Mór Jókai strana 7 z 23

A ?regényben két vállalkozó áll egymással szemben: Berend Iván, a bondavölgyi kis bányaüzem vezetője, és Kaulmann Félix részvénytársasága. Kaulmann minden erővel – főleg Sámuel apát segítségével – igyekszik megszerezni Berend üzemét és a környező nagybirtokot, a Bondaváry grófok tulajdonát. Berend – bármennyire kiváló tulajdonságok és nagy ésszel rendelkezik, s bármilyen példásan vezeti is a kis üzemet – hamarosan elbukna az egyenlőtlen versenyben, ha nem segítené egy romantikus véletlen.

Jókai maga se tudta talán, hogy milyen közel volt itt ahhoz, hogy megírja hazája összes ezeréves küzdelmeit egy történetben, és századokra kiható remekművet alkosson, amit a Biblia mellett kellene tartani minden magyarnak. Ráby Mátyás udvari hivatalnok, József császárnak kedves embere, aki tele van az ő liberális eszméivel, s keresztül akar törni egy pörös ügyben az alkotmányos vármegye konzervatív formáin. Pest vármegye ellen támad fel a császár védpajzsa alatt, a császár akaratával és hatalmával a háta mögött, de az összeütközésben a rövidet húzza, és Pest megye börtönébe kerül. Roppant szerencsés leleménnyel van beállítva a liberalizmus harca a konzervativizmus ellen, mely minden időben egy volt, csak különböző alakot cserélt ezer éven át.

A kőszívű ember fiai Egy magyar nább Kárpáthy Zoltán Az arany ember És mégis mozog a föld Fekete gyémántok

Jókainak ez volt a legkedvesebb regénye. A polgárosodás során összeomlik a fekete-fehér értékrend, a világ kiismerhetetlenné válik.

Regény a felvilágosodás idejéből, a sznjátszás kezdeteiről.

Jókai történelmi témájú regényeinek egyik legérdekesebb darabja az Erdély aranykora. Cselekménye a török uralom hanyatlása idején játszódik Erdélyben. Bethlen Gábor, a "nagy fejedelem" meghalt, nehéz méltó utódot találni helyébe. A török szultán erőszakos fellépésére váratlanul Apafi Mihály lesz Erdély fejedelme, akinek egyetlen igaz híve sincs a kis országban. A politikával, hatalomosztással szívesen foglalkozó nagyurak között sok az érdekes, színes egyéniség - de egy sincs, akinek diplomáciai érzéke mellett megbízhatósága, vagyona, tekintélye és egyúttal emberi érzései lennének. Apafival szemben legközelebbi hozzátartozója, saját sógora, Bánfi Dénes tör hatalomra. A cselszövésekre kitűnő alkalmat adnak a basáskodó török megszállókkal folyó állandó csaták, Erdély sziklás, barlangos hegységei és magának Apafi Mihálynak egyre romló kedélye, emberi gyengeségei. A sógorok vetélkedése Bánfi lefejezésével végződik, akinek későn kegyelmez meg Apafi. A történet tovább bonyolódik egy mesébe illően gonosz és szép lány szerelmi cselszövéseivel és néhány, a történelem számára nem jelentős székely kisnemes, nemzetes asszony életepizódjainak anekdotikus felvillantásával.  

1860-ban jelent meg Jókai egyik legnépszerűbb regénye, a Szegény gazdagok, amely egyben az író legvitatottabb műve is: az utókor művészi értékeit megkérdőjelezte. Mindenesetre olyan kalandregény, amelynek számottevő társadalmi mondanivalója van. Hátszegit, a kettős életű rablóvezért, akit hol gazdag, gavallér báróként, hol félelmetes rablólovagként, Fatia Negraként látunk viszont, nemcsak morális okokból – vagyis rabló mivolta miatt –, hanem ridegsége, a közügyek iránti érzéketlensége, gőgös arisztokrata magatartása miatt gyűlölteti meg az olvasóval. A cselekmény másik szála a reformkori Pest kapzsi, kereskedő-uzsorás világában, Lapussa Demeter famíliájában játszódik. A cselekmény két szálát Lapussa unokája, a szerelmétől elszakított, Hátszegihez feleségül kényszerített áldozat, Henriette személye köti össze. Az izgalmas történet nagy része gyönyörű erdélyi tájakon játszódik.

