Mór Jókai strana 5 z 23

A székely legendákból meríti tárgyát. Két család története, akiknek a vallási ellentétekkel kell megküzdeniük.

A történelmi regény a Rákóczi-szabadságharc idején játszódik. Főhőse Ocskai.

Kalandos, fantasztikus hajóút az északi sarkra. A kritikusok Verne utánzatnak tartották, de sokkal komolyabb, és sajátosan Jókai stílusában íródott.

A császári udvarban szolgáló kalandor, Trenk Frigyes története. Ajánlott mellé A két Ternk elolvasása is.

Az ifjú Báthory István izgalmas, kalandos élete.

Több történet Erdély hagyományaiból. Gyakran jelenik meg a Bálványos-várral együtt. Jókai őszinte szeretettel viszonyul Erdélyhez.

Jókai Mór klasszikus történetében két legény küzd a gyönyörű Klára szerelméért a Hortobágyon.A kiadványt különlegessé teszi a ritka szavak magyarázata, melyek nem láb-, vagy végjegyzetben, hanem a szövegbe emelve segítik az értelmezést.Az eredeti szöveg javított kiadása, a szedési hibák és írásjelek korrigálásával.

Jókai Mór az 1850-es évektől népszerű íróvá vált, azonban a meghatározó fiatalkori élmény, a forradalom és szabadságharc témájával igazán csak a kiegyezés után foglalkozhatott, A kőszívű ember fiai 1869-ben jelent meg. Ennek már több mint százötven éve, bizony ennyi idő alatt változik a nyelv, így a könyv egy kis időutazásra hív, számos érdekes, értékes, de mára elfeledett szóval és idegen, használatból kikopott kifejezéssel találkozhatunk. Ez itt-ott talán nehézkessé teszi az olvasást, ugyanakkor hamisítatlan korabeli ízt kölcsönöz a szövegnek, egy kicsit közelebb kerülünk általa a korszakhoz, a szereplőkhöz és az eseményekhez. Kötetünk több mint másfél ezer lábjegyzettel igyekszik segíteni az olvasót a tizenkilencedik századba, Jókai patinás világába tett kirándulása során.

Jókai Mór méltán nagyra becsült, legolvasottabb alkotásából, Az arany ember című regényéből a magyar képregény hőskorának egyik legtehetségesebb alakja, Korcsmáros Pál 1962-ben rajzolt képregényt a Füles rejtvényújság számára. Az olvasók akkoriban 18 héten keresztül izgulhatták végig Timár Mihály, Timea és Noémi történetét, amelyet most egy kötetben, összegyűjtve tárunk az olvasók elé.

A kiegyezés után két évvel írta Jókai e regényt. Életének legfőbb élményforrását képező forradalom és szabadságharc mitológiai fenségű ábrázolását sikerült összeegyeztetnie a kor társadalmi életének fő ellentmondásait szerencsésen sűrítő családi bonyodalomrajzában. A kőszívű ember fiai műfajánál fogva a rossz bukását hirdeti. Az isteni igazság győzelmét. Azt, hogy a sors alakítható. Azt, hogy az ember jó, illetve azzá tehető. A szíve ugyan megkövülhet, de ha e férfi-princípiummal szemben a kő, azaz a föld szíve anyailag meglágyul, még e kőszív is kiengesztelhető.

Hogyan lesz a bácskai földesúr fiából a cigányok bárója, hogyan találja meg az apja által elrejtett mérhetetlen kincsen kívül a boldogságot is egy gyönyörű török lány oldalán? – ezt meséli el Jókai ebben a kisregényében, amelyet a belőle készült operett tett világhírűvé.

Jókai sci-fi-je. Furcsa így olvasni visszatekintve 150 év után. - Más regénynek a feladata, egy mesét, melyet csak a képzelet alkotott, ugy adni elő, hogy az olvasó azt higyje, hogy az valóban megtörténhetett; ez a regény egy olyan koreseményt fog előadni, mely "még" nem történt meg, s küzdeni fog a nehéz feladattal, ugy rajzolni tényeket és alakokat, a jövő korszak kül- és belvilágát, hogy az olvasó azt mondja rá: ez még megtörténhetik!..

Jókai mesteri tolla alatt a nagyenyedi vitéz kollégistákat jeleniti meg.

Jókainak egyik legnépszerűbb s egyben legvitatottabb regénye. Azok a remények, melyek a polgárosodásért küzdő magyarság legjobbjait fölvillanyozták, a regény megírásának idején szétfoszlani látszottak. A reménytelenségnek ebben az időszakában Jókai bizakodása időszerűtlennek tűnik. Jókai vigasztaló és bizakodásra serkentő tézisregényt írt, a magyar jellem és a magyar föld asszimiláló erejét akarja példázni, azt a tételt sugalmazza, hogy nemzeti erényeink az ellenséget is megszelídítik, sőt pártunkra állítják. Félreértették Jókainak az 1890-es években írott visszatekintő szavát, amikor Ankerschmidt alakja mögött a Magyarországon birtokot vásárló Haynau modelljét vélték felfedezni, az viszont igaz, hogy Garanvölgyi unokaöccsét, Aladárt a szabadságharc híres hőséről, Bereczky Jánosról mintázta.

Az ?És mégis mozog a föld nagylélegzetű, romantikus történet, melyet a magyar történelem eleven eseményeiből formált Jókai teremtő képzelete. Főhősében a felvilágosodás és a reformkor legnemesebb törekvései találkoznak; a nagyívű pályaképbe Csokonai, Kisfaludy Károly és Katona József tragikus életútjának eseményeit sűrítette Jókai. Jenőy Kálmánt éppúgy kicsapják a kollégiumból, mint Csokonait: egy csizmadia kegyelemkenyéren nyomorog, mint Kisfaludy; a drámáját ugyanolyan fagyos közöny fogadja, mint Katona Bánk bán-ját. A magyarok őshazáját kereső Barkó Pálban pedig Kőrösi Csoma Sándorra ismerhetünk.

Borongós, ?elégikus hangulatú mű – mondják a regényről. Mindenesetre nehéz kor, személyes hányattatások hatására íródott. 1860-61-ben rövid időre felcsillant a 48-as alapokon való kibontakozás reménye, de aztán föloszlatják az országgyűlést, s megújult dühvel támad föl az abszolutizmus, s meghasonlik az ellenállás. Jókai a politikai viszonyok romlását a saját bőrén is érzi: 1863-ban lapszerkesztőként börtönbüntetést szenved. A tragikus hangú történet ebben a légkörben fogant. Magában a műben olvashatjuk: „Olyan diőket élünk, amikor minden elmúló év utolsó napján felsóhajtunk: csakhogy vége van már!” Okkal borongós mű theát a Mire megvénülünk. De a borongás lélekállapotában sok minden feltárul az emberi kapcsolatokból, ami a lelkesültség állapotában homályban marad.