Mór Jókai strana 6 z 23

Borongós, ?elégikus hangulatú mű – mondják a regényről. Mindenesetre nehéz kor, személyes hányattatások hatására íródott. 1860-61-ben rövid időre felcsillant a 48-as alapokon való kibontakozás reménye, de aztán föloszlatják az országgyűlést, s megújult dühvel támad föl az abszolutizmus, s meghasonlik az ellenállás. Jókai a politikai viszonyok romlását a saját bőrén is érzi: 1863-ban lapszerkesztőként börtönbüntetést szenved. A tragikus hangú történet ebben a légkörben fogant. Magában a műben olvashatjuk: „Olyan diőket élünk, amikor minden elmúló év utolsó napján felsóhajtunk: csakhogy vége van már!” Okkal borongós mű theát a Mire megvénülünk. De a borongás lélekállapotában sok minden feltárul az emberi kapcsolatokból, ami a lelkesültség állapotában homályban marad.

Hősköltemény a szabadságharcról regény formájában.

Az Egy magyar nábob folytatása. Ádáz cselvetés a Kárpáthy vagyon megszezéséért.

A kis gyűjteményben szerepelnek a szabadságharcról szóló történetek is, több kuruc kori történet (köztük a címadó elbeszélés és A nagyenyedi két fűzfa) – a kötet azonban másfajta írásokat is tartalmaz, többek között egy tatárjárás idején játszódó hosszabb elbeszélést (Fulkó lovag) a török kori Debrecen történetének egy romantikus epizódját (A debreceni kastély).

A családregény háttere a szabadságharc. A függetlenségi és aulikus nemesség konfliktusa romantikus formában bontakozik ki a Baradlay család életében. Az anyának, aki azt akarja, hogy fiai igaz hazafiak legyenek, a halott férj szellemével kell megvívnia. A cselekmény a három Baradlay testvér sorsát követi, akik együtt képviselik az író hazafias pátoszát, de akikről a vereség napjaiban kapunk mély, az író saját lelki vívódásait idéző képet. Richárd kedves, könnyelmű huszártiszt, bár jó szíve, gerincessége kiemelkedik társai közül. Egy szerelem hatására változáson megy át, anyja, hazája hívó szavára hazajön csapatával, a szabadságharc hőse lesz. Jenő rokonszenves, becsületes fiatalember, de tipikus császári hivatalnok. Szerencsétlen szerelme a külvilágot szinte eltakarja körülötte. 

"Egy kevésbé ismert klubot akarok bemutatni – írja Jókai a regény előszavában. – A klubnak az a neve, hogy: »a szerelem bolondjai«. Tagjai csak azok lehetnek, ki be tudják bizonyítani, hogy szerelmi indokokból valami hallatlan bolondságot tudtak elkövetni. Egy szigorú bizottmány ítél titkos szavazás útján afölött, hogy a belépni kívánó érdemes-e a társulat tagjai közé fölvétetni vagy pedig udvariasan elutasítandó, mint aki meglehet, hogy külön szerelmes is, bolond is, de nem együtt: vagy nem oly mértékben, hogy még az okos emberek társaságába ne száműzethessék… E klub jutalmakat is tűz ki, mik öt évről öt évre a legérdemesebbeknek a pályabíráló választmány által oda ítéltetnek… Legyünk kíváncsiak a pályázat eredményére…"

Hogyan lehet elrekeszteni a valóságos világ parányi részét, és paradicsommá avatni azt? Csakis egy szerető asszony segítségével, akiért keményen megküzdött a férfi. Zboróy Blanka és Adorján Manassé egymásra találásának és szerelmük kialakulásának története ez a regény. Ebbe a történetbe az 1848-as forradalom egyes eseményei is beleférnek, s a múlt századi Torockó életét is bemutatja az író.

A ?regényben két vállalkozó áll egymással szemben: Berend Iván, a bondavölgyi kis bányaüzem vezetője, és Kaulmann Félix részvénytársasága. Kaulmann minden erővel – főleg Sámuel apát segítségével – igyekszik megszerezni Berend üzemét és a környező nagybirtokot, a Bondaváry grófok tulajdonát. Berend – bármennyire kiváló tulajdonságok és nagy ésszel rendelkezik, s bármilyen példásan vezeti is a kis üzemet – hamarosan elbukna az egyenlőtlen versenyben, ha nem segítené egy romantikus véletlen.

