Vilmos Csányi strana 2 z 4

Mi vár ránk? Mit hoz a jövő? Egyre kevésbé kézenfekvő a válasz, amikor új és új szélsőségeket hoz a klímaváltozás. Még meg sem szabadultunk egy globális járványtól, máris pusztító háború kezdődött a világ legnagyobb gabonaexportőr térségében, miközben végigszáguldott a világgazdaságon az infláció. Évtizedek óta nem érte egyszerre ennyi fenyegetés az emberiséget. Egyesek szerint az ember az örök élet kapujába jutott, mások szerint olyan hullámvasúton ülünk, amely alól máris elfogyott a sín. Melyik igaz? Mi lesz velünk? A mesterséges intelligencia veszi át az irányítást? Génsebészek tervezik meg a születendő gyermekek tulajdonságait? Más bolygókra költözünk? Vagy csak a virtuális valóságba? Barát József újságíró kérdéseire hol a kémiában és a genetikában is jártas biológus, hol az etológus vagy éppen a szépíró felel. Ugyanaz az ember: Csányi Vilmos. A lebilincselő beszélgetések nem fejthetik meg a jövő titkait. De olyan összefüggésekre világítanak rá, amelyek ismeretében más szemmel nézünk számos, korábban nap mint nap látott jelenségre.

A ?modern ember az elmúlt három-négy évtizedben szinte nagyobb változásokat élt át, mint a korábbi száz évben. A génkutatás, az informatika, a mesterséges intelligencia, az internet, a mobiltechnológia alapjaiban formálták át nemcsak a világról való tudásunkat, de mindennapi rutinjainkat. Ugyan ki tudná ma elképzelni az életét számítógép, mobiltelefon, automaták, precíz képalkotó orvosi vizsgálatok, elektronikus ügyintézés, „okos”-megoldások nélkül – hacsak nem valamely archaikus társadalom tagjaként él egy világtól elzárt őserdőben? E kézzelfogható változásoknak számos lelki és társadalmi szinten megnyilvánuló hatását is tapasztaljuk: egyre kevésbé vagyunk közösségi létezésre utalva, fokozódó önállóságukban pedig lassan egyszemélyes csoportokká alakultunk. Ez egyfelől táptalaja az elmagányosodásnak, másfelől korábban soha nem tapasztalt szabadsággal és kreativitással jár: az ember életében csak úgy sorjáznak az újítások. A létezésünk kényelmesebbé válásának azonban meg kell fizetni az árát: a klímaválság, a kifogyó energiakészletek, a járványok, a pusztuló Föld már rég nem a jövő zenéje. Kevesen tudnak olyan érdekfeszítően és szórakoztatóan beszélni húsbavágó, komoly és időszerű kérdésekről, mint Csányi Vilmos, aki dörgedelmes próféciák helyett görbe tükröt tart emberi gyarlóságaink – olykor állati butaságaink – elé. A neves humánetológus írásaiban minden színtiszta tudomány, mégis felszabadítóan derűs, sokszor kacagtató olvasmányok ezek, legyen szó akár arról, mi tette olyan sikeressé az emberi csoportosulásokat az állatokéival szemben; miért vagyunk meggyőzhetők olyan könnyen szinte bármiről; miért szeret az ember kutyát tartani, és miért nem például zsiráfot; mi célból született a divat; és vajon rafináltan gondolkodik-e kedvenc cicánk, amikor elcsal bennünket a kanapéról, hogy ő ülhessen oda. Csányi Vilmos csupa olyan kérdésre válaszol lélegzetelállítóan izgalmasan, amely mindannyiunkat foglalkoztat – vagy amit sosem mertünk megkérdezni…

