Mór Jókai

Jókai varázslatos világok teremtője, Magyarország legolvasottabb írója, nemzedékek kedvence volt. Manapság leginkább kötelező olvasmányként találkozunk vele, valószínűleg kevesen veszik le a polcról egy-egy regényét csak úgy, a maguk szórakoztatására. Pedig érdemes, mert kivételes tehetségű író volt, a magyar kultúra egyik legkiemelkedőbb korszakának zsenije. Rengeteget írt, természetesen karácsonyi tematikájú novellákat is, hiszen az a típusú ünneplés (feldíszített fenyőfával, ajándékozással, jellegzetes menüsorral), amit mindannyian ismerünk, éppen az ő életében terjedt el és vált hagyománnyá. E könyvben tizenkét karácsonyi története szerepel (plusz egy szilveszteri ráadás), a kisprózákon kívül néhány, a témába vágó regényfejezettel kiegészítve, így az olvasó újra fölfedezheti magának a magyar romantika legfontosabb alkotóját, s nem mellesleg újra és újra elámulhat sziporkázó humorán és fantáziáján, nyelvi és érzelmi gazdagságán – ez utóbbira talán még sosem volt annyira szükségünk, mint manapság.

A kötet címadó elbeszélése, a két fűzfa históriáját meséli el nekünk. „Felvinc és Enyed között egy kis bérci patak vágja keresztül az utat, melyen most tartós kőhíd van építve. A híd mellett kétfelől, a patak oldalában emelkedik két roppant fűzfa, és ezen két fűzfának históriai emléke van. Hét emberivadék látta azokat felnőni, s ivadékról ivadékra szállt a történet, s máig is úgy emlékeznek arra, mintha csak a mi életünkben történt volna...” A könyvben e mellett még három elbeszélés található – A gyémántos miniszter (1850), Az utolsó cigányország (1854), Melyiket a kilenc közül? (1856).

Az Aranykapu meséskönyvsorozat részeként Jókai Mór meséit kínálja e kötet. Megtudhatjuk, van-e a Székelyföldnek egy csendes völgye, ahol a vad madár kiáltásán s az örökké élő zuhatagon kívül semmi hang nem zavarja a napvilágos éjfélt, s a messze-messze sejthető, nem is látható múltig szent volt e völgynek járása minden ivadék előtt, s most is csak a méla és lelket fojtogató hallgatás suttogja a magányos vándor fülébe, hogy itt tündérek éltek s uralkodtak egykoron. Bente úr megtréfálja Mátyás diákot; a beszélő baba meggyógyítja a kiskirályt; hitves, ki maga az oroszlán; a borotva hatalmasabb fegyver, mint a pallos; a cinkotai icce egy arasznyit nő; a kis királylány furcsa álma kel életre kiváló mesélőnk által. S hogy miként hatnak a nyájas olvasóra ezen történetek? Bizonyíték erre a Budapest, 17. kerületi Czimra Gyula Általános Iskola tanulóinak illusztrációi, melyekkel a kötetet ékesítettük.

A kiegyezés után két évvel írta Jókai e regényt. Életének legfőbb élményforrását képező forradalom és szabadságharc mitológiai fenségű ábrázolását sikerült összeegyeztetnie a kor társadalmi életének fő ellentmondásait szerencsésen sűrítő családi bonyodalomrajzában. A kőszívű ember fiai műfajánál fogva a rossz bukását hirdeti. Az isteni igazság győzelmét. Azt, hogy a sors alakítható. Azt, hogy az ember jó, illetve azzá tehető. A szíve ugyan megkövülhet, de ha e férfi-princípiummal szemben a kő, azaz a föld szíve anyailag meglágyul, még e kőszív is kiengesztelhető.

