Mór Jókai

A Fekete gyémántok főhőse Berend Iván, a bondavári szénbánya és öntöde tulajdonosa és főmérnöke, aki - mint Jókai minden nagy férfialakja - bátor, nemes lelkű, lovagias, a becsület és önfeláldozás mintaképe. Ezenkívül nemcsak műszaki és természettudományos lángelme és utópista társadalomtudós, de nagyvilági ember, verhetetlen kártyás, legyőzhetetlen ivó és párbajhős is, aki félistenként tornyosul az egész magyar társadalom fölé. A Jókai 200 Emlékév alkalmából a Hitel Kiadó három Jókai-remekművel tiszteleg a zseniális író munkássága előtt: Fekete gyémántok (1870), És mégis mozog a föld (1872), Egy az Isten (1877). Jókai művei semmit sem vesztettek frissességükből, ma is ugyanolyan szórakoztatók, meglepőek, mélyenszántók, elgondolkodtatók és nem utolsósorban humorosak.

Az És mégis mozog a föld öt lánglelkű és változásokat sürgető diák története. Közülük emelkedik ki Jenőy Kálmán, a művelt, felvilágosult, sokoldalú művész és önfeláldozó hazafi, aki eltökéltségével, belső tartásával, művészi törekvéseivel mindazon nagy magyar egyéniségek képviselője, akik az apátiába süllyedt magyar glóbuszt újra mozgásba hozták, és utat törtek a reformkor számára. Sorsába Csokonai, Kisfaludy Károly és Katona József életének tragikus eseményeit sűrítette Jókai. A Jókai 200 Emlékév alkalmából a Hitel Kiadó három Jókai-remekművel tiszteleg a zseniális író munkássága előtt: Fekete gyémántok (1870), És mégis mozog a föld (1872), Egy az Isten (1877). Jókai művei semmit sem vesztettek frissességükből, ma is ugyanolyan szórakoztatók, meglepőek, mélyenszántók, elgondolkodtatók és nem utolsósorban humorosak.

mindennapi történeteket írok le; olyanokat, amik minden időben, minden égalj alatt megtörténhettek..." Kiadónk Könyvkincsek sorozatának nem titkolt célja az, hogy friss nézőpontot kínáljon a magyar irodalom klasszikusainak újraolvasásához. Jókai Mór A szerelem bolondjai című műve kalandos-romantikus életregény, amelynek színes, csak lassú olvasással, belefeledkezéssel végigjárható világa számos kérdést vet föl. Ezek másfélszáz évvel a nagyelbeszélés születése után is izgalmas rejtvényfejtésre, önvizsgálatra késztetik az olvasót, és jótékony szabadságot adnak a saját olvasatok kialakítására, az olvasói fókuszok kijelölésére, az irodalom, az olvasás önismereti funkciójának egyéni használatára. Olvashatjuk tehát Jókait másként is? Bátrabban, szabadabban alkalmazva a saját igényeinket, levetkőzve a szövegtől-alkotótól eltávolító előítéleteket? A válasz lehet igen, hiszen minden korban azt olvassuk, amire a személyes figyelmünk rá tud csatlakozni: a személyiség változásait, a problémamegoldás lehetőségeit, a kihívásokra adható válaszokat és az emberi kapcsolatokat. Mit tehetünk akkor, amikor nem jó az apai minta? Milyen terhet ró egy nőre az, amikor korán kerül a saját anyja helyett szülői szerepbe, és egy egész családot kell támogatnia? Hogyan ellensúlyozhatók a tökéletességre törekvés dicséretes, ám sokszor szorongató hatásai? Létezhet egy ember közösség nélkül? Miként alakítja a hatalom az azzal rendelkező ember személyiségét, és hogyan formálja cselekedeteit? - Néhány azon kérdések közül, amelyeket a regény felkínál a mindenkori olvasó számára.

