Vilmos Csányi

Csányi Vilmos tudományos pályafutásának legátfogóbb kötetében nem kevesebbre vállalkozik, mint hogy megválaszolja a kérdést: mi teszi emberré az embert? Fajunkat genetikai felépítése az állatvilághoz köti, azonban - mint minden fajnak - megvannak a saját, teljesen egyedi jellegzetességei. A szabálykövetés és a nyelvhasználat, a tárgyakhoz való vonzódás jellemző embertulajdonság, ahogy az engedelmesség és az alávetettség készségének magas foka is, vagy éppen a rangért folytatott küzdelem. A szerző a legfontosabb emberi vonásnak azonban a rendszerszervező és kultúraképző képességünket és tehetségünket tartja: a közösségek építését, a szövetségek kötését, a (hiedelem)rendszerek kidolgozását és azok átörökítését generációkról generációkra. A szemléletes példákkal illusztrált könyv sorra veszi az emberi evolúció legfontosabb állomásait; közérthetően, de tudományos alapossággal bemutatva nem csupán a biológiai és pszichológiai, hanem a társadalmi és kulturális vonatkozásait is.

Csányi Vilmos korunk egyik legbölcsebb tudományos gondolkodója. Munkásságát a folyamatos útkeresés és a mélyebb összefüggések kutatása jellemzi. Mi az, ami ennyire kíváncsivá tette? És hogyan vált a kémiai kísérletekkel foglalatoskodó kisgyerekből világhírű tudós?A Kíváncsiságom története végigvezeti Csányi Vilmos kérdésekkel teli életén az olvasót, nem csupán tudományos pályájának, hanem gondolkodói-szellemi útjának legfőbb állomásait is érintve. Megtudhatjuk, hogyan és miért kezdett el halakkal, majd később kutyákkal foglalkozni, szerinte mire adhat választ az evolúció, és mire nem. Miért más egy közösség, mint az egyes emberek összessége, hogyan keletkezhetett a nyelv a gondolatot követően, min alapul a technológia mítosza, és milyen következményei vannak annak, hogy globális társadalomban élünk. Fejezetről fejezetre egyre jobban megismerhetjük Csányi Vilmos gondolkodását, illetve azt, hogyan változott ez a gondolkodás, ami minket, olvasókat is arra inspirál, hogy a szerzővel együtt elmélkedjünk a világról. A szerző kilencvenedik születésnapjára meglepetésként készült jubileumi kiadást Nádasdy Ádám előszava vezeti be.

Hogyan vált a farkasból az ember barátja? Milyen érzelmeik vannak a kutyáknak, hogyan kötődnek, és mi a szerepe a személyes rítusoknak az életükben? Hogyan oldanak meg problémákat? Miben hasonlít, és miben különbözik az emberi és az állati intelligencia? Csányi Vilmos immáron klasszikussá vált művében nemcsak két családi kutya, Bukfenc és Jeromos életét mutatja be, hanem azt is, hogy hogyan lehet a kutyalélek rejtelmeit tudományos vizsgálatok tárgyává tenni - mindezt a világszerte elismert ELTE Etológiai Tanszék legfrissebb kutatási eredményeinek felhasználásával a szerzőtől megszokott közérthető és szórakoztató stílusban. Számos gyakorlati tanács segítségével arra is kitér könyve végén, hogyan tartsunk kutyát: milyen fajtát válasszunk, hogyan szocializáljuk, és hogyan "csináljunk beszélő kutyát".