Jókai Mór történelmi tárgyú és romantikus, kalandos, népmesei és mondai elemekkel, anekdotákkal átszőtt történetei mindmáig közkedvelt olvasmányok. A kötet válogatást nyújt a 19. század nagy mesélőjének elbeszéléseiből - A nagyenyedi két fűzfa (1853), A tengerszem tündére (1854), Melyiket a kilenc közül? (1856), Az istenhegyi székely leány (1857), A huszti beteglátogatók (1860), Mégsem lesz belőle tekintetes asszony (1867), A leaotungi emberkék (1890) és A béka (1891) című elbeszélések olvashatók benne, első megjelenési évük sorrendjében.

„Hát biz a mackó azért ébredt fel édesded álmából, amit a vízkeresztig el nem szokott hagyni, hogy a Boldizsárt üldöző tatárok valahol egy barlangban letelepültek, tüzet raktak: az pedig a medve téli rezidenciája volt. A felzavart fenevad aztán megugrott, s most jön felfelé nagy bőszülten, a nyári pavilonját keresni, az ott van a somberkes sziklaoldalban, látszik is a szája. Amint a mackó megint embert látott maga előtt, elordítá magát vérivó kedvében, s két hátulsó lábaira állva, rohant neki nagy fogcsattogással. – No, csak ne egyél meg! Mert bizony furcsa formában várnám be az ítélet napját! Nem is tudom, hogy feltámad-e a medvecukor?” Részlet A Damokosok című regény A Csetátye Drakuluj című fejezetéből

1860-ban jelent meg Jókai egyik legnépszerűbb regénye, a Szegény gazdagok, amely egyben az író legvitatottabb műve is: az utókor művészi értékeit megkérdőjelezte. Mindenesetre olyan kalandregény, amelynek számottevő társadalmi mondanivalója van. Hátszegit, a kettős életű rablóvezért, akit hol gazdag, gavallér báróként, hol félelmetes rablólovagként, Fatia Negraként látunk viszont, nemcsak morális okokból – vagyis rabló mivolta miatt –, hanem ridegsége, a közügyek iránti érzéketlensége, gőgös arisztokrata magatartása miatt gyűlölteti meg az olvasóval. A cselekmény másik szála a reformkori Pest kapzsi, kereskedő-uzsorás világában, Lapussa Demeter famíliájában játszódik. A cselekmény két szálát Lapussa unokája, a szerelmétől elszakított, Hátszegihez feleségül kényszerített áldozat, Henriette személye köti össze. Az izgalmas történet nagy része gyönyörű erdélyi tájakon játszódik.

A ?regény a magyar kapitalizmus keletkezéstörténetének egyik sikeres és közismert szépirodalmi dokumentuma. Hőse egy üzletember, akit szegény hajóbiztosként a véletlen, saját vakmerősége és nem utolsósorban ügyeskedése hatalmas vagyonhoz juttat. Zsákba rejtett kincse egy szultán üldözte török úrtól származik, az ő lánya megnyeréséért hozza fel a Dunába süllyedt hajóból és tartja meg magának Tímár Mihály. A mesés vagyon birtokosaként üzletelni kezd gabonával, telekkel, földbérlettel, és az arany még több arannyá változik kezében. Az arany ember már milliomosként kéri meg a „szegény” török lány, Timea kezét. A lány hálából igent mond, de kiderül, hogy csak a kezét nyújtja kérőjének, szerelmet nem kaphat tőle Tímár. „Alabástrom szobor” felesége és az üzleti pálya ridegsége meghasonlásra kényszerítik a férfit, és elmenekül oda, ahol nem a pénzt, hanem az embert nézik. Ezt találja meg a térképen még nem jelölt helyen, a Senki-szigetén, Noémi mellett. A főhős kettős életét több szereplő köti össze, véletlenek és törvényszerű találkozások, társadalmi összefüggések alakítják sorsukat. A regény kitűnően ábrázolja az akkori Komárom kereskedőrétegének spekulációit, tájleírásai (a Vaskapu, a téli Balaton) gyönyörködtetőek.