A regény a magyar kapitalizmus keletkezéstörténetének egyik sikeres és közismert szépirodalmi dokumentuma. Hőse egy üzletember, akit szegény hajóbiztosként a véletlen, saját vakmerősége és nem utolsósorban ügyeskedése hatalmas vagyonhoz juttat. Zsákba rejtett kincse egy szultán üldözte török úrtól származik, az ő lánya megnyeréséért hozza fel a Dunába süllyedt hajóból és tartja meg magának Tímár Mihály. A mesés vagyon birtokosaként üzletelni kezd gabonával, telekkel, földbérlettel, és az arany még több arannyá változik kezében. Az arany ember már milliomosként kéri meg a "szegény" török lány, Timea kezét. A lány hálából igent mond, de kiderül, hogy csak a kezét nyújtja kérőjének, szerelmet nem kaphat tőle Tímár. "Alabástrom szobor" felesége és az üzleti pálya ridegsége meghasonlásra kényszerítik a férfit, és elmenekül oda, ahol nem a pénzt, hanem az embert nézik. Ezt találja meg a térképen még nem jelölt helyen, a Senki-szigetén, Noémi mellett. A főhős kettős életét több szereplő köti össze, véletlenek és törvényszerű találkozások, társadalmi összefüggések alakítják sorsukat. A regény kitűnően ábrázolja az akkori Komárom kereskedőrétegének spekulációit, tájleírásai (a Vaskapu, a téli Balaton) gyönyörködtetőek.

Jókai varázslatos világok teremtője, Magyarország legolvasottabb írója, nemzedékek kedvence volt. Manapság leginkább kötelező olvasmányként találkozunk vele, valószínűleg kevesen veszik le a polcról egy-egy regényét csak úgy, a maguk szórakoztatására. Pedig érdemes, mert kivételes tehetségű író volt, a magyar kultúra egyik legkiemelkedőbb korszakának zsenije. Rengeteget írt, természetesen karácsonyi tematikájú novellákat is, hiszen az a típusú ünneplés (feldíszített fenyőfával, ajándékozással, jellegzetes menüsorral), amit mindannyian ismerünk, éppen az ő életében terjedt el és vált hagyománnyá. E könyvben tizenkét karácsonyi története szerepel (plusz egy szilveszteri ráadás), a kisprózákon kívül néhány, a témába vágó regényfejezettel kiegészítve, így az olvasó újra fölfedezheti magának a magyar romantika legfontosabb alkotóját, s nem mellesleg újra és újra elámulhat sziporkázó humorán és fantáziáján, nyelvi és érzelmi gazdagságán - ez utóbbira talán még sosem volt annyira szükségünk, mint manapság. 

Jókai Mór témái lenyűgözően változatosak voltak, írói képzelete szabadon csapongott a történeti múltban és a kitalált jövőben is, távoli földrészeken csakúgy, mint Magyarország tájain otthonosan mozgott, s ahogy Babits írta róla, "a vaskos valóságban éppúgy, mint az Idő és a Tér utópiáiban". Műveiben egy egész teremtett világot hagyott örökül az utókorra, amelyben kedvére kalandozhat a kései olvasó; Móricz Zsigmond megállapítása szerint, egy olyan "boldog világot, tele millió alakkal, színnel és ellenállhatatlan varázzsal", amelyből a 19. századi Magyarország levegője árad. A kötetben olvasható elbeszélések: A nagyenyedi két fűzfa, A tengerszem tündére, A szerencsétlen szélkakas, Melyiket a kilenc közül?, A struccmadár, Húsz év múlva, A csillagos szoba, Az erényt mindig szeretni kell, A Caldaria, Egy lengyel történet, A férj kabátja.

Történelmi regény, izgalmakkal és remek jellemekkel.

Elbeszélésgyűjtemény a korabeli politikai életről. Jókai csipős kritikával szemléli korának politikáját.

A fehér rózsa című regény folytatása. Főszereplője Ali basa, aki szultán akar lenni

Gyűjtemény Jókai feldolgozásában mesékből, regékből.

Az elátkozott család című regény folytatása

Remek tündérmesékbe szőtt történelmi tabló Bethlen Gábor halálát követő zavaros időkből.

Kalandos, fantasztikus hajóút az északi sarkra. A kritikusok Verne utánzatnak tartották, de sokkal komolyabb, és sajátosan Jókai stílusában íródott.

A császári udvarban szolgáló kalandor, Trenk Frigyes története. Ajánlott mellé A két Ternk elolvasása is.

Egy szerelmi háromszög története. Páter Péter beleszeret egy férjes nemesasszonyba. Ajánljuk a Páter Péter című regényt is hozzá.