Mór Jókai strana 7 z 23

A kis gyűjteményben szerepelnek a szabadságharcról szóló történetek is, több kuruc kori történet (köztük a címadó elbeszélés és A nagyenyedi két fűzfa) – a kötet azonban másfajta írásokat is tartalmaz, többek között egy tatárjárás idején játszódó hosszabb elbeszélést (Fulkó lovag) a török kori Debrecen történetének egy romantikus epizódját (A debreceni kastély).

A családregény háttere a szabadságharc. A függetlenségi és aulikus nemesség konfliktusa romantikus formában bontakozik ki a Baradlay család életében. Az anyának, aki azt akarja, hogy fiai igaz hazafiak legyenek, a halott férj szellemével kell megvívnia. A cselekmény a három Baradlay testvér sorsát követi, akik együtt képviselik az író hazafias pátoszát, de akikről a vereség napjaiban kapunk mély, az író saját lelki vívódásait idéző képet. Richárd kedves, könnyelmű huszártiszt, bár jó szíve, gerincessége kiemelkedik társai közül. Egy szerelem hatására változáson megy át, anyja, hazája hívó szavára hazajön csapatával, a szabadságharc hőse lesz. Jenő rokonszenves, becsületes fiatalember, de tipikus császári hivatalnok. Szerencsétlen szerelme a külvilágot szinte eltakarja körülötte. 

"Egy kevésbé ismert klubot akarok bemutatni – írja Jókai a regény előszavában. – A klubnak az a neve, hogy: »a szerelem bolondjai«. Tagjai csak azok lehetnek, ki be tudják bizonyítani, hogy szerelmi indokokból valami hallatlan bolondságot tudtak elkövetni. Egy szigorú bizottmány ítél titkos szavazás útján afölött, hogy a belépni kívánó érdemes-e a társulat tagjai közé fölvétetni vagy pedig udvariasan elutasítandó, mint aki meglehet, hogy külön szerelmes is, bolond is, de nem együtt: vagy nem oly mértékben, hogy még az okos emberek társaságába ne száműzethessék… E klub jutalmakat is tűz ki, mik öt évről öt évre a legérdemesebbeknek a pályabíráló választmány által oda ítéltetnek… Legyünk kíváncsiak a pályázat eredményére…"

Hogyan lehet elrekeszteni a valóságos világ parányi részét, és paradicsommá avatni azt? Csakis egy szerető asszony segítségével, akiért keményen megküzdött a férfi. Zboróy Blanka és Adorján Manassé egymásra találásának és szerelmük kialakulásának története ez a regény. Ebbe a történetbe az 1848-as forradalom egyes eseményei is beleférnek, s a múlt századi Torockó életét is bemutatja az író.

A ?regényben két vállalkozó áll egymással szemben: Berend Iván, a bondavölgyi kis bányaüzem vezetője, és Kaulmann Félix részvénytársasága. Kaulmann minden erővel – főleg Sámuel apát segítségével – igyekszik megszerezni Berend üzemét és a környező nagybirtokot, a Bondaváry grófok tulajdonát. Berend – bármennyire kiváló tulajdonságok és nagy ésszel rendelkezik, s bármilyen példásan vezeti is a kis üzemet – hamarosan elbukna az egyenlőtlen versenyben, ha nem segítené egy romantikus véletlen.

1860-ban jelent meg Jókai egyik legnépszerűbb regénye, a Szegény gazdagok, amely egyben az író legvitatottabb műve is: az utókor művészi értékeit megkérdőjelezte. Mindenesetre olyan kalandregény, amelynek számottevő társadalmi mondanivalója van. Hátszegit, a kettős életű rablóvezért, akit hol gazdag, gavallér báróként, hol félelmetes rablólovagként, Fatia Negraként látunk viszont, nemcsak morális okokból – vagyis rabló mivolta miatt –, hanem ridegsége, a közügyek iránti érzéketlensége, gőgös arisztokrata magatartása miatt gyűlölteti meg az olvasóval. A cselekmény másik szála a reformkori Pest kapzsi, kereskedő-uzsorás világában, Lapussa Demeter famíliájában játszódik. A cselekmény két szálát Lapussa unokája, a szerelmétől elszakított, Hátszegihez feleségül kényszerített áldozat, Henriette személye köti össze. Az izgalmas történet nagy része gyönyörű erdélyi tájakon játszódik.

