Mór Jókai

A regény Kárpáthy Zoltán növekedésének, magára találásának végigkövetése során fejlődéslélektani rajzot ad. A regényben a cselekmény fő váza Kárpáthy Abellino pere unokaöccse vagyonáért - s ezen belül, különféle alkalmak során Zoltán lelki nagyságának bem

A kötetben található elbeszélések -A gyémántos miniszter -A nagyenyedi két fűzfa -Az utolsó cigányország -Melyiket a kilenc közül?

A Sárga rózsa (1892), Jókai öregkori művészetének utolérhetetlen darabja. A kisregény nem történelmi, nem romantikus időket idéz föl, témáját és figuráit a korabeli paraszti világból meríti. Szereplői nem hősök - egyszerű emberek.

Jókai Mór, a nemzet mesemondója mélyen hitt a forradalomban. Részt vett a 12 pont megfogalmazásában, és 1848. március 15-én este ott volt a Nemzeti Színház ünnepi előadásán. Más aligha írhatta volna hát meg a hazaszeretet legnagyobb magyar regényét, A kőszívű ember fiait. A Manó Könyvek Klassz!-sorozatában Nógrádi Gergely az eredeti cselekményt követve, ám rövidebb formában meséli újra a klasszikus irodalom gyöngyszemeit, azzal a céllal, hogy a remekművek a mai fiatalok számára is érthető és szerethető olvasmányok legyenek. Ugyanakkor a kiadó nemcsak a nagy nemzeti legendák megismertetéséért, de az értékes írói örökség megóvásáért is síkra száll: a sorozat köteteit számos, az eredeti regényekből kiemelt szövegrészlet gazdagítja.

A Kossuth Kiadó új, 26 kötetes sorozata magyar írók remekeiből. "Mondhatnánk, klasszikus művek - ám ez a jelző díszes vitrinbe való könyveket, nem eleven, ma is izzó olvasmányélményeket sejtetne. Márpedig válogatásunk ilyen élményeket kínál: tizennégy szerző huszonhat regényben a múltunkról úgy mesél, mint előéletünk konfliktusairól, országos vagy magánemberi tragédiáiról és gyönyörűségeiről, keserves és mulatságos pillanatairól. Képzeletük, művészetük az egekbe emel, megfigyeléseik a földön tartanak. Köteteik zsebbe, táskába, hátizsákba való útitársak, amíg csak magyarul gondolkodunk, szenvedünk és szeretünk." (a Kiadó) Ne az agg mesemondót - a fiatal, 26 éves írót lássuk magunk előtt, amikor az Erdély aranykorát, első regényeinek egyikét, ezt a történelembe helyezett vibráló látomást olvassuk. 1852-ben jelent meg, néhány évvel a szabadságharc után. Hősei - név szerint - valós személyek, a XVII. század erdélyi előkelőségei, nagy ívű politikai tervek, nekibuzdulások, elsöprő szenvedélyek és intrikák kilátástalan világába zárva.

Írója legkedvesebb regénye volt. Azért-e, mert szülővárosához, Komáromhoz kötődik, vagy mert a maga zaklatottságát, titkos szerelmét rejtette bele? De valami általánosabbat is: a modern ember csömörét, elvágyódását egy zavartalan szerelembe, egy romlatlan édenbe. Hányan írták meg ezt a vágyakozást később, Jókai után? De ugyan hányan ilyen gyönyörűen? "Oly szép, mint egy hajnali álom", mondta rá Mikszáth. A jegyzeteket Szappanos Balázs készítette. "Az Európa Könyvkiadó 1991-ben indította el megújított diákkönyvtár-sorozatát, melybe az általános és középiskolások számára ajánlott műveket vettük fel. A sorozatban megjelent művek szerzőjét és címét a kötetekhez mellékelt könyvjelző tartalmazza. Regények, kisregények és novellák, műköltészet és népköltészeti alkotások, drámák és bölcseleti írások szerepelnek a listán. A világirodalom és a magyar irodalom remekműveinek kiadásával egyszerre kívánunk segítséget nyújtani és maradandó olvasmányélményt kínálni diáknak, tanárnak, szülőnek - és valamennyi felnőtt irodalomkedvelőnek." (a Kiadó)