A világhírű etológus és több, kutyákról szóló sikerkönyv szerzője szépíróként is egyre inkább meghódítja az olvasókat. Most vérbeli regénnyel jelentkezik, rendkívül olvasmányos, érdekfeszítő történettel egy ősi, erőszakmentes falu életéről, amelyet tragikus módon semmisít meg a globalizáció.Ebbe az elképzelt, archaikus világba, a Kövek Közösségébe érkezik meg Csányi Vilmos új regényének főhőse.A bábosok ősi és harmonikus törvények szerint élő faluja mégis pusztulásra ítéltetett. A rendkívül gondolatgazdag és szigorú dramaturgiával felépített regény korunk alapvető kérdéseire keresi a válaszokat. És mivel a szerző kiváló elbeszélő, az olvasó mindvégig azt érzékeli, hogy ezek az ő kérdései is, vagyis róla szól a mese…

Csányi Vilmos etológusprofesszor Bukfenc és Jeromos után végre megírta harmadik kutyája, Janka történetét is. Az érdekes és sokszor kacagtató epizódokból egy kíváncsi, érzelemgazdag, társas interakciókra alkalmas élőlény képe rajzolódik ki előttünk, akinek sajátos elgondolása van a világról. Janka husky őseit meg nem hazudtoló módon szabad kutya, aki nem pusztán eligazodik az őt körülvevő környezetben, hanem igyekszik azt saját ízlésének megfelelően formálni is. Csányi egy vérbeli tudós kíváncsiságával és nyitottságával jegyzi le kutyája kalandjait, hogy aztán bravúros könnyedséggel vezessen be bennünket az etológia kulisszái mögé, s világítson rá a megfigyeltek mögött rejlő tudományos magyarázatokra. László Bandy rajzaival.

Csányi Vilmos etológus állatvilágról, kutyákról, majmokról és persze emberekről szóló könyveit mindenki ismeri. Szépirodalmi írásai is népszerűek. Most új szerepben ismerjük meg: saját kertjében vezet körbe bennünket. A séta során különleges virágairól, fáiról és bokrairól mesél, arról, hogyan kerültek hozzá a világ minden tájáról egyes növényritkaságok, hogyan gondozza őket, hogyan beszélget velük pontosan úgy, ahogyan a kutyáival is. Különleges és személyes élmény részese lehet az olvasó; a kert lakóival nemcsak történetükön keresztül, de képeken is megismerkedhet.  

A kötet valódi segítség mindazoknak, akiknek kutyájuk van, vagy épp kutyát szeretnének. A tudós kutyabarát, Csányi Vilmos nemcsak azt osztja meg velünk, hogy mit tegyünk, és mit ne, de azt is elmagyarázza, hogy miért. Megtudhatjuk, mit tudnak, mit éreznek, és mit próbálnak elmondani nekünk a kutyák, akik velük született emberszeretettel jönnek a világra - s talán már félig-meddig maguk is emberek... A sok-sok csodálatos, kutyaszeretettel megírt történetben felbukkannak régi kutyaismerőseink, Bukfenc és Jeromos is.

Csányi Vilmos könyve nemcsak két családi kutya életét mutatja be, hanem azt is, hogy hogyan lehet a kutyalélek rejtelmeit tudományos vizsgálatok tárgyává tenni. Azoknak szól, akik a tudományos könyvek szigorúsága és unalma nélkül pillantanának be a kutyaetológia világába. Az első kiadást sokan megszerették, azóta angol, német, olasz, szlovák és orosz nyelven is megjelent a kötet. Az új kiadás tartalmaz néhány új, érdekes tényt is, amelyet az ELTE etológia tanszékének kutatói fedeztek fel az utóbbi években. Módszereiket átvették külföldi laboratóriumok, és ma már a tudományos közösség is elhiszi, hogy egyben s másban a kutya az emberre hasonlít. Tehát nem csupán hangzatos cím, hanem kutatási eredmények támasztják alá azt, hogy a kutyák szőrös gyerekek.

