Mór Jókai strana 3 z 20

A Rákóczi-szabadságharc idején játszódik a mű, és egy megtörtént esetet dolgoz fel benne Jókai. Baranyai Miklós kuruc komisszárius és Ungvári Katalin rövid házassága válással végződik. Ebben nagy közreműködése volt a debreceni polgárságnak, amelynek tagjai között folyamatos harc van a pénz, hatalom, hit és vagyon miatt. A férj rövid időn belül megnősül, és nem akarja törvényes fiaként elfogadni az első házasságából származó gyermeket. Az asszony minden lehetséges eszközt bevet fiáért, végső kétségbeesésében pedig a kálvinista asszony a római pápához fordul.

Hogyan lehet elrekeszteni a valóságos világ parányi részét, és paradicsommá avatni azt? Csakis egy szerető asszony segítségével, akiért keményen megküzdött a férfi. Zboróy Blanka és Adorján Manassé egymásra találásának és szerelmük kialakulásának története ez a regény. Ebbe a történetbe az 1848-as forradalom egyes eseményei is beleférnek, s a múlt századi Torockó életét is bemutatja az író. Sorozatunk újabb kötete azt bizonyítja, amit sajnos gyakran hajlamosak vagyunk elfelejteni: történelmünk tényleg „vérzivataros” volt, de a magyar irodalom pontosan ezt a hosszú küzdelmet ábrázolva teremtette meg a maga időtálló értékeit. Gondoljon hát arra a nyájas Olvasó, hogy szöveg van előtte, szép, ízes, romantikus regény, egyenes tartású mondatok. Jókai Mór tollából, akinek művei könnyen megtalálják közönségüket: barátságosak és ibolyaszeműek, mint az a gyermeki felnőtt, aki írta őket.

Jókai e kevésbé ismert regényét 1879-ben jelentette meg. A regény Koblenzben játszódik 1657-1688 körül. A kalandos életű Hugóra rábizonyítják, hogy a franciák kémje és ezen kívül huszonegy főbenjáró bűnt is elkövetett. A vizsgálat során Hugó elmeséli addigi izgalmakkal teli életét. Lebilincselő történetek Jókai Mór különleges fantáziájának a merész szüleményei. Hugót a történetek elmesélése után felmentik a huszonegy bűn alól, de az árulás vádja elől nem menekül.

Jókai 1851-ben keletkezett történelmi regényében Apafi Mihály erdélyi fejedelem udvarába viszi az olvasót, ahová hol a török szultán követei kopogtatnak be újabb és újabb adókért, hol pedig a váraikból, birtokaikról elűzött magyarország, főurak segítségért. A regény központi hőse Bánfi Dénes, Kolozs, és Doboka megye főispánja, féktelen oligarcha, aki ugyanakkor Erdély önállóságáért harcol. Bánfi áldozatul esik a fejedelmi udvar cselszövésének, s bár a fejedelem megkegyelmez neki, a kegyelemlevél későn érkezik, s legnagyobb ellensége Csáky fejét véteti.

A krimi felhőtlen kikapcsolódást ígér, különösen ha a szórakoztatásról a magyar és a világirodalom nagyjai gondoskodnak: E.A.Poe, Edgar Wallace, Jókai Mór, Mikszáth Kálmán, Csáth Géza. Történeteik a gazdag írói fantázia szülöttei még akkor is, ha megtörtént bűnesetekről szóló tudósítások szolgáltak a novellák forrásául. Az irodalmi detektívregény nyújtja egyedüliként az olvasónak azt a könnyű, de pótolhatatlanul izgalmas logikai örömöt, amely a krimi hatásának titka és a rejtvényfejtés lelki magatartásának közeli rokona.

A regény cselekménye II. Rákóczi György elhamarkodott lengyelországi hadjárata utáni években játszódik. E balsikerű hadművelet következményeként az erdélyi sereg színe-java tatár fogságba került, köztük Damokos Tamás csíki főkapitány és Czirjék Boldizsár székely ezermester is. Az ő szökésével indul meg a cselekmény, mely aztán Damokos Tamás kiszabadítására irányul. Buzdurgán murza ezalatt hiába leste-várta Perekopban, hogy mikor érkezik meg a Damokos Tamás váltságdíja? A szultán tihajájának a leveléből világosan megértette, hogy azonnal hozza ki az úri foglyot Órkapuba; ahogy a tatárok hívják Perekopot (Arany kapu), mert a váltságdíjjal jönnek már Erdélyből. Ő tehát egész kényelemmel odautazott. A kedvenc kadináját is magával vitte, s asszonnyal utazván, elég lassan haladhatott. De még az emberség is azt kívánta, hogy a foglyot nagyon meg ne hajtsa; mert annak nem könnyű lánccal a lábán gyalogolni: azt pedig, hogy egy foglyot szekéren szállítsanak, no ily bolondot még nem hallott senki. Hanem az meg volt engedve a rabnak, hogy annak a szekérnek a saroglyájába kapaszkodjék, amelyen Kalme utazott. Így aztán lopva juttatott neki Kalme egy-egy falatot a szultánkenyérből Buzdurgán uram minden szemfüleskedése mellett is.

