Géza Csáth strana 2 z 3

"Lassan lehajtotta a fejét, és fölnézett reám, miközben piros, néma ajkai között kidugta a nyelvecskéjét és megnyalta a szája széleit. Szemei e pillanatban egész feketék voltak, némi kékes árnyalattal. Tekintete benyúlt a szemeimbe, lehatolt a szívembe, és mint lassú borzongás, végigfutott a hátamon..." (részlet a műből)

"Egy fiatal ember köszönt. Az, aki a felesége szeretője tán most is? Igen, az! Alig dobbant meg a szíve jobban. Ránézett megint a feleségére, ki maga volt az élet, egészséges, piros, kissé kövéres arcával; majd a saját sovány sápadt kezeire bámult, melyek úgy bújtak ki a két kabátujjból, mint a száraz lombjavesztett fa a szikes sáros földből." (részlet a műből)

Csáth Géza teljes, ma ismert levelezése mintegy 1500 darabra rúg. Kiadásunk ezekből válogat, Csáth leveleit kiegészítve a hozzá írottakkal. Megismerhetjük családtagjaihoz fűződő viszonyát, irodalmi és művészeti kapcsolati hálóját, kibontakoznak művészekkel és orvosokkal szőtt barátságai - Kosztolányi Dezsőtől Weiner Leóig, sőt Pucciniig számos jelentős művésszel levelezett, Ady a Csorba-tóhoz invitálja, Vészi Margit baráti hangú levélben mond véleményt a novelláiról, Csáth Karinthyné halálának okairól érdeklődik orvosi szaknyelven Kosztolányitól... A leveleket olvasva feltárul a XX. századelő - Szabadka, Budapest, tátrai és erdélyi fürdővároskák - sokszínű világa, ahol a levelezőpartnerek is legalább annyi érdekes ablakot nyitnak meg a saját életükre, mint Csáth a maga tragikus történetére. A Smaragd asztal (ez Csáth soha meg nem valósult lapjának a címe) fontos adalékokkal szolgál nemcsak Csáth, de például Kosztolányi műveinek keletkezéstörténetéhez is. A válogatás, a jegyzetek és az annotált névmutató Molnár Eszter Edina és Szajbély Mihály munkája.

Csáth Géza kétszer született. 1887-ben Szabadkán Brenner Józsefként, aki művésznevén nagyon fiatalon, a Nyugat szellemi körében lett a magyar irodalmi és zenei élet fölfedezettje. Életművének hosszú tetszhalála után az 1970-es években újra berobbant a köztudatba, szülőföldjén is, Pesten is sorra jelentek meg munkái, naplói. Mára már közmegegyezés szerint a késő XX. századi modernség előfutára, tragikus alakját az utódok esszék, szépirodalmi művek sorában idézik meg.

A naplófolyam befejező kötete az első világháború kitörésétől az író haláláig eltelt több mint öt év naplófeljegyzéseit és az ez idő alatt írt nagyobb lélegzetű visszaemlékezéseit tartalmazza. Az első háborús évek feljegyzésein még átsugárzik az ígéretesen induló író és orvos, a magabiztos férj öntudata, miközben egyre nyilvánvalóbbá válik a drogoktól való szabadulás képtelensége, s ennek nyomában az eltávolodás az irodalmi élettől, a lemondás az orvosi ambíciókról, végül a visszafordíthatatlan mentális hanyatlás nyomában a biztosan bekövetkező összeomlás ígérete. A Sötét örvénybe süllyedek egyre vészjóslóbb bejegyzéseiben már nyoma sincs a korai évek könnyedségének: az életszeretet helyébe az élet szeretetének fájdalmas vágya lép. A kötet különlegessége, hogy számos szöveg most először válik hozzáférhetővé a széles olvasóközönség számára; olvashatók benne Csáth első világháborús emlékiratai, valamint a házassága történetéről szóló, korábban meg nem jelent visszaemlékezése is. Az értelmezést lábjegyzetek és az orvosi kifejezések szótára, a tájékozódást pedig névmutató könnyíti.

Kouzlo povídek světoznámého maďarského spisovatele spočívá ve spojení excentrických námětů plných nenávisti a brutality s elegantní střídmostí vyprávěcího stylu. Analyticky precizní zaznamenávání nejrůznějších démonů lidské psychiky se doplňuje a prolíná se světem fantazie, nadpřirozených bytostí, snů, mystických jevů a halucinací. Díky výjimečnému talentu dokáže Csáth ozvláštňovat i nepodstatné situace z každodenní reality, všední městskou krajinu či vzpomínky na dětství, podbarvené melancholií a secesní obrazností.„Csáth je jedním z nejvýznamnějších spisovatelů naší doby. Podle mého názoru se významem může měřit s kapelou Beatles.“Péter Esterházy„Vykonavatelé v Csáthově divadle trestu – jejich destruktivní gusto, jejich bestiální potěšení, jejich deliriózní vzrušení v okamžiku násilí – mají leccos společného s adolescentními scenáristy z Musilova románu Zmatky chovance Törlesse, s chlípnými starci z Gombrowiczovy Pornografie i s morbidními fantaziemi v Mišimově Zpovědi masky.“ The New York Review of Books

