Mór Jókai strana 9 z 23

A regény Jókai munkásságának ahhoz a Fekete gyémántokkal megkezdett irányzatához kapcsolódik, melyben a modern ?nagyvilági" életet kívánta ábrázolni. A mu szerkezetileg két lazán összefüggo részre tagolódik. Az elso, A ?tegnap" 1848-49-ben játszódik. Fohose Illavai Ferenc, igazi Jókai alak: csúnya, de rettenthetetlenül bátor, muvelt, szerény, okos és jóságos. Gyámfiát és egyben unokaöccsét, Opatovszky Kornélt többször kimenti különféle halálos veszedelmekbol, noha méltatlan rá, hogy örököséül megtartsa. Nagy szolgálatot tesz a gróf Tarnaváry családnak, életüket és vagyonukat is megmenti.... A második rész, A ?ma": az 1860-as évek eleje, a Schmerling-korszak. Mind az Opatovszky-, mind a Tarnaváry-birtok tönkrement az oktalan spekulációban és az egymással vívott harcban... A regény bovelkedik az izgalmas fordulatokban, ezért szerkezeti és jellemzési gyengéi ellenére kituno olvasmány.

Az volna a toll, mely a boldog találkozást le tudná írni! Egy nap ellopva a paradicsomból! Kettészakított szívek újra találkozása. El kellett felejteni, hogy ez itt börtön. Hogy ez az élet a halálbüntetést megváltó hosszú fogság. Egy rövid pillanat, mely után következik megint a hosszú aeon.

Tartalom: A láthatatlan seb Cseréljünk volegényt Egy noi szó Bölcs Hamlet A hold Velezke A régiségbúvár A csillagos szoba Én lehettem volna az Régi hu szereto Egy komondor naplója Még egy csókot A peregrinus Az áruló gyuru Emberek és kétlábú állatok Sic vos, non vobis A kénytelen mulatság A bizebán Három a tánc Xelenhoa és Toipingvang Bolivár Violanta Ne légy Othello! Hogy nyerik meg a noket Tízmillió dollár Mit beszél rólunk a világ? A vén sas Mi van a föld alatt? Zöld mulatság Eget vívó szerelem Történetek egy ócska kastélyban A jó ember Aki nem talál haza Mit tudnak a nok?! I love you

Kapor Ádám kiöregedett váltóőr és élettársa előtt felcsillan a remény: végre bekerülhetnének a városi szegényházba. Már-már úgy látszik, beteljesedik életük nagy vágya, ám egyszeriben fény derül fél évszázada rejtegetett szégyenükre: a példásan élő öreg pár pénz híján annak idején nem tudott összeházasodni. Segítségükre az egész környék megmozdul, mindenki a lagzira, a stólapénzre gyűjt. Sok-sok humoros, torokszorító fordulat után az öregek révbe érhetnek, a játék résztvevői pedig levonhatják a tanulságot: ha egyszer a szegény emberek mind összefoghatnának, az lenne ám az igazi nagy erő! Jókainak ez a kevésbé ismert műve az író új arcát villantja fel. A századfordulón játszódó történet költészete mögött megcsillannak a valóság igazi színei.

"A cselekmény a dalmát tengerparton, Raguzában és környékén játszódik.Boboli János - Raguza elso polgárának fia - megszökteti esküvojérolegy gazdag fejedelem lányát. Ezért a lányt kolostorba zárják, o pedigszerzetes lesz. A környezo hegyekben élo warángok fejedelmének fiávalés cinkosaival fölégetteti a lány volegényének várát, megöleti a férfiakat.A noket, gyermekeket és a rabszolgákat a várból kivezeto tekervényesalagúton keresztül kimenekíti. ?Egyszer valamikor, talán még Róma alapítása elott, egy trák vadászaz illíriai erdok között szarvast ejtett el, s mindjárt lakomát csapott belole,nagy tüzet rakott, s fanyárson szarvascombot sütött. Mikor márcsupa parázs volt a máglya, beledugta a dárdája vasát. Szokás volt ez avadászoknál, ha a forrás mellett rakott tuznél sütkéreztek. Az izzóvá tettvasat azután belemártották a jéghideg forrásvízbe, s attól az egyszerreacéllá edzodött, s szép ragyogó kék, lilakék zománcot kapott.Mikor a trák Nimród kihúzta a forrásmedencébol a kelevézét, amidonaz már megszunt süstörögni, bámulva látta, hogy a kopjavas végemég mindig lángol, mintha izzó volna. Hozzányúlt: hideg volt. Hidegláng! A kopjavas hegye meg volt aranyozva, az elégett máglya éppen egyaranygazdag kozetre volt rakva.Így fedezték fel az illír aranyat...""