A nemzeti függetlenség ügye Jókait egész pályafutása alatt foglalkoztatta. Elvi felfogása félreérthetetlen: a feltételeket az önálló hadsereg, a független gazdasági és kulturális élet megteremtésében látja. Erről szól több nagy regénye is, köztük az először 1869-ben megjelent "A kőszívű ember fiai". Cselekményének középpontjában egy család, a Baradlayak élete áll. Szereplői nagy idők szavára adják meg az egyén válaszát - természetesen eltérő módon, mert a történet "lélekcserélő időkben", az 1848-as forradalom és szabadságharc idején játszódik. A tömegjelenetek, gyűlések, forradalmi pillanatok, csaták, Budavár ostroma egy nemzet gigászi küzdelmét átütő erővel tükrözik. A regény így válik az 1848-as szabadságharc hőskölteményévé. A szöveggondozás Szekeres László munkája. "Az Európa Könyvkiadó 1991-ben indította el megújított diákkönyvtár-sorozatát, melybe az általános és középiskolások számára ajánlott műveket vettük fel. A sorozatban megjelent művek szerzőjét és címét a kötetekhez mellékelt könyvjelző tartalmazza. Regények, kisregények és novellák, műköltészeti és népköltészeti alkotások, drámák és bölcseleti írások szerepelnek a listán. A világirodalom és a magyar irodalom remekműveinek kiadásával egyszerre kívánunk segítséget nyújtani és maradandó olvasmányélményt kínálni diáknak, tanárnak, szülőnek - és valamennyi felnőtt irodalomkedvelőnek." (a Kiadó)

A sorozat újabb kötete Jókai Mór: Az arany ember című regényének minél teljesebb körű feldolgozásához nyújt segítséget feladataival. A szereplőkkel illetve jelenetekkel kapcsolatos kiegészítendő kérdések mellett fogalmak és magyarázatok is gyarapítják ismereteinket.

Timár Mihály teljesíti egy gazdag basa utolsó kívánságát: megmenti a lányát és a vagyonát, majd úgy lesz dúsgazdag kereskedő, hogy magához veszi a basa kincseit. Timár csaló? Feleségül veszi a basa lányát, így visszakerül a vagyon jogos tulajdonosához. Timár arany ember? Szerelembe esik egy másik nővel, ám erről nem szól a feleségének. Timár csaló? Megszökik otthonról, és elbújik egy szigeten... Jókai legkedvesebb regényének modern, könnyen olvasható változatából kiderül, hogy Timár valójában arany ember vagy csaló? A Manó Könyvek Klassz!-sorozatában Nógrádi Gergely rövidebb, illetve prózai formában írja újra a klasszikus irodalom néhány gyöngyszemét, azzal a céllal, hogy a mai fiatalok számára is könnyen befogadható, szerethető olvasmány legyen. A sorozat köteteinek különlegessége, hogy az eredeti regényekből kiemelt szövegrészleteket is tartalmaznak, segítve ezzel azok iskolai feldolgozását.

Jókai Mór méltán nagyra becsült, legolvasottabb alkotásából, Az arany ember című regényéből a magyar képregény hőskorának egyik legtehetségesebb alakja, Korcsmáros Pál 1962-ben rajzolt képregényt a Füles rejtvényújság számára. Az olvasók akkoriban 18 héten keresztül izgulhatták végig Timár Mihály, Tímea és Noémi történetét, amelyet most egy kötetben, összegyűjtve tárunk az olvasók elé.

A könyv arról a korról, nemesi generációról szól, amely az 1820-as évektől vívta harcát Magyarország polgári átalakulásáért, szellemi és anyagi felvilágosodásáért.