Csányi Vilmos ismét tudományos alapossággal, mégis végtelenül szórakoztatóan, humorral, személyes történetekkel fűszerezve járja körül az ember viselkedését, motivációit, kevéssé ismert tulajdonságait. Hogy krízis idején hogyan reagálunk, milyen válaszaink vannak például a világjárványra, miként viseljük a hónapokig tartó bezártságot, próbáljuk elviselni a személyes találkozások hiányát - viselkedésmódjainkat alapvetően meghatározza, hogyan éltek valaha őseink. Korábban egy domináns személy vezette, néhány száz főből álló csoportban éltünk, amelynek tagjaival folyamatosan együttműködtünk. A legfontosabb célkitűzésünk egykor az volt, hogy magát a csoportot életben tartsuk. Nem úgy a másik csoport tagjait, akikkel konfliktusban álltunk. Ma már nem léteznek ezek a csoportok, megatársadalmakban élünk, egyszemélyes csoportként - és ez erős hatással van a mindennapjainkra. Korábbi, vándorló, gyűjtögető-vadászó életmódunk idején azt tanultuk, hogy döntéseinket gyorsan, csak a közvetlen következményeket figyelembe véve hozzuk meg. Inkább választottuk azt a megoldást, amely közeli jóval kecsegtetett és ködös, távoli rosszal, mint a közeli, pici rosszat és távoli, megfoghatatlan, de hatalmas jót. Ezért nehéz rávenni ma az embereket arra, hogy gondoljanak a klímaváltozásra, ne irtsák ki az esőerdőket, korlátozzák a szén-dioxid-kibocsátásukat, és egyáltalán: foglalkozzanak a távoli jövővel.

Csányi Vilmos ismét tudományos alapossággal, mégis végtelenül szórakoztatóan, humorral, személyes történetekkel fűszerezve járja körül az ember viselkedését, motivációit, kevéssé ismert tulajdonságait. Hogy krízis idején hogyan reagálunk, milyen válaszaink vannak például a világjárványra, miként viseljük a hónapokig tartó bezártságot, próbáljuk elviselni a személyes találkozások hiányát - viselkedésmódjainkat alapvetően meghatározza, hogyan éltek valaha őseink. Korábban egy domináns személy vezette, néhány száz főből álló csoportban éltünk, amelynek tagjaival folyamatosan együttműködtünk. A legfontosabb célkitűzésünk egykor az volt, hogy magát a csoportot életben tartsuk. Nem úgy a másik csoport tagjait, akikkel konfliktusban álltunk. Ma már nem léteznek ezek a csoportok, megatársadalmakban élünk, egyszemélyes csoportként - és ez erős hatással van a mindennapjainkra. Korábbi, vándorló, gyűjtögető-vadászó életmódunk idején azt tanultuk, hogy döntéseinket gyorsan, csak a közvetlen következményeket figyelembe véve hozzuk meg. Inkább választottuk azt a megoldást, amely közeli jóval kecsegtetett és ködös, távoli rosszal, mint a közeli, pici rosszat és távoli, megfoghatatlan, de hatalmas jót. Ezért nehéz rávenni ma az embereket arra, hogy gondoljanak a klímaváltozásra, ne irtsák ki az esőerdőket, korlátozzák a szén-dioxid-kibocsátásukat, és egyáltalán: foglalkozzanak a távoli jövővel.

Csányi Vilmos könyve nemcsak két családi kutya életét mutatja be, hanem azt is, hogy hogyan lehet a kutyalélek rejtelmeit tudományos vizsgálatok tárgyává tenni. Azoknak szól, akik a tudományos könyvek szigorúsága és unalma nélkül pillantanának be a kutyaetológia világába. Az első kiadást sokan megszerették, azóta angol, német, olasz, szlovák és orosz nyelven is megjelent a kötet. Az új kiadás tartalmaz néhány új, érdekes tényt is, amelyet az ELTE etológia tanszékének kutatói fedeztek fel az utóbbi években. Módszereiket átvették külföldi laboratóriumok, és ma már a tudományos közösség is elhiszi, hogy egyben s másban a kutya az emberre hasonlít. Tehát nem csupán hangzatos cím, hanem kutatási eredmények támasztják alá azt, hogy a kutyák szőrös gyerekek.   Csányi Vilmos etológus, akadémikus, író. Eredetileg vegyészként kezdett dolgozni, majd ő maga szervezte meg az ELTE-n az etológia tanszéket, amelynek vezetője is lett. Kutatásai középpontjában kezdetben a halak, a későbbiekben a kutya és az ember viselkedése, a biológiai és a kulturális evolúció kérdései állnak. Számos kötete jelent meg négylábú társainkról, illetve az ember viselkedéséről, hiedelmeiről és gondolkodásáról. Emellett szépíróként is sikeres.