"A regény egyrészt Trenk Ferenc báróról szól. Elobb a császári, majd a cárihadseregben szolgált. Az osztrák örökösödési háború idején ötezer fonyipandúrcsapatot szervezett, s nagy bátorságot tanúsított a harcmezon.Ezredessé léptették elo, de két év múlva kegyetlenkedései miatt rangjátólmegfosztották és örökös várfogságra ítélték. A másik Trenk, Ferencunokaöccse, Frigyes, aki fiatalon II. Frigyes testortisztje lett, de unokabátyjávalfolytatott levelezése miatt hamarosan börtönbe kerül.?A kalandos regényt egyszerre félbeszakítá a megújult háború.A béke esztendjét, mely menyegzo és parádé között folyt le, már megeloztekét véres hadjárat# II. Frigyes az 1741-i háborúban elfoglalta azosztrákoktól Sziléziát, s a visszafoglalási kísérletnél dönto ütközetetnyert meg Mollwitz körül. Ezt a diadalt ugyan tudtán kívül aratta a király,derék gránátos ezredei - ezek a mozgó bástyák - nyerték azt meg#míg o maga összetört lovasságával futott a csatatérrol, az üldözo huszároknakvisszakiáltva: Engem nem fogtok el# jobb lovam van, mint valamennyiteknek!Azután az osztrák örökösödési háború szépen kihízott európai háborúvá.II. Frigyes szövetséget kötött XV. Lajossal, német a franciával!Ausztriának pedig segélyére jött Anglia# amazokhoz csatlakozott Spanyolország,emezeknek pártjára kelt Nápoly és Szardínia# valamennyiellenség kiválasztotta Ausztria semmivé tételére a bajor királyt, KárolyAlbertet# annak szánták Mária Terézia német és cseh tartományait. Magyarországotmeghagyták a királynonek...""

1848 március 13-án az egész város felbolydult Bécsben. Richárd is ott van a bécsi utcákon. Egymásnak ellentmondó parancsokat kap, ezért nem használja, csak a kardja lapját, nem gyilkol, csak szétkergeti a csőcseléket. Jenő, aki soha életében nem fogott kardot, egyik erkélyről Ödönt hallja beszélni, ami megrémíti és eszébe jut, hogy ez a második lépcső ama magaslathoz.A forradalom minden történelmi korban izgalmas. A magyar történelemben a negyvennyolcas szabadságharc mérföldkő, kivételes nemzedéket hozott magával. Sajátos közép-kelet-európai helyzet, hogy a politika szabta feladatok terhe a szépírókra hárul, így a nagy nemzedék művészi tevékenysége összefonódik a közéleti szerepvállalással. A nemzetet bátorítani kell, hosszabb ideig vigasztalni, de leginkább elbódítani nagy eszmékkel, a dicső múlttal. Jókai, az elnyomatás korában a nemzet bánatát hosszasan vigasztalandó, fölhasználja a romantika minden eszközét.A Kőszívű ember fiai témája a nemzeti függetlenségért vívott harc körül bonyolódik, mely függetlenséghez a szerzőnek az a nem egészen illúziómentes elképzelése fűződik, hogy a hazai kultúra fellendülését hozza. Nem hozta. Ugyanakkor önálló hadseregről és független gazdasági életről álmodik, melyekről Világos mutatta meg világosan, hogy nem kivitelezhető. A szövevényes cselekményű regény ezeket a kérdéseket feszegeti a Baradlayak levegőjével körülvéve.A Baradlay-fiúk eszményi hősök, mindhárman a maguk módján vívnak a reakció ellen, apjuk kőszívű végrendeletének árnyékában. A reformkor, a forradalom és a megtorlás korának hangulatát pontos, finom rajzzal adja át Jókai. Richárd alakját egyenesen Kölcseyről mintázta. Hősöket, árulókat, komformistákat és csalókat látunk, miközben a háttérben viharzik a történelem. A férje szellemével szembeszálló, aggódó édesanya, a csodaszép és tisztalelkű hajadon, az anyjával közösen mesterkedő, eladósorban levő leány portréja a női sorsok skáláját színesítik. És a szerző által a nemzet ellenségeként számon tartott germanizálódás veszélye ezúttal sajátos fordulatot hoz: Baradlay Ödön hivatalosan jegyzett, azaz nem magyar keresztnevének Eugenre tévesztése, magyar megfelelője, Baradlay Jenő számára teszi lehetővé, hogy nemes áldozatot vállaljon. A három testvér erkölcsi győzelme példaértékű. Láttunk már hasonló jelentőségű győzelmet a magyar irodalomban, Zrínyinél.A Kőszívű ember fiai a középiskolások rettegett olvasmánya. Talán újra át kellene gondolni a jelentőségét, beszélni róla értelmes

Magláy Fülöp megragadta kedvese kezét s keblére vonva azt, könyörgött neki, hogy csak maradjanak itt ezen a szép földön együtt: hisz az asztronómia szerint a föld is csak egyike a sok égi bolygóknak: és így a ki a csillagokba vágyik, gondolja el, hogy az egyiken már rajta van s nyugodjék meg benne.