Ismerj meg te is egy csodálatos, klasszikus történetet igényes, könnyen kezelhető e-könyv kiadásban. A kiadványhoz mellékelt olvasónapló a szerző életrajzán kívül tartalmazza a könyv legfontosabb adatait, a szereplők és a tartalom bemutatását, valamint további elemzési szempontokat is, melyek segítenek a mű átfogóbb megismerésében és egy esetleges számonkérésre való felkészülésben is.Hosszas betegség után haldoklik Baradlay Kazimir, a „kőszívű ember”, aki végrendeletében előírja feleségének, hogyan folytassa életét a három fia, miután ő maga meghalt. Az özvegy azonban megfogadja, hogy minden tekintetben a férje akarata ellen fog cselekedni, és saját és fiai életét a magyar szabadság és függetlenség ügyének szenteli. A „kőszívű ember fiainak” sorsán keresztül nemcsak az 1848-49-es forradalom és szabadságharc eseményeit és a megtorlás sötét időszakát követhetjük végig, hanem a bátorság, a szeretet és az önfeláldozás emberi történeteit is.

A nagy magyar mesemondó szép történelmi tárgyú elbeszéléseit tartalmazza ez a kötet. Ez a tizenkét történhet felöleli úgyszólván az egész magyar történelmet. Szerepel köztük Árpád vezér és a honfoglalás, Rozgonyi Cecília, a Zsigmond királyunk idejében vitézkedő hős asszonyunk története. Mátyás király fája és további kilenc történet a törökvilágból, a kuruc időkből és a szabadságharc hősi napjaiból. Jókai mesteri tolla alatt a nagyenyedi vitéz kollégistáktól Trajtzigfritzig és Bórembukk labanc rablóvezérek mulatságos figuráján át a rettenthetetlen bátorságú Simonyi Józsefig, a "legvitézebb huszárig" és Guyon tábornokig a feledhetetlen alakok egész sora elevenedik meg. És a székely asszony nemes pátoszától a Komárom anekdotázó könnyedségéig az elbeszélő modor változatossága ejt rabul.

„Máme veľkú knihu: kôru zeme. Táto má skutočné listy, ako má kniha strany, ktoré sú položené na seba; každý list znamená desať tisíc, sto tisíc rokov. Odvážna ľudská vedychtivosť prevŕtala tieto listy rýľom, kladivom, dlátom, nebožiecom. Každý list je popísaný literami, zvesťami, ktoré jedno stotisícročie zanechalo druhému stotisicročiu, sú to navždy mŕtve a jednako večne hovoriace svedectvá. Ľudský duch sa ich naučil čítať.“ Klasika zo Zlatého fondu SME.

„Máme veľkú knihu: kôru zeme. Táto má skutočné listy, ako má kniha strany, ktoré sú položené na seba; každý list znamená desať tisíc, sto tisíc rokov. Odvážna ľudská vedychtivosť prevŕtala tieto listy rýľom, kladivom, dlátom, nebožiecom. Každý list je popísaný literami, zvesťami, ktoré jedno stotisícročie zanechalo druhému stotisicročiu, sú to navždy mŕtve a jednako večne hovoriace svedectvá. Ľudský duch sa ich naučil čítať.“ Klasika zo Zlatého fondu SME.

Százötven éve már, hogy a három Baradlay fiú és bátor édesanyjuk szenvedélyes története megdobogtatja az olvasók szívét. A barátjáért a farkasokkal is szembeszálló hűséges Ödön, a heves és férfias Richárd, a félénk, de önfeláldozó Jenő küzdelmét izgalmas és fordulatos regényben tárja elénk ,,a nemzet mesemondója". A gyönyörű Aranka, a hős Edit, és az elvetemülten gonosz Alfonsine pedig a nagy magyar mesemondó imádott vagy gyűlölt nőalakjai közül is kiemelkednek. Az anyai gondoskodás, és a hazánk iránti szeretet legnagyobb és legismertebb magyar regénye A kőszívű ember fiai.