Jókai Mór történelmi tárgyú és romantikus, kalandos, népmesei és mondai elemekkel, anekdotákkal átszőtt történetei mindmáig közkedvelt olvasmányok. A kötet válogatást nyújt a 19. század nagy mesélőjének elbeszéléseiből - A nagyenyedi két fűzfa (1853), A tengerszem tündére (1854), Melyiket a kilenc közül? (1856), Az istenhegyi székely leány (1857), A huszti beteglátogatók (1860), Mégsem lesz belőle tekintetes asszony (1867), A leaotungi emberkék (1890) és A béka (1891) című elbeszélések olvashatók benne, első megjelenési évük sorrendjében.

„Hát biz a mackó azért ébredt fel édesded álmából, amit a vízkeresztig el nem szokott hagyni, hogy a Boldizsárt üldöző tatárok valahol egy barlangban letelepültek, tüzet raktak: az pedig a medve téli rezidenciája volt. A felzavart fenevad aztán megugrott, s most jön felfelé nagy bőszülten, a nyári pavilonját keresni, az ott van a somberkes sziklaoldalban, látszik is a szája. Amint a mackó megint embert látott maga előtt, elordítá magát vérivó kedvében, s két hátulsó lábaira állva, rohant neki nagy fogcsattogással. – No, csak ne egyél meg! Mert bizony furcsa formában várnám be az ítélet napját! Nem is tudom, hogy feltámad-e a medvecukor?” Részlet A Damokosok című regény A Csetátye Drakuluj című fejezetéből

1860-ban jelent meg Jókai egyik legnépszerűbb regénye, a Szegény gazdagok, amely egyben az író legvitatottabb műve is: az utókor művészi értékeit megkérdőjelezte. Mindenesetre olyan kalandregény, amelynek számottevő társadalmi mondanivalója van. Hátszegit, a kettős életű rablóvezért, akit hol gazdag, gavallér báróként, hol félelmetes rablólovagként, Fatia Negraként látunk viszont, nemcsak morális okokból – vagyis rabló mivolta miatt –, hanem ridegsége, a közügyek iránti érzéketlensége, gőgös arisztokrata magatartása miatt gyűlölteti meg az olvasóval. A cselekmény másik szála a reformkori Pest kapzsi, kereskedő-uzsorás világában, Lapussa Demeter famíliájában játszódik. A cselekmény két szálát Lapussa unokája, a szerelmétől elszakított, Hátszegihez feleségül kényszerített áldozat, Henriette személye köti össze. Az izgalmas történet nagy része gyönyörű erdélyi tájakon játszódik.

A ?regény a magyar kapitalizmus keletkezéstörténetének egyik sikeres és közismert szépirodalmi dokumentuma. Hőse egy üzletember, akit szegény hajóbiztosként a véletlen, saját vakmerősége és nem utolsósorban ügyeskedése hatalmas vagyonhoz juttat. Zsákba rejtett kincse egy szultán üldözte török úrtól származik, az ő lánya megnyeréséért hozza fel a Dunába süllyedt hajóból és tartja meg magának Tímár Mihály. A mesés vagyon birtokosaként üzletelni kezd gabonával, telekkel, földbérlettel, és az arany még több arannyá változik kezében. Az arany ember már milliomosként kéri meg a „szegény” török lány, Timea kezét. A lány hálából igent mond, de kiderül, hogy csak a kezét nyújtja kérőjének, szerelmet nem kaphat tőle Tímár. „Alabástrom szobor” felesége és az üzleti pálya ridegsége meghasonlásra kényszerítik a férfit, és elmenekül oda, ahol nem a pénzt, hanem az embert nézik. Ezt találja meg a térképen még nem jelölt helyen, a Senki-szigetén, Noémi mellett. A főhős kettős életét több szereplő köti össze, véletlenek és törvényszerű találkozások, társadalmi összefüggések alakítják sorsukat. A regény kitűnően ábrázolja az akkori Komárom kereskedőrétegének spekulációit, tájleírásai (a Vaskapu, a téli Balaton) gyönyörködtetőek.

Ismerj meg te is egy csodálatos, klasszikus történetet igényes, könnyen kezelhető e-könyv kiadásban. A kiadványhoz mellékelt olvasónapló a szerző életrajzán kívül tartalmazza a könyv legfontosabb adatait, a szereplők és a tartalom bemutatását, valamint további elemzési szempontokat is, melyek segítenek a mű átfogóbb megismerésében és egy esetleges számonkérésre való felkészülésben is.Hosszas betegség után haldoklik Baradlay Kazimir, a „kőszívű ember”, aki végrendeletében előírja feleségének, hogyan folytassa életét a három fia, miután ő maga meghalt. Az özvegy azonban megfogadja, hogy minden tekintetben a férje akarata ellen fog cselekedni, és saját és fiai életét a magyar szabadság és függetlenség ügyének szenteli. A „kőszívű ember fiainak” sorsán keresztül nemcsak az 1848-49-es forradalom és szabadságharc eseményeit és a megtorlás sötét időszakát követhetjük végig, hanem a bátorság, a szeretet és az önfeláldozás emberi történeteit is.