Jókai maga se tudta talán, hogy milyen közel volt itt ahhoz, hogy megírja hazája összes ezeréves küzdelmeit egy történetben, és századokra kiható remekművet alkosson, amit a Biblia mellett kellene tartani minden magyarnak. Ráby Mátyás udvari hivatalnok, József császárnak kedves embere, aki tele van az ő liberális eszméivel, s keresztül akar törni egy pörös ügyben az alkotmányos vármegye konzervatív formáin. Pest vármegye ellen támad fel a császár védpajzsa alatt, a császár akaratával és hatalmával a háta mögött, de az összeütközésben a rövidet húzza, és Pest megye börtönébe kerül. Roppant szerencsés leleménnyel van beállítva a liberalizmus harca a konzervativizmus ellen, mely minden időben egy volt, csak különböző alakot cserélt ezer éven át.

A kőszívű ember fiai Egy magyar nább Kárpáthy Zoltán Az arany ember És mégis mozog a föld Fekete gyémántok

Jókainak ez volt a legkedvesebb regénye. A polgárosodás során összeomlik a fekete-fehér értékrend, a világ kiismerhetetlenné válik.

Regény a felvilágosodás idejéből, a sznjátszás kezdeteiről.

Jókai történelmi témájú regényeinek egyik legérdekesebb darabja az Erdély aranykora. Cselekménye a török uralom hanyatlása idején játszódik Erdélyben. Bethlen Gábor, a "nagy fejedelem" meghalt, nehéz méltó utódot találni helyébe. A török szultán erőszakos fellépésére váratlanul Apafi Mihály lesz Erdély fejedelme, akinek egyetlen igaz híve sincs a kis országban. A politikával, hatalomosztással szívesen foglalkozó nagyurak között sok az érdekes, színes egyéniség - de egy sincs, akinek diplomáciai érzéke mellett megbízhatósága, vagyona, tekintélye és egyúttal emberi érzései lennének. Apafival szemben legközelebbi hozzátartozója, saját sógora, Bánfi Dénes tör hatalomra. A cselszövésekre kitűnő alkalmat adnak a basáskodó török megszállókkal folyó állandó csaták, Erdély sziklás, barlangos hegységei és magának Apafi Mihálynak egyre romló kedélye, emberi gyengeségei. A sógorok vetélkedése Bánfi lefejezésével végződik, akinek későn kegyelmez meg Apafi. A történet tovább bonyolódik egy mesébe illően gonosz és szép lány szerelmi cselszövéseivel és néhány, a történelem számára nem jelentős székely kisnemes, nemzetes asszony életepizódjainak anekdotikus felvillantásával.  

Történelmi alakok, megtörtént történelmi események keretében bontakozik ki egy izgalmas, fordulatos kalandregény. A misztikus elemektől se mentes mese a tizenkilencedik század első két évtizedének török birodalmába vezeti az olvasót. A janicsárok – a török hadsereg hírhedt gyalogos testőrsége – a mindenkit rettegésben tartó katonai rend Törökországban. Mahmud szultán a széteső birodalom megújítására készül és ennek feltétele a janicsárokkal való leszámolás. A hírhedt nagyúr, a birodalom jelentős részét kezében tartó janinai Ali pasa méltó ellenfele a szultánnak. Legyőzése és bukása után kerülhet csak sor a janicsárok feletti győzelemre, a megerősödött ország egységének megteremtésére.

A regény cselekménye a Rákóczi-szabadságharc utolsó hónapjaiban, majd a szatmári békekötést követő időszakban játszódik. Főhőse, Karponayné Ghéczy Julianna jellegzetesen romantikus Jókai-nőalak. Démoni szenvedély munkál benne; kisfiát akarja nagyúrrá, arisztokratává tenni. Ezért adja Lőcse városát egy titkos rejtekút elárulásával labancok kezére, ezért lesz hűtlen férjéhez, a fejedelmet még a szatmári béke után is szolgáló kuruckapitányhoz. A császári udvar, s különösen az odasereglő áruló magyar főurak azonban szatmári békekötés után nem hajlandók fiának megadni az ígért birtokot és címet, érdemeiről már nem vesznek tudomást.

A regény a magyar kapitalizmus keletkezéstörténetének egyik sikeres és közismert szépirodalmi dokumentuma. Hőse egy üzletember, akit szegény hajóbiztosként a véletlen, saját vakmerősége és nem utolsósorban ügyeskedése hatalmas vagyonhoz juttat. Zsákba rejtett kincse egy szultán üldözte török úrtól származik, az ő lánya megnyeréséért hozza fel a Dunába süllyedt hajóból és tartja meg magának Tímár Mihály. A mesés vagyon birtokosaként üzletelni kezd gabonával, telekkel, földbérlettel, és az arany még több arannyá változik kezében.