Egy csodálatos fantáziával és íráskészséggel megáldott fiatal nő került a budapesti Moravcsik-féle elmeklinikára. Akkor végezte ott éppen klinikai gyakorlatait dr. Brenner József fiatal orvos, Csáth Géza néven országos hírű novellista és zenekritikus. Rendkívül sokoldalú tehetség: zenél és zenét szerez, felfedező értékű zenekritikát ír, ráérez a legújabb festészeti ízlésre, s úttörője a novellaműfajnak. Akármibe fog, mindig és mindenben megelőzi kora gondolkodását, ízlését, műveltségét. Így van ez orvostudományi munkásságával is. A nagy tekintélyű, de konzervatív iskolát képviselő Moravcsik professzor égisze alatt a szakmában még igazán sehol el nem ismert freudi módszereket alkalmazza betege pszichés védelmi mechanizmusainak föltárásában, megismerésében. A korszak magyar tudományosságát a teljes nyitottság jellemezte az új törekvések iránt. Még a konzervatív Moravcsik és orvosgárdája is eltűrte, sőt segítette kezdő orvosa freudista kísérleteit. Egy zseniális adottságokkal rendelkező elmebeteg, egy zseniális fiatal orvos és lélekbúvár író, valamint egy minden újra fogékony tudományos környezet szerencsés találkozása eredményeképpen született meg Az elmebetegségek pszichikus mechanizmusa.

Csáth Géza 1910 tavaszán kezdte használni a morfiumot, amire ettol kezdve tudatosan rászokott, mert érdekelte annak tudatmódosító hatása. Eloször azért nyúlt a szerhez, mert - tévesen - tüdobajt diagnosztizáltak nála. Morfinista szenvedélyét azonban csak rövid ideig sikerült kordában tartania. A morfium hatása alatt szerzett élményei irodalmi muvein erosen érzodnek, melyekben az ideggyógyászat akkori eredményeit is felhasználta, orvosi megfigyeléseinek irodalmi keretet adott. A Napló azokból az évekbol származik, amikor a pszichoanalízissel elkezdett foglalkozni, és a sok önelemzéstol elment a kedve az írástól. ?A születo gondolatot mintegy csírájában megöli a kritika.? Egy fürdohelyen kezdett el dolgozni orvosként. Unatkozó hölgyek álltak sorban a kegyeiért. Rákapott a szerekre. Egyre durvábban nyúlt hozzájuk. És próbált leszokni. Belso vívódások, hátrahagyott gondolatok sora ez a mu.

A krimi felhőtlen kikapcsolódást ígér, különösen ha a szórakoztatásról a magyar és a világirodalom nagyjai gondoskodnak: E.A.Poe, Edgar Wallace, Jókai Mór, Mikszáth Kálmán, Csáth Géza. Történeteik a gazdag írói fantázia szülöttei még akkor is, ha megtörtént bűnesetekről szóló tudósítások szolgáltak a novellák forrásául. Az irodalmi detektívregény nyújtja egyedüliként az olvasónak azt a könnyű, de pótolhatatlanul izgalmas logikai örömöt, amely a krimi hatásának titka és a rejtvényfejtés lelki magatartásának közeli rokona.

Csáth Géza, eredeti nevén Brenner József (1887-1919) magyar író, orvos, zenekritikus. Kosztolányi Dezso unokatestvére.Bródy Sándor biztatására kezdett komolyabban foglalkozni az írással. 1906-tól a Budapesti Naplóban jelentek meg írásai, de más lapokban is publikált. A Nyugatnak 1908-as alapításától munkatársa volt. Ugyanebben az évben jelent meg elso novelláskötete, A varázsló kertje. 1909-ben orvosi diplomát szerzett, majd Budapesten az Elme- és Idegkórtani Klinikán kezdett dolgozni. Idegorvosi munkásságának kiemelkedo alkotása az Egy elmebeteg no naplója, mely ? saját naplóját leszámítva ? egész munkásságának legnagyobb szabású darabja. Ebben egy paranoiás no kórképét írta meg, melyben a hagyományos pszichiátria és a pszichoanalízis szempontjai keverednek. Csáth tudatosan rászokott a morfiumra, mert érdekelte annak tudatmódosító hatása. Szenvedélyét azonban csak rövid ideig sikerült kordában tartania. A morfium hatása alatt szerzett élményei irodalmi muvein erosen érzodnek, melyekben az ideggyógyászat akkori eredményeit is felhasználta, orvosi megfigyeléseinek irodalmi keretet adott. 1911-ben jelent meg a Délutáni álom címu elbeszéléskötete, amelyben többek között ezen tapasztalatokat dolgozta fel.A leszokást elosegítendo falusi orvos lett Földesen, majd Regocén, de a gondok csak fokozódtak. Környezetével megromlott a kapcsolata, fokozódott paranoiája. 1919-ben már a bajai elmeosztályon ápolták. Miután megszökött, lelotte feleségét, és öngyilkosságot próbált meg elkövetni. A sikertelen kísérlet után a szabadkai Mária Valéria Közkórházban ápolták. Nem sokkal késobb pantopon-túladagolásban meghalt.Munkássága nagy hatást gyakorolt a késobbi írógenerációkra, így több követoje is akadt.(Forrás: Wikipédia)