Mi tesz minket emberré? Csányi Vilmos az elmúlt évtizedekben itthon és világszerte nem csupán azt változtatta meg alapjaiban, ahogyan a kutyákról gondolkodunk, hanem társadalmi kérdésekben is bölcs irányt mutat közös múltunk és jövőnk kérdéseiben. Tudjuk, hogy sok millió évvel ezelőtt megjelentek az első emberi közösségek. De hogyan voltak képesek életben maradni és húst szerezni ezek a sérülékeny és gyenge lények? Az ember titka már akkor is az egységben rejlett: a tagok képesek voltak magas szinten kommunikálni egymással, s így hatékonyan együttműködni. Mindehhez képzeletüket is segítségül hívták, amely elképesztő fejlődésen ment keresztül az emberré válás evolúciós folyamatában. Csányi Vilmos új könyvében a legfrissebb kutatási eredményeket is felhasználva azt vizsgálja, hogyan alakult ki az emberi képzelet és kreativitás, és mi volt a szerepe az ősi közösségek életében, valamint a kultúrák kialakulásában. Ennek kapcsán a tőle megszokott sokrétű és izgalmas szemlélettel reflektál jelenkorunk számos társadalmi-gazdasági problémájára is. A Teremtő képzelet az etológus és a gondolkodó lebilincselő tanítása arról, mi tett minket emberré a történelem hajnalán, és mi tesz azzá ma.

A jövőben járunk - és bármikor bekövetkezhet, hogy megjelenik az első szingleton, a világot irányítani képes szuperintelligencia. Az emberiség túlélésének legfontosabb záloga lehet, hogy ez az intelligencia barátságos legyen. Egy veszprémi antropológusprofesszor idegrendszerét számítógépre másolják, azt remélve, hogy ha a másolat valóban képes szingletonná fejleszteni önmagát, az emberből lett program hű marad majd gyökereihez. A "lény" öntudatra ébred, és valóban egyre intelligensebbé válik. A félig ember-félig program problémáinak megértéséhez egy magányos, ám annál csinosabb pszichológusnőt is bevonnak a kutatásba, aki, ahogy megismeri, egyre vonzóbbnak találja őt... Csányi Vilmos utópiája a hatalom természetét, ember és gép viszonyát, a mesterséges intelligencia problematikáját boncolgatja - s ezek a kérdések most aktuálisabbak, mint valaha.

A kötet valódi segítség mindazoknak, akiknek kutyájuk van, vagy épp kutyát szeretnének. A tudós kutyabarát, Csányi Vilmos nemcsak azt osztja meg velünk, hogy mit tegyünk, és mit ne, de azt is elmagyarázza, hogy miért. Megtudhatjuk, mit tudnak, mit éreznek, és mit próbálnak elmondani nekünk a kutyák, akik velük született emberszeretettel jönnek a világra - s talán már félig-meddig maguk is emberek... A sok-sok csodálatos, kutyaszeretettel megírt történetben felbukkannak régi kutyaismerőseink, Bukfenc és Jeromos is.

Csányi Vilmos etológus állatvilágról, kutyákról, majmokról és persze emberekről szóló könyveit mindenki ismeri. Szépirodalmi írásai is népszerűek. Most új szerepben ismerjük meg: saját kertjében vezet körbe bennünket. A séta során különleges virágairól, fáiról és bokrairól mesél, arról, hogyan kerültek hozzá a világ minden tájáról egyes növényritkaságok, hogyan gondozza őket, hogyan beszélget velük pontosan úgy, ahogyan a kutyáival is. Különleges és személyes élmény részese lehet az olvasó; a kert lakóival nemcsak történetükön keresztül, de képeken is megismerkedhet.

Csányi Vilmos tudományos pályafutásának legátfogóbb kötetében nem kevesebbre vállalkozik, mint hogy megválaszolja a kérdést: mi teszi emberré az embert. Fajunkat genetikai felépítése az állatvilághoz köti, a maga módján azonban minden egyes faj különleges, csak rá jellemző tulajdonságokkal rendelkezik. És mégis: a szabálykövetés és a nyelvhasználat, a tárgyakhoz való vonzódás jellemző embertulajdonság, ahogy fajspecifikus jelleg az engedelmesség és az alávetettség készségének magas foka is, az utóbbi kettő éppúgy velünk született tulajdonság, mint a rangért folytatott küzdelem. A szerző a legfontosabb emberi vonásnak azonban a rendszerszervező és kultúraképző képességünket és tehetségünket tartja: a közösségek szervezését, a szövetségek kötését, a (hiedelem)rendszerek kidolgozását és azok átörökítését generációkról generációkra. A szemléletes példákkal illusztrált könyv sorra veszi az emberi evolúció legfontosabb állomásait nem csupán a biológiai és pszichológiai, hanem a társadalmi és kulturális vonatkozásokat is közérthetően, de tudományos alapossággal bemutatva.

