akit évek óta teljes szívéből szeret. Az idillinek azonban tragikus hír vet véget: kisfia, Rudolf érdekében azonnal vissza kell térnie a fővárosba, a pletykálkodás, irigység és bánat világába. Szerelem és veszteség, odaadás és ellenszegülés - Sissi ellentmondásos vágyak közt hányódik: együtt tartsa a családját, vagy elmeneküljön fullasztó házassága és a történelem viharai, a nagy birodalmak összeomlásának baljós előjelei elől? A császárné végül kiköveteli helyét a trónon férje oldalán, elnyeri népe és a világ szeretetét, és megmenti a birodalmat. De vajon meg tudja-e menteni önmagát? És egyszer csak ott van; olyan, amilyennek mondják: nem evilági szépség… Vonul lefelé az elegáns hotel, a Beau Rivage lépcsőjén, fogja az ernyőt, kora őszi ragyogó napfény árasztja el a sugárutat. Tömeg gyűlik köré, amikor rájönnek, hogy a császárnét látják. - Itt jön! - Erzsébet császárné! - Sissi! Megy a rakparton a sétány és a várakozó gőzhajó felé, egyetlen női kísérője szaporán szedi a lábát mellette, hogy lépést tartson vele. Megjelenése elárulja, hogy nem közember: gyöngyházszínű bőre, királynői alakja a szűk és magas nyakú kiskabátban, hosszú fekete szoknyája, fekete kalapja dús gesztenyebarna haján. A haja - olyan híres, hogy még a férfi is olvasott róla - sötét és hullámos, apró ezüstök csillognak benne. A férfi végignéz toprongyos önmagán, rosszallóan szemléli a kosz félholdjait a körme alatt, a szakadásokat viseltes nadrágján. Közelről bámulja az asszony arcát, látja, ahogy pislog, ijedten, mint az üldözött állat. Hiszen az is, természetesen: üldözött. Nemcsak ő üldözi, hanem mindenki. Ő, akárcsak a férfi, menekül… Mögé lép, a vére dübörög, testében a fölismerés és lelkesültség mámorító elegye vágtat. Néhány száz méterre ott a gőzös, egy közeli dokkban, fekete füstöt pöfög a kék égre. A férfi a zsebébe nyúl, ujjai kitapintják a pengét…

Portrékönyv, de több is annál: kirajzolódik az országosan ismert, kiváló színész arca, de körülötte, mellette, mögötte ott a szakma, ez a vonzó és rejtélyes világ, a színház és a film világa. És ott az út, ez a meredek és rögös kaptató, ami a hírnévhez és a megbecsültséghez vezet. Nem sétagalopp - ára van.Csöng a telefon, fölveszem, és azt hallom, hogy "Ragályi Elemér vagyok". Személyesen nem ismertem. De látott engem filmekben. Akkor már túl voltunk az Üvegtigriseken, a Moszkva téren... Szóval fölhívott. Én meg dobtam egy hátast. Kinyögtem, tessék parancsolni. Mire ő, hogy rendez egy filmet, és fel szeretne kérni egy szerepre, de nem tudja, melyikre. "Küldenék egy forgatókönyvet, megteszed, hogy választasz magadnak szerepet?" Mondom, ilyen száz évben egyszer van.