Csáth Géza, eredeti nevén Brenner József (1887-1919) magyar író, orvos, zenekritikus. Kosztolányi Dezso unokatestvére.Bródy Sándor biztatására kezdett komolyabban foglalkozni az írással. 1906-tól a Budapesti Naplóban jelentek meg írásai, de más lapokban is publikált. A Nyugatnak 1908-as alapításától munkatársa volt. Ugyanebben az évben jelent meg elso novelláskötete, A varázsló kertje. 1909-ben orvosi diplomát szerzett, majd Budapesten az Elme- és Idegkórtani Klinikán kezdett dolgozni. Idegorvosi munkásságának kiemelkedo alkotása az Egy elmebeteg no naplója, mely ? saját naplóját leszámítva ? egész munkásságának legnagyobb szabású darabja. Ebben egy paranoiás no kórképét írta meg, melyben a hagyományos pszichiátria és a pszichoanalízis szempontjai keverednek. Csáth tudatosan rászokott a morfiumra, mert érdekelte annak tudatmódosító hatása. Szenvedélyét azonban csak rövid ideig sikerült kordában tartania. A morfium hatása alatt szerzett élményei irodalmi muvein erosen érzodnek, melyekben az ideggyógyászat akkori eredményeit is felhasználta, orvosi megfigyeléseinek irodalmi keretet adott. 1911-ben jelent meg a Délutáni álom címu elbeszéléskötete, amelyben többek között ezen tapasztalatokat dolgozta fel.A leszokást elosegítendo falusi orvos lett Földesen, majd Regocén, de a gondok csak fokozódtak. Környezetével megromlott a kapcsolata, fokozódott paranoiája. 1919-ben már a bajai elmeosztályon ápolták. Miután megszökött, lelotte feleségét, és öngyilkosságot próbált meg elkövetni. A sikertelen kísérlet után a szabadkai Mária Valéria Közkórházban ápolták. Nem sokkal késobb pantopon-túladagolásban meghalt.Munkássága nagy hatást gyakorolt a késobbi írógenerációkra, így több követoje is akadt.(Forrás: Wikipédia)

”A hangverseny megkezdődött. A zongora felsikoltott, az öregnek szívét bársonyokba burkolta.Az összevissza folyó idegen parfőmök forgatagában kissé megszédült, és álmodozni kezdett. (…) Meg volt magával elégedve, és megfogadta nagyon komolyan, hogy új életet kezd, csöndes, tiszta és méltó életet, és száműzi a kétes örömöket.E pillanatban, forró tapsorkánban, a híres énekesnő lépett a pódiumra. Krém ruhája oldalt felhasítva, feje büszkén és részvétlenül hátraszegve. Énekelt.” A Novella sorozat legújabb kötetének szerzői többek között: Balázs Béla, Bíró Lajos, Cholnoky László, Heltai Jenő, Karinthy Frigyes, Kosztolányi Dezső, Krúdy Gyula, Márai Sándor, Molnár Ferenc, Pap Károly, Somlyó Zoltán, Szomory Dezső.

A kötetben többek között Ady Endre, Bíró Lajos, Bródy Sándor, Heltai Jenő, Hevesi András, Krúdy Gyula, Móricz Zsigmond, Örkény István, Pap Károly, Szép Ernő, Szomory Dezső, Tersánszky Józsi Jenő gyönyörű novellái, olykor tanulságos és megható, máskor elgondolkodtató történetei olvashatók egy olyan világról, amelyben élünk.

A lexikonban a huszadik század nagy magyar íróinak novellái olvashatóak a szerelemről. A szenvedélyes, olthatatlan fiatalkori és a megnyugodott bölcs öregkori szerelemről is részletes képet kap az olvasó a szomorú és vidám történeteken keresztül. A szerzők között találjuk többek között Ady Endrét, Bíró Lajost, Bródy Sándort, Csáth Gézát, Hunyady Sándort, Juhász Gyulát, Kosztolányi Dezsőt, Nagy Endrét, Szomory Dezsőt, Szép Ernőt, Thury Zoltánt.