A modern ember az elmúlt három-négy évtizedben szinte nagyobb változásokat élt át, mint a korábbi száz évben. A génkutatás, az informatika, a mesterséges intelligencia, az internet, a mobiltechnológia alapjaiban formálták át nemcsak a világról való tudásunkat, de mindennapi rutinjainkat. Ugyan ki tudná ma elképzelni az életét számítógép, mobiltelefon, automaták, precíz képalkotó orvosi vizsgálatok, elektronikus ügyintézés, "okos"-megoldások nélkül - hacsak nem valamely archaikus társadalom tagjaként él egy világtól elzárt őserdőben? E kézzelfogható változásoknak számos lelki és társadalmi szinten megnyilvánuló hatását is tapasztaljuk: egyre kevésbé vagyunk közösségi létezésre utalva, fokozódó önállóságukban pedig lassan egyszemélyes csoportokká alakultunk. Ez egyfelől táptalaja az elmagányosodásnak, másfelől korábban soha nem tapasztalt szabadsággal és kreativitással jár: az ember életében csak úgy sorjáznak az újítások. A létezésünk kényelmesebbé válásának azonban meg kell fizetni az árát: a klímaválság, a kifogyó energiakészletek, a járványok, a pusztuló Föld már rég nem a jövő zenéje. Kevesen tudnak olyan érdekfeszítően és szórakoztatóan beszélni húsbavágó, komoly és időszerű kérdésekről, mint Csányi Vilmos, aki dörgedelmes próféciák helyett görbe tükröt tart emberi gyarlóságaink - olykor állati butaságaink - elé. A neves humánetológus írásaiban minden színtiszta tudomány, mégis felszabadítóan derűs, sokszor kacagtató olvasmányok ezek, legyen szó akár arról, mi tette olyan sikeressé az emberi csoportosulásokat az állatokéival szemben; miért vagyunk meggyőzhetők olyan könnyen szinte bármiről; miért szeret az ember kutyát tartani, és miért nem például zsiráfot; mi célból született a divat; és vajon rafináltan gondolkodik-e kedvenc cicánk, amikor elcsal bennünket a kanapéról, hogy ő ülhessen oda. Csányi Vilmos csupa olyan kérdésre válaszol lélegzetelállítóan izgalmasan, amely mindannyiunkat foglalkoztat - vagy amit sosem mertünk megkérdezni...

Csányi Vilmos etológusprofesszor megírta harmadik kutyája, Janka történetét is. Az érdekes és sokszor kacagtató epizódokból egy kíváncsi, érzelemgazdag, társas interakciókra alkalmas élőlény képe rajzolódik ki előttünk, akinek sajátos elgondolása van a világról. Janka husky őseit meg nem hazudtoló módon szabad kutya, aki nem pusztán eligazodik az őt körülvevő világban, de igyekszik saját ízlésének megfelelően formálni is azt. Csányi egy vérbeli tudós kíváncsiságával és nyitottságával jegyzi le kutyája kalandjait, hogy aztán bravúros könnyedséggel vezessen be bennünket az etológia kulisszái mögé, és világítson rá a megfigyelései mögött rejlő tudományos magyarázatokra.