A tengerszemű hölgy egyike Jókai legszórakoztatóbb és legtalányosabb regényeinek. A nagy mesemondó itt saját életútján kalauzolja olvasóit a reformkortól a kiegyezés utáni időkig, emlékeit fiktív ifjúkori ideálja, egy különös nőalak történetének görbe tükrében villantva fel. A könyv lapjain időről időre összetalálkozik Erzsikével, a ,,tengerszemű hölggyel", aki a híres írót mindannyiszor egy-egy kerek történettel ajándékozza meg: feltárja előtte hányatott életének újabb kalandos, drámai vagy épp groteszk fordulatait. A két szálból szövődő történet során megelevenedik a reformkori Komárom; Jókai diákévei, első regényének keletkezése, a márciusi napok és a szabadságharc egyes fejezetei után emlékezetes leírását adja vadregényes bujdosásának a Bükk mélyén; a kiegyezés körül a nemzet érdekében tollával végzett hasznos tevékenységét ellenpontozza a tengerszemű hölgy tragikusan elfecsérelt élete. Egy tehetséges nő tévelyeg a férfiak világában a ,,felesleges ember" szerepében, a XIX. század sűrűjében, valahol Magyarországon.

Az Egy az Isten egy megrendítő utazás története: a tordai festő, volt diplomata, vasbánya-tulajdonos és hithű unitárius, Adorján Manassé és Zboróy Blanka grófnő megpróbáltatásokkal és küzdelmekkel teli útja Rómából sötét üzelmeken és viszontagságokon, a Magyarországon és Erdélyben dúló harcokon és további ármánykodásokon át gyermekeik megszületéséig és a székelyföldi Torockóban meglelt otthonukig, ahol megteremtik a világ zűrzavara közepette a maguk békés világát, a hit és a szeretet szigetét. A Jókai 200 Emlékév alkalmából a Hitel Kiadó három Jókai-remekművel tiszteleg a zseniális író munkássága előtt: Fekete gyémántok (1870), És mégis mozog a föld (1872), Egy az Isten (1877). Jókai művei semmit sem vesztettek frissességükből, ma is ugyanolyan szórakoztatók, meglepőek, mélyenszántók, elgondolkodtatók és nem utolsósorban humorosak.

A kötet címadó elbeszélése, a két fűzfa históriáját meséli el nekünk. „Felvinc és Enyed között egy kis bérci patak vágja keresztül az utat, melyen most tartós kőhíd van építve. A híd mellett kétfelől, a patak oldalában emelkedik két roppant fűzfa, és ezen két fűzfának históriai emléke van. Hét emberivadék látta azokat felnőni, s ivadékról ivadékra szállt a történet, s máig is úgy emlékeznek arra, mintha csak a mi életünkben történt volna...” A könyvben e mellett még három elbeszélés található – A gyémántos miniszter (1850), Az utolsó cigányország (1854), Melyiket a kilenc közül? (1856).

Jókai varázslatos világok teremtője, Magyarország legolvasottabb írója, nemzedékek kedvence volt. Manapság leginkább kötelező olvasmányként találkozunk vele, valószínűleg kevesen veszik le a polcról egy-egy regényét csak úgy, a maguk szórakoztatására. Pedig érdemes, mert kivételes tehetségű író volt, a magyar kultúra egyik legkiemelkedőbb korszakának zsenije. Rengeteget írt, természetesen karácsonyi tematikájú novellákat is, hiszen az a típusú ünneplés (feldíszített fenyőfával, ajándékozással, jellegzetes menüsorral), amit mindannyian ismerünk, éppen az ő életében terjedt el és vált hagyománnyá. E könyvben tizenkét karácsonyi története szerepel (plusz egy szilveszteri ráadás), a kisprózákon kívül néhány, a témába vágó regényfejezettel kiegészítve, így az olvasó újra fölfedezheti magának a magyar romantika legfontosabb alkotóját, s nem mellesleg újra és újra elámulhat sziporkázó humorán és fantáziáján, nyelvi és érzelmi gazdagságán - ez utóbbira talán még sosem volt annyira szükségünk, mint manapság. 

