Mór Jókai strana 5 z 23

Vidám, szórakoztató történet, melyben egy megvénült ember mesél életéről.

A regény a XVI. Században játszódik, a török hódoltság idején. Remek történelmi tabló.

Az író utolsó műve. Elmélkedés az élet és halál gondolatáról, és visszatekintés egy életútra.

Egy fiatal szerzetes a szabadságharcban hőstetteket visz végbe. Ennek bukása után azonban emigrálnia kell feleségével együtt. Majd hazatér, és képviselő lesz. Áldorfai Ince nem minden árnyék nélküli Jókai-hős.

Történelmi regény a Mohács utáni időkből. Fráter György talán az ország legokosabb embere, igyekszik hazáját megmenteni, de a nagyhatalmi harcokkal szemben tehetetlen.

A cigányok közt élő Botsinkay Jónás romantikus szerelmi története. Egzotikus milliőbe vezet az író.

A Korcsmáros Pál által eredetileg 1959-ben rajzolt fekete-fehér képregény digitálisan felújított változata. A gyönyörűen kidolgozott képregényoldalakon az 1848-as forradalom elevenedik meg előttünk a Baradlay család életén keresztül. Nemcsak a nemzet hazáért való küzdelmébe tekinthetünk bele, de egyes emberek lelkének legbelső harcaiba is.

Jókai Mór az 1850-es évektől népszerű íróvá vált, azonban a meghatározó fiatalkori élmény, a forradalom és szabadságharc témájával igazán csak a kiegyezés után foglalkozhatott, A kőszívű ember fiai 1869-ben jelent meg. Ennek már több mint százötven éve, bizony ennyi idő alatt változik a nyelv, így a könyv egy kis időutazásra hív, számos érdekes, értékes, de mára elfeledett szóval és idegen, használatból kikopott kifejezéssel találkozhatunk. Ez itt-ott talán nehézkessé teszi az olvasást, ugyanakkor hamisítatlan korabeli ízt kölcsönöz a szövegnek, egy kicsit közelebb kerülünk általa a korszakhoz, a szereplőkhöz és az eseményekhez. Kötetünk több mint másfél ezer lábjegyzettel igyekszik segíteni az olvasót a tizenkilencedik századba, Jókai patinás világába tett kirándulása során.

Jókai Mór méltán nagyra becsült, legolvasottabb alkotásából, Az arany ember című regényéből a magyar képregény hőskorának egyik legtehetségesebb alakja, Korcsmáros Pál 1962-ben rajzolt képregényt a Füles rejtvényújság számára. Az olvasók akkoriban 18 héten keresztül izgulhatták végig Timár Mihály, Timea és Noémi történetét, amelyet most egy kötetben, összegyűjtve tárunk az olvasók elé.

A kiegyezés után két évvel írta Jókai e regényt. Életének legfőbb élményforrását képező forradalom és szabadságharc mitológiai fenségű ábrázolását sikerült összeegyeztetnie a kor társadalmi életének fő ellentmondásait szerencsésen sűrítő családi bonyodalomrajzában. A kőszívű ember fiai műfajánál fogva a rossz bukását hirdeti. Az isteni igazság győzelmét. Azt, hogy a sors alakítható. Azt, hogy az ember jó, illetve azzá tehető. A szíve ugyan megkövülhet, de ha e férfi-princípiummal szemben a kő, azaz a föld szíve anyailag meglágyul, még e kőszív is kiengesztelhető.

Történelmi alakok, megtörtént történelmi események keretében bontakozik ki egy izgalmas, fordulatos kalandregény. A misztikus elemektől se mentes mese a tizenkilencedik század első két évtizedének török birodalmába vezeti az olvasót. A janicsárok – a török hadsereg hírhedt gyalogos testőrsége – a mindenkit rettegésben tartó katonai rend Törökországban. Mahmud szultán a széteső birodalom megújítására készül és ennek feltétele a janicsárokkal való leszámolás. A hírhedt nagyúr, a birodalom jelentős részét kezében tartó janinai Ali pasa méltó ellenfele a szultánnak. Legyőzése és bukása után kerülhet csak sor a janicsárok feletti győzelemre, a megerősödött ország egységének megteremtésére.

A regény cselekménye a Rákóczi-szabadságharc utolsó hónapjaiban, majd a szatmári békekötést követő időszakban játszódik. Főhőse, Karponayné Ghéczy Julianna jellegzetesen romantikus Jókai-nőalak. Démoni szenvedély munkál benne; kisfiát akarja nagyúrrá, arisztokratává tenni. Ezért adja Lőcse városát egy titkos rejtekút elárulásával labancok kezére, ezért lesz hűtlen férjéhez, a fejedelmet még a szatmári béke után is szolgáló kuruckapitányhoz. A császári udvar, s különösen az odasereglő áruló magyar főurak azonban szatmári békekötés után nem hajlandók fiának megadni az ígért birtokot és címet, érdemeiről már nem vesznek tudomást.

A regény a magyar kapitalizmus keletkezéstörténetének egyik sikeres és közismert szépirodalmi dokumentuma. Hőse egy üzletember, akit szegény hajóbiztosként a véletlen, saját vakmerősége és nem utolsósorban ügyeskedése hatalmas vagyonhoz juttat. Zsákba rejtett kincse egy szultán üldözte török úrtól származik, az ő lánya megnyeréséért hozza fel a Dunába süllyedt hajóból és tartja meg magának Tímár Mihály. A mesés vagyon birtokosaként üzletelni kezd gabonával, telekkel, földbérlettel, és az arany még több arannyá változik kezében.

A mű alapjában véve egyetlen nagyszabású anekdota elbeszélése epizódfüzéreken keresztül. A nábob, Kárpáthy János, aki régi magyar nemesség tipikus képviselője, egy durva, kegyetlen névnapi tréfa hatására megpróbálja levetkőzni régi önmagát, társadalomra haszontalan, féktelen, kicsapongásokba menekülő énjét. A reformkor fellendítő ereje, a körülötte megjelenő nagyszerű figurák, és a hozzá menekülő polgárlány, Mayer Fanny segíti hozzá, hogy elinduljon a haladó magyar nemesség útján, és élete végén példaképszerű, fenséges aggastyánként jelölhesse ki újszülött fiának, Zoltánnak az emberhez egyedül méltó hazafiúi pályáját.

A regény a magyar reformkor atmoszféráját kívánja érzékeltetni, szereplőinek sorsa azonban nem fűződik szorosan a társadalmi törekvéshez. A könyv megírásának célja a szerző utószava szerint: Kárpáthy Zoltán növekedése, magára találása közben végigkövetni a gyermekkori nevelés eredményeit -, tehát fejlődéslélektani rajzot ad. A főhős azonban már szinte az első oldalakon teljes a tökéletességben, mintahogy ő sem kételkedik sohasem önmagában

1860-ban jelent meg Jókai egyik legnépszerűbb regénye, a Szegény gazdagok, amely egyben az író legvitatottabb műve is: az utókor művészi értékeit megkérdőjelezte. Mindenesetre olyan kalandregény, amelynek számottevő társadalmi mondanivalója van. Az izgalmas történet nagy része gyönyörű erdélyi tájakon játszódik. A regényből több filmfeldolgozás is készült.