Géza Csáth strana 3 z 3

A Kossuth Kiadó új, tizenhat kötetes sorozata egymás társaságában kínál világirodalmi nagyságokat és magyar klasszikusokat, olvasmányokat a diákoknak, az újraolvasó felnőtteknek, az egykori élményeket fölidéző ínyenceknek. Párban Petőfi és Csáth Géza, Krúdy Gyula és Rejtő Jenő, Arany János és Thomas Mann, Moliére és Karinthy Regények, novellák, drámák, amelyek egy életen át elkísérnek.

A 20. század elejének különc írófigurája Csáth Géza, akinek munkásságára jószerivel halála után figyeltek fel.Az író, orvos és zenekritikus Csáth Kosztolányi és Bródy hatására kezdett el komolyabban foglalkozni az írással, rövidre szabott élete alatt mindössze öt kötete jelent meg. Idegorvosi munkásságának lenyomata az Egy elmebeteg nő naplója, mely tagoltsága és tanulmány jellege ellenére összefüggő műként olvasható. Főszereplője egy paranoiában szenvedő hölgy, bizonyos A. G. kisasszony, aki az elme- és idegkórtani klinikára való felvétele előtt már évek hosszú sora óta részesült idegorvosi kezelésben. Zseniális adottságait a zseniális adottságú orvosa fedezte fel maga Csáth Géza. A mű a pszichiátria és a pszichoanalízis módszereinek tárháza is egyben, de tudománytörténeti jelentőségénél, a kórrajz közreadásánál mélyebb és erősebb szépirodalmi jellege a benne közölt napló és levelek miatt.

A kötet Csáth Géza elbeszéléseiből ad válogatást. Válogatta és a jegyzeteket készítette: Osztovits Szabolcs.

Csáth Géza, eredeti nevén Brenner József (Szabadka, 1887. február 13. – Kelebia és Szabadka közelében, 1919. szeptember 11.) magyar író, orvos, zenekritikus. Kosztolányi Dezső unokatestvére.

A modern magyar próza első, máig nagy hatású alakja Csáth Géza. Orvos és író, az emberi test és lélek alapos ismerője, a század eleji fénylő, fülledt szecesszió magyar hőse irodalmunkban. Legerősebb alkotói igénye az ember újrafelfedezése. A valóság és a képzelet síkján egyforma biztonsággal mozog, az idill, a tragikum és a groteszk egyaránt vonzza, az örökkévalóságba lendítő gyönyör éppúgy érdekli, mint a fájdalom misztikumának színes tüzei. Sokat írt a nőkről. Válogatásunkban ezen írásait kötöttük csokorba, s nyújtjuk át - nem csak nőknek. Nővé válásról, évődésekről, hódításokról, nagy szerelmekről és csalódásokról, féltékenységről, a házasélet jó és rossz oldalairól, férfiak nőkkel kapcsolatos okoskodásairól és a nők másságáról szólnak a novellák. Csáth szerette a nőket, ahogy az élet egyéb örömeit is. Az életvágy, a nagybetűvel írt Élet lázas igenlése mélyről eredő, jellegzetes alapélménye volt. Az élet szükségszerű fájdalmai elől azonban folyamatosan menekült, így álmai tökéletes asszonyát is csak a narkotikumtól bódult álmokban találhatta meg.

Csáth Géza, eredeti nevén Brenner József (Szabadka, 1887. február 13. – Kelebia és Szabadka közelében, 1919. szeptember 11.) magyar író, orvos, zenekritikus. Kosztolányi Dezső unokatestvére.

A kötet az alábbi elbeszéléseket tartalmazza: A fekete kutya; Trepov a boncolóasztalon; Tor; A kályha; Szombat este; Tavaszi ouverture; Az albíróék; Fekete csönd; A varázsló kertje; A béka; A sebész; A vörös Eszti; A varázsló halála; Apa és fiú; Délutáni álom; A Kálvin téren; Szorongásos álmok; Ópium; Józsika; A kutya; Schmith mézeskalácsos; Gyilkosság; Elfeledett álom; Irén mama; A díszoklevél; Anyagyilkosság; A kút; "Albumlevél" (Ismeretlen házban); Katonai behívó; Palincsay; A kis Emma; Egyiptomi József; Muzsikusok; Tálay főhadnagy; Dénes Imre