Csányi Vilmos ismét tudományos alapossággal, mégis végtelenül szórakoztatóan, humorral, személyes történetekkel fűszerezve járja körül az ember viselkedését, motivációit, kevéssé ismert tulajdonságait. Viselkedésmódjainkat (hogy milyen válaszaink vannak például a világjárványra, miként viseljük a bezártságot, próbáljuk elviselni a személyes találkozások hiányát) alapvetően meghatározza, hogyan éltek valaha őseink. Korábban egy domináns személy vezette, néhány száz főből álló csoportban éltünk, amelynek tagjaival folyamatosan együttműködtünk. A legfontosabb célkitűzésünk egykor az volt, hogy magát a csoportot életben tartsuk. Nem úgy a másik csoport tagjait, akikkel konfliktusban álltunk. Ma már nem léteznek ezek a csoportok, megatársadalmakban élünk, egyszemélyes csoportként – és ez erős hatással van a mindennapjainkra. Korábbi, vándorló, gyűjtögető-vadászó életmódunk idején azt tanultuk, hogy döntéseinket gyorsan, csak a közvetlen következményeket figyelembe véve hozzuk meg. Inkább választottuk azt a megoldást, amely közeli jóval kecsegtetett és ködös, távoli rosszal, mint a közeli, pici rosszat és távoli, megfoghatatlan, de hatalmas jót. Ezért nehéz rávenni ma az embereket arra, hogy gondoljanak a klímaváltozásra, ne irtsák ki az esőerdőket, korlátozzák a szén-dioxid-kibocsátásukat, és egyáltalán: foglalkozzanak a távoli jövővel.   Csányi Vilmos etológus, akadémikus, író. Eredetileg vegyészként kezdett dolgozni, majd ő maga szervezte meg az ELTE-n az etológia tanszéket, amelynek vezetője is lett. Kutatásai középpontjában a kutya és az ember viselkedése, a biológiai és a kulturális evolúció kérdései állnak. Számos kötete jelent meg négylábú társainkról, illetve az ember viselkedéséről, hiedelmeiről és gondolkodásáról. Emellett szépíróként is sikeres.

Csányi ?Vilmos korunk egyik legbölcsebb tudományos gondolkodója. Munkásságát a folyamatos útkeresés, az élővilág mélyebb mozgatórugóinak, összefüggéseinek kutatása jellemzi. De mi is az, ami ennyire kíváncsivá tette? Hogyan vált a kémiai kísérletekkel foglalatoskodó kisgyerek világhírű tudóssá? A Kíváncsiságom története Csányi Vilmos kérdésekkel teli életén vezeti végig az olvasót, megismerhetjük belőle tudományos pályájának legfőbb állomásait és az utat, ami elvezette ebbe az irányba. Megtudhatjuk, hogyan és miért kezdett el halakkal, majd később kutyákkal foglalkozni, szerinte mire adhat választ az evolúció és mire nem, miben hasonlítunk a majmokra, megállja-e a helyét a vízimajom-elmélet. Miért más egy közösség, mint az egyes emberek összessége, hogyan keletkezhetett a nyelv a gondolatot követően, min alapul a technológia mítosza és milyen következményei vannak annak, hogy globális társadalomban élünk. Fejezetről fejezetre egyre jobban megismerhetjük Csányi Vilmos gondolkodását, illetve azt, hogyan változott ez a gondolkodás, és közben minket, olvasókat is arra inspirál, hogy a szerzővel együtt elmélkedjünk a világról.