A nagy magyar mesemondó szép történelmi tárgyú elbeszéléseit tartalmazza ez a kötet. Ez a tizenkét történhet felöleli úgyszólván az egész magyar történelmet. Szerepel köztük Árpád vezér és a honfoglalás, Rozgonyi Cecília, a Zsigmond királyunk idejében vitézkedő hős asszonyunk története. Mátyás király fája és további kilenc történet a törökvilágból, a kuruc időkből és a szabadságharc hősi napjaiból. Jókai mesteri tolla alatt a nagyenyedi vitéz kollégistáktól Trajtzigfritzig és Bórembukk labanc rablóvezérek mulatságos figuráján át a rettenthetetlen bátorságú Simonyi Józsefig, a "legvitézebb huszárig" és Guyon tábornokig a feledhetetlen alakok egész sora elevenedik meg. És a székely asszony nemes pátoszától a Komárom anekdotázó könnyedségéig az elbeszélő modor változatossága ejt rabul.

„Máme veľkú knihu: kôru zeme. Táto má skutočné listy, ako má kniha strany, ktoré sú položené na seba; každý list znamená desať tisíc, sto tisíc rokov. Odvážna ľudská vedychtivosť prevŕtala tieto listy rýľom, kladivom, dlátom, nebožiecom. Každý list je popísaný literami, zvesťami, ktoré jedno stotisícročie zanechalo druhému stotisicročiu, sú to navždy mŕtve a jednako večne hovoriace svedectvá. Ľudský duch sa ich naučil čítať.“ Klasika zo Zlatého fondu SME.

„Máme veľkú knihu: kôru zeme. Táto má skutočné listy, ako má kniha strany, ktoré sú položené na seba; každý list znamená desať tisíc, sto tisíc rokov. Odvážna ľudská vedychtivosť prevŕtala tieto listy rýľom, kladivom, dlátom, nebožiecom. Každý list je popísaný literami, zvesťami, ktoré jedno stotisícročie zanechalo druhému stotisicročiu, sú to navždy mŕtve a jednako večne hovoriace svedectvá. Ľudský duch sa ich naučil čítať.“ Klasika zo Zlatého fondu SME.

Százötven éve már, hogy a három Baradlay fiú és bátor édesanyjuk szenvedélyes története megdobogtatja az olvasók szívét. A barátjáért a farkasokkal is szembeszálló hűséges Ödön, a heves és férfias Richárd, a félénk, de önfeláldozó Jenő küzdelmét izgalmas és fordulatos regényben tárja elénk ,,a nemzet mesemondója". A gyönyörű Aranka, a hős Edit, és az elvetemülten gonosz Alfonsine pedig a nagy magyar mesemondó imádott vagy gyűlölt nőalakjai közül is kiemelkednek. Az anyai gondoskodás, és a hazánk iránti szeretet legnagyobb és legismertebb magyar regénye A kőszívű ember fiai.

Az arany ember, a legnépszerűbb Jókai-regény, csaknem teljes egészében a Duna mellett és a Dunán játszódik. Világa - a gyermek Jókai világa. Ő még ismerte a gőzhajózás előtti vízi világot, hajóséletet. Gyermekkorában gyakran riadhatott fel álmából a gabonás hajók hajnali ködből hallatszó kürtjeleire. Részt vett Komáromban annak a dúsgazdag Domokos Jánosnak temetésén, akiben az irodalomtörténetírás Timár Mihály modelljét sejti. Noéminak is élő mintája volt, Lukanics Ottilia, Jókai gyámleánya. Az író 1870 táján ismerte meg, s a Balatonnál időzve, naponta meglátogatta Arácson; ekkor írta a Senki szigetének fejezeteit. A bűbájos idillt tehát valóságos élményekből, legbelső érzéseiből alkotta meg, s nem csupán fantáziájának szülötte. Az örökéletű mesén túl azonban ez a mű korának fontos kérdéseire is keresi-kutatja a választ: az egyéni és a társadalmi boldogulás megteremtésének lehetőségére.