A kiegyezés után két évvel írta Jókai e regényt. Életének legfőbb élményforrását képező forradalom és szabadságharc mitológiai fenségű ábrázolását sikerült összeegyeztetnie a kor társadalmi életének fő ellentmondásait szerencsésen sűrítő családi bonyodalomrajzában. A kőszívű ember fiai műfajánál fogva a rossz bukását hirdeti. Az isteni igazság győzelmét. Azt, hogy a sors alakítható. Azt, hogy az ember jó, illetve azzá tehető. A szíve ugyan megkövülhet, de ha e férfi-princípiummal szemben a kő, azaz a föld szíve anyailag meglágyul, még e kőszív is kiengesztelhető.

A regény a magyar kapitalizmus keletkezéstörténetének egyik sikeres és közismert szépirodalmi dokumentuma. Hőse egy üzletember, akit szegény hajóbiztosként a véletlen, saját vakmerősége és nem utolsósorban ügyeskedése hatalmas vagyonhoz juttat. Zsákba rejtett kincse egy szultán üldözte török úrtól származik, az ő lánya megnyeréséért hozza fel a Dunába süllyedt hajóból és tartja meg magának Tímár Mihály. A mesés vagyon birtokosaként üzletelni kezd gabonával, telekkel, földbérlettel, és az arany még több arannyá változik kezében. Az arany ember már milliomosként kéri meg a "szegény" török lány, Timea kezét. A lány hálából igent mond, de kiderül, hogy csak a kezét nyújtja kérőjének, szerelmet nem kaphat tőle Tímár. "Alabástrom szobor" felesége és az üzleti pálya ridegsége meghasonlásra kényszerítik a férfit, és elmenekül oda, ahol nem a pénzt, hanem az embert nézik. Ezt találja meg a térképen még nem jelölt helyen, a Senki-szigetén, Noémi mellett. A főhős kettős életét több szereplő köti össze, véletlenek és törvényszerű találkozások, társadalmi összefüggések alakítják sorsukat. A regény kitűnően ábrázolja az akkori Komárom kereskedőrétegének spekulációit, tájleírásai (a Vaskapu, a téli Balaton) gyönyörködtetőek.

Jókai Mór témái lenyűgözően változatosak voltak, írói képzelete szabadon csapongott a történeti múltban és a kitalált jövőben is, távoli földrészeken csakúgy, mint Magyarország tájain otthonosan mozgott, s ahogy Babits írta róla, "a vaskos valóságban éppúgy, mint az Idő és a Tér utópiáiban". Műveiben egy egész teremtett világot hagyott örökül az utókorra, amelyben kedvére kalandozhat a kései olvasó; Móricz Zsigmond megállapítása szerint, egy olyan "boldog világot, tele millió alakkal, színnel és ellenállhatatlan varázzsal", amelyből a 19. századi Magyarország levegője árad. A kötetben olvasható elbeszélések: A nagyenyedi két fűzfa, A tengerszem tündére, A szerencsétlen szélkakas, Melyiket a kilenc közül?, A struccmadár, Húsz év múlva, A csillagos szoba, Az erényt mindig szeretni kell, A Caldaria, Egy lengyel történet, A férj kabátja.

Jókai fantáziája nem rugaszkodik el a valóságtól, arról ír, ami már benne van a levegőben: a bankok és repülőgépek világáról.

A török hódoltság idejében játszódik. A főhős egy török nőbe szeret bele.

Egy fiatal nemesember utazásai a XVIII. század végén. Sok kalanddal és humorral

Egxy ördöggel cimboráló magyar nemes története, akit azonban az istenek üdvösségre predesztináltak.

Elbeszélésgyűjtemény a korabeli politikai életről. Jókai csipős kritikával szemléli korának politikáját.

Történelmi regény, izgalmakkal és remek jellemekkel.