Jeromos sok olvasónak régi ismerőse, megfigyelések tárgya, tudományos eredmények előmozdítója, de ami a legfontosabb: a szerző barátja. Ez a kis könyv e barátság történetét és epizódjait eleveníti fel, és közben az emberi lét legfontosabb kérdéseit próbálja megválaszolni. Mitől lesz valamiből valaki? Mikortól lesz a jelek együttese nyelv? A kötet még a kutyátlanok kedvét is meghozza a kutyatartáshoz, a kutyásoknak pedig segít, hogy igazi barátságba kerülhessenek velük, hogy ők is átélhessék, mennyi mindent elmondanak a kutyák, ha megadjuk nekik a lehetőséget. Csányi Vilmos etológus, akadémikus, író. Eredetileg vegyészként kezdett dolgozni, majd ő maga szervezte meg az ELTE-n az etológia tanszéket, amelynek vezetője is lett. Kutatásai középpontjában a kutya és az ember viselkedése, a biológiai és a kulturális evolúció kérdései állnak. Számos kötete jelent meg négylábú társainkról, illetve az ember viselkedéséről, hiedelmeiről és gondolkodásáról. Emellett szépíróként is sikeres.

A kötet valódi segítség mindazoknak, akiknek kutyájuk van, vagy épp kutyát szeretnének. A tudós kutyabarát, Csányi Vilmos nemcsak azt osztja meg velünk, hogy mit tegyünk, és mit ne, de azt is elmagyarázza, hogy miért. Megtudhatjuk, mit tudnak, mit éreznek, és mit próbálnak elmondani nekünk a kutyák, akik velük született emberszeretettel jönnek a világra – s talán már félig-meddig maguk is emberek… A sok-sok csodálatos, kutyaszeretettel megírt történetben felbukkannak régi kutyaismerőseink, Bukfenc és Jeromos is. Csányi Vilmos etológus, akadémikus, író. Eredetileg vegyészként kezdett dolgozni, majd ő maga szervezte meg az ELTE-n az etológia tanszéket, amelynek vezetője is lett. Kutatásai középpontjában a kutya és az ember viselkedése, a biológiai és a kulturális evolúció kérdései állnak. Számos kötete jelent meg négylábú társainkról, illetve az ember viselkedéséről, hiedelmeiről és gondolkodásáról. Emellett szépíróként is sikeres.

Csányi Vilmos etológusprofesszor Bukfenc és Jeromos után végre megírta harmadik kutyája, Janka történetét is. Az érdekes és sokszor kacagtató epizódokból egy kíváncsi, érzelemgazdag, társas interakciókra alkalmas élőlény képe rajzolódik ki előttünk, akinek sajátos elgondolása van a világról. Janka husky őseit meg nem hazudtoló módon szabad kutya, aki nem pusztán eligazodik az őt körülvevő környezetben, hanem igyekszik azt saját ízlésének megfelelően formálni is. Csányi egy vérbeli tudós kíváncsiságával és nyitottságával jegyzi le kutyája kalandjait, hogy aztán bravúros könnyedséggel vezessen be bennünket az etológia kulisszái mögé, s világítson rá a megfigyeltek mögött rejlő tudományos magyarázatokra. László Bandy rajzaival.

Miben hasonlít a kutya az ősemberhez? Mit jelent valódi közösségben élni, és mit csupán szervezetben? Mi az egyén szerepe, és mik a lehetőségei a társadalomban? Merre tart az evolúció? Csányi Vilmos válogatott írásai egyebek mellett ezekre a kérdésekre keresik a választ. A Globális elmét olvasni olyan, mint körbejárni egy szobrot: a szemlélődés tárgya mindig ugyanaz, mégis minden egyes lépésnél más perspektívából tárul szemünk elé a látvány. A szerző szerteágazó és izgalmas életművének összegzéseként is értelmezhető kötet lapjain olvashatunk művészetről, természettudományos gondolkodásról, oktatásról, háborúról és békéről, madarakról és kutyákról. A Globális elme koncepciója valóban globális. A könyv zárlata pedig, ahol Csányi többek között olyan kortársakról értekezik, mint Esterházy Péter, Juhász Ferenc és Göncz Árpád, egészen személyes. Csányi Vilmos gondolatai arra inspirálnak, hogy ne veszítsük el kíváncsiságunkat saját magunk és a világ iránt, merjünk kérdezni, és változtassuk meg az életünket. Hiszen ami nem változik, az már nem is él.