Mert hát a pénz mindenütt isten. Afrika kaffereinél és a Jeges-tenger csukcsijainál# ha nincs is császárkép nyomatva rá. Egyik helyen a kaurikagyló, másikon a tengeri-kutya-fog a pénz: abban számítanak. Ahány nép, annyi neve az istennek. Talán Buddha, Brahma, Szjadei Hahe, Viclipucli, Jehova? Dehogy! Lak-rúpia, Tael, Millereis, font sterling, tallér, líra, frank, lej, márka, korona, piaszter, rubel, duros, dollár: ez az isten. A bálványhoz, a láthatatlan istenhez csak azért imádkoznak, hogy segítsen nekik ehhez a másik istenhez, az igazihoz kegybe jutni. Délelott predikál nekik valaki a mennybéli istenrol, azon elalusznak, délután predikál nekik más valaki a földi istenrol, a pénzrol, arra fölébrednek.

?Néhány évvel ezelott, vízkereszt napján reggel, négy Szatmár megyei fiatalember összeszólalkozott bizonyos nemes versenyzésre. A verseny feladata ebbol állott: farsang elso napján elkezdeni Szinérváralján a táncot, abban kivilágos-kivirradtig helytállani, ? akkor felülni a csöngos szánra, áthajtani Szamostelekre, ott is táncban virradni meg, s reggel ismét menni tovább Aranyosmeggyesre, ott is folytatni a dáridót, azzal megint egy faluval odább, fel Ugocsának, Beregnek, Zemplénnek, onnan lekerülni Szabolcsnak, Biharnak, végigvigadni mind a hat vármegyét egy csepp kipihenés nélkül. A verseny szabályai voltak ezek: egy ismeros házat el nem kerülni, ahova a négy közül valamelyik betérni óhajt, egy táncot sem hagyni kezdeni másnak, s nem végezni elobb, mint más. Minden tósztot elfogadni, s soha egy csepp bort nem hagyni a pohárban. Egész farsangon át nem aludni ágyban, hanem csak a szánban fekve, amíg egyik falutól a másikig utaznak, ? és végre elofordulható kalandoknál, mint például párbajok, szerelmi cselszövények dolgában, fidéliter egymás segítségére lenni, hasonló eseményeknek is igen gyorsan kellvén végrehajtatniuk, miután egy faluban egy napnál tovább idozni nem szabad. A négy ifjú közül, kik ez elmés versenyt megkezdték, egy kidolt már Tiszaújlakon: tüdogyulladást kapott, és két nap alatt belehalt. Ez nem volt életrevaló ember.?

A dilettantizmus okozta fiaskó végez a másik beszély hősével, gróf Rengeteghy Ottóval. Ő az a bizonyos Egy ember, aki mindent tud. Katonai pályáján és a szerelemben eléri, amit akar. De egyszer „választóvizet” (salétromsavat) töltenek az italába, és ettől olyan helyzetekbe keveredik, amelyeket Jókai fergeteges humorral tud megírni. A spiritizmusról és a „cikográpról” szóló bekezdések Karinthyéval egybevethető komikus tehetségéről árulkodnak. Mulattatóak, számunkra – akaratlan célzásaik miatt – különösen aktuálisak a gyapottermesztés magyarországi csődjét meg a jak-tenyésztés nehézségeit ábrázoló, swifti gúnyra emlékeztető példák. Úgy tűnik föl, hogy Jókai akár Kemény Zsigmondnál, akár későbbi követőinél messzebbre jutott el a különféle „ködképek” fölismerésében és leleplezésében.

Az aranyember mindmáig Jókai legnépszerubb alkotásai közé tartozik. Szerzojének is kedvence, becézettje, mégis mintha magányosan állana testvérei között. Tímár Mihály mintha csak tagadása volna a korábbi héroszoknak, de legfoképpen Berend Ivánnak. Jókait itt is a maga korának - az 1870-es éveknek - új embertípusa, a vállalkozó foglalkoztatja, de már kiábrándultan tekint rá, pályáját meghasonlásba vivonek találja. A regény azért is hat immár egy évszázada változatlan erovel olvasóira, mert a szerelmi élet és ösztönvilág felnagyított, kisarkított alaplehetoségeit tárja fel.

1876-ban íródott a regény. Bár Jókai Mór 50-70-évek között volt legtermékenyebb és legsikeresebb, hiszen ebben az idoben az o regényei tartották életben a magyar népet, mégsem szabad megfeledkezni az ezt követo idoszakról. Az élet komédiásai egy kedélyes hangvételu humorral teli, de csöppet sem komolytalan mu. Jókai Mór ezt a muvét o császári és királyi felségének Erzsébet ausztriai császárnénak, Magyarország koronás királynéjának legmagasabb kegyteljes engedelmével, legmélyebb hódolattal ajánlotta.