Csányi Vilmos korunk egyik legbölcsebb tudományos gondolkodója. Munkásságát a folyamatos útkeresés, az élővilág mélyebb mozgatórugóinak, összefüggéseinek kutatása jellemzi. De mi is az, ami ennyire kíváncsivá tette? Hogyan vált a kémiai kísérletekkel foglalatoskodó kisgyerek világhírű tudóssá? A Kíváncsiságom története Csányi Vilmos kérdésekkel teli életén vezeti végig az olvasót, megismerhetjük belőle tudományos pályájának legfőbb állomásait és az utat, ami elvezette ebbe az irányba. Megtudhatjuk, hogyan és miért kezdett el halakkal, majd később kutyákkal foglalkozni, szerinte mire adhat választ az evolúció és mire nem, miben hasonlítunk a majmokra, megállja-e a helyét a vízimajom-elmélet. Miért más egy közösség, mint az egyes emberek összessége, hogyan keletkezhetett a nyelv a gondolatot követően, min alapul a technológia mítosza és milyen következményei vannak annak, hogy globális társadalomban élünk. Fejezetről fejezetre egyre jobban megismerhetjük Csányi Vilmos gondolkodását, illetve azt, hogyan változott ez a gondolkodás, és közben minket, olvasókat is arra inspirál, hogy a szerzővel együtt elmélkedjünk a világról.

Jeromos sok olvasónak régi ismerőse, megfigyelések tárgya, tudományos eredmények előmozdítója, de ami a legfontosabb: a szerző barátja. Ez a kis könyv e barátság történetét és epizódjait eleveníti fel, és közben az emberi lét legfontosabb kérdéseit próbálja megválaszolni. Mitől lesz valamiből valaki? Mikortól lesz a jelek együttese nyelv? A kötet még a kutyátlanok kedvét is meghozza a kutyatartáshoz, a kutyásoknak pedig segít, hogy igazi barátságba kerülhessenek velük, hogy ők is átélhessék, mennyi mindent elmondanak a kutyák, ha megadjuk nekik a lehetőséget.

Már csak évekre járunk attól, hogy megjelenjen az első "szingleton", a világot irányítani képes szuperintelligencia. A teljes titokban működő Ötök rájönnek: mindennél fontosabb elérni, hogy ez az intelligencia barátságosan viszonyuljon az emberiséghez. Ennek érdekében egy veszprémi antropológusprofesszor idegrendszerét számítógépre másolják, azt remélve, hogy ha a másolat valóban képes szingletonná fejleszteni önmagát, az emberből lett program hű marad majd gyökereihez. Christian öntudatra ébred, és egyre intelligensebbé válik, de ezt a kutatólabor munkatársai ferde szemmel nézik. A félig ember-félig program problémáinak megértéséhez egy magányos, ám annál csinosabb pszichológusnőt is bevonnak a kutatásba, aki viszont igencsak vonzónak találja Christiant... Csányi Vilmos utópiája a hatalom természetét, ember és gép viszonyát, a mesterséges intelligencia problematikáját boncolgatja. "Ha egy embert megfosztanak testétől, végtagjaitól, de idegrendszere ép marad, akkor nyilvánvaló, hogy ránézésre nem ember, hanem roncs, a története alapján mégis embernek fogjuk tekinteni. Minden létezőhöz hozzátartozik a saját története, azok az események, interakciók, amelyekben részt vett, és amikor kategóriákba akarjuk sorolni, a besorolás történetfüggő lesz. Velem ugyanez a helyzet, én is keresztülmentem az eredeti ember egész testi valójának megfosztásán, de a históriám alapján mégis embernek tartom magam. Emberi emlékeim, vágyaim, céljaim vannak. Az önök kérdése nem az volt, hogy én program vagyok-e, gép vagyok-e, vagy esetleg robot, hanem az, hogy minek érzem magam. Ez lényeges különbség." ( részlet a könyvből)

Csányi Vilmost egy ország ismeri, kedves ember a tévéből, aki szépen beszél a kutyákról, ilyen etikus, na, dehogyis, te hülye, etológus. Csányi Vilmost senki sem ismeri, egy ember szakáll mögé bújva, ha néha mégis békén hagyják, prózát ír, fotografikákat készít. Csányi Vilmost kezdjük megismerni, a Malion és Thea már a második kötete. Tessék beljebb lépni!