Hogyan lehet elrekeszteni a valóságos világ parányi részét, és paradicsommá avatni azt? Csakis egy szereto asszony segítségével, akiért keményen megküzdött a férfi. Zboróy Blanka és Adorján Manassé egymásra találásának és szerelmük kialakulásának története ez a regény. Ebbe a történetbe az 1848-as forradalom egyes eseményei is beleférnek, s a múlt századi Torockó életét is bemutatja az író. Sorozatunk újabb kötete azt bizonyítja, amit sajnos gyakran hajlamosak vagyunk elfelejteni: történelmünk tényleg ?vérzivataros? volt, de a magyar irodalom pontosan ezt a hosszú küzdelmet ábrázolva teremtette meg a maga idotálló értékeit. Gondoljon hát arra a nyájas Olvasó, hogy szöveg van elotte, szép, ízes, romantikus regény, egyenes tartású mondatok. Jókai Mór tollából, akinek muvei könnyen megtalálják közönségüket: barátságosak és ibolyaszemuek, mint az a gyermeki felnott, aki írta oket.

A regény cselekménye II. Rákóczi György elhamarkodott lengyelországi hadjárata utáni években játszódik. E balsikerű hadművelet következményeként az erdélyi sereg színe-java tatár fogságba került, köztük Damokos Tamás csíki főkapitány és Czirjék Boldizsár székely ezermester is. Az ő szökésével indul meg a cselekmény, mely aztán Damokos Tamás kiszabadítására irányul. Buzdurgán murza ezalatt hiába leste-várta Perekopban, hogy mikor érkezik meg a Damokos Tamás váltságdíja? A szultán tihajájának a leveléből világosan megértette, hogy azonnal hozza ki az úri foglyot Órkapuba; ahogy a tatárok hívják Perekopot (Arany kapu), mert a váltságdíjjal jönnek már Erdélyből. Ő tehát egész kényelemmel odautazott. A kedvenc kadináját is magával vitte, s asszonnyal utazván, elég lassan haladhatott. De még az emberség is azt kívánta, hogy a foglyot nagyon meg ne hajtsa; mert annak nem könnyű lánccal a lábán gyalogolni: azt pedig, hogy egy foglyot szekéren szállítsanak, no ily bolondot még nem hallott senki. Hanem az meg volt engedve a rabnak, hogy annak a szekérnek a saroglyájába kapaszkodjék, amelyen Kalme utazott. Így aztán lopva juttatott neki Kalme egy-egy falatot a szultánkenyérből Buzdurgán uram minden szemfüleskedése mellett is.

Folyóiratban 1857-ben, könyv alakban 1858-ban jelent meg először Az elátkozott család. A regény a 18. században játszódik, a komáromi protestánsok, és katolikusok küzdelméről szól. Az 1756. évi földrengés rövid időre egymáshoz közelíti a vetélkedő felekezeteket: a katolikus Malárdy Ferenc alispán engedélyt ad rögtönzött protestáns fatemplom építésére, de a katasztrófa elmúltával tüstént le akarja bontatni a templomot, sőt fejszével ő maga vág bele. Malárdy alispánná választásának évfordulóján egy ünnepségen megjelenik egy jóképű fiatalember, aki Kadarkuthy Viktor néven mutatkozik be: megszeretteti magát a családdal, és feleségül veszi Herminát, a szülők szemefényét. Az ifjú férj azonban álnevet viselt; valójában református családból való, apja, Gutai Thádé fölismeri, és magával viszi. Romantikus kalandok, intrikák, és félreértések után a szerelmesek visszatalálnak egymáshoz, az ellenségeskedő apák összebékülnek. Történetük A bártfalvi lévita című regényben folytatódik (Pesti Napló: 1897, könyv alakban: 1899). A valódi, idősebb Kadarkuthy bosszút akar állni a névbitorló Guthay Lőrincen (a később született regényben dzsentris névformát használ az író), aki a Bükkben, Barátfalván él lévitaként – református lelkésztanítóként –, inkognitóban. Keresi, és megtalálja. Amikor már-már élethalál harcra kerülne közöttük a sor, Kadarkuthyt farkasok támadják meg, Lőrinc pedig megmenti, és kibékülnek. Van olyan nézet, hogy Barátfalva mintája Tardona, ahol Jókai rejtőzött a szabadságharc leverése után. – A cselekményben dús, detektívregény típusú regénykettős nem tartozik az életmű fő vonulatába, de izgalmas olvasmány, és stiláris értékei is figyelemre méltók. – Mindenkinek ajánlható.