Halil Patrona a XVIII. század első felének nevezetes török történelmi alakja volt, aki személyes adottságai és az események összejátszása révén a hatalmas felkelés népvezére lett, s aki reformtervével akarta megújítani Törökországot. Ezt a történelmi eseményt dolgozta föl és tarkította török és általában mohamedán szokások, mesemozzanatok felhasználásával Jókai. A nap a szeráj ablakain keresztül sütött már, a két ulema, ki a szultánnal együtt szokott imádkozni, éppen most távozott el, s a kapu agaszi és az anaktár oglán (főajtónálló és kulcstartó) sietnek nyitni az ajtókat, melyeken keresztül a padisah öltözködő termébe szokott lépni, ahol már készen várnak reá az udvar legnevezetesebb személyei: a khaszoda basi (főöltöztető), a csohodár, ki a szultán felső köntösét adja fel, a dülbendár, aki a sált köti a derekára, a berber basi, aki fejét megborotválja, az ibrikdár aga, aki megmossa a kezeit, a peskirdzsi basi, aki megtörülgeti, a serbedzsi basi, aki italát tartja készen, és a tirnakdzsi basi, aki körmeit elmetéli. Mindezek a legnagyobb hódolat- és tisztelettel hajolnak a földig, midőn a padisah orcáját megpillantják, ki a számtalan faragott ajtókon keresztül öltöző szobájába lép.

Kapor Ádám kiöregedett váltóőr és élettársa előtt felcsillan a remény: végre bekerülhetnének a városi szegényházba. Már-már úgy látszik, beteljesedik életük nagy vágya, ám egyszeriben fény derül fél évszázada rejtegetett szégyenükre: a példásan élő öreg pár pénz híján annak idején nem tudott összeházasodni. Segítségükre az egész környék megmozdul, mindenki a lagzira, a stólapénzre gyűjt. Sok-sok humoros, torokszorító fordulat után az öregek révbe érhetnek, a játék résztvevői pedig levonhatják a tanulságot: ha egyszer a szegény emberek mind összefoghatnának, az lenne ám az igazi nagy erő! Jókainak ez a kevésbé ismert műve az író új arcát villantja fel. A századfordulón játszódó történet költészete mögött megcsillannak a valóság igazi színei.

Folyóiratban 1857-ben, könyv alakban 1858-ban jelent meg először Az elátkozott család. A regény a 18. században játszódik, a komáromi protestánsok, és katolikusok küzdelméről szól. Az 1756. évi földrengés rövid időre egymáshoz közelíti a vetélkedő felekezeteket: a katolikus Malárdy Ferenc alispán engedélyt ad rögtönzött protestáns fatemplom építésére, de a katasztrófa elmúltával tüstént le akarja bontatni a templomot, sőt fejszével ő maga vág bele. Malárdy alispánná választásának évfordulóján egy ünnepségen megjelenik egy jóképű fiatalember, aki Kadarkuthy Viktor néven mutatkozik be: megszeretteti magát a családdal, és feleségül veszi Herminát, a szülők szemefényét. Az ifjú férj azonban álnevet viselt; valójában református családból való, apja, Gutai Thádé fölismeri, és magával viszi. Romantikus kalandok, intrikák, és félreértések után a szerelmesek visszatalálnak egymáshoz, az ellenségeskedő apák összebékülnek. Történetük A bártfalvi lévita című regényben folytatódik (Pesti Napló: 1897, könyv alakban: 1899). A valódi, idősebb Kadarkuthy bosszút akar állni a névbitorló Guthay Lőrincen (a később született regényben dzsentris névformát használ az író), aki a Bükkben, Barátfalván él lévitaként – református lelkésztanítóként –, inkognitóban. Keresi, és megtalálja. Amikor már-már élethalál harcra kerülne közöttük a sor, Kadarkuthyt farkasok támadják meg, Lőrinc pedig megmenti, és kibékülnek. Van olyan nézet, hogy Barátfalva mintája Tardona, ahol Jókai rejtőzött a szabadságharc leverése után. – A cselekményben dús, detektívregény típusú regénykettős nem tartozik az életmű fő vonulatába, de izgalmas olvasmány, és stiláris értékei is figyelemre méltók. – Mindenkinek ajánlható.

Hogyan lesz a bácskai földesúr fiából a cigányok bárója, hogyan találja meg az apja által elrejtett mérhetetlen kincsen kívül a boldogságot is egy gyönyörű török lány oldalán? – ezt meséli el Jókai ebben a kisregényében, amelyet a belőle készült operett tett világhírűvé.

"A cselekmény a dalmát tengerparton, Raguzában és környékén játszódik.Boboli János - Raguza elso polgárának fia - megszökteti esküvojérolegy gazdag fejedelem lányát. Ezért a lányt kolostorba zárják, o pedigszerzetes lesz. A környezo hegyekben élo warángok fejedelmének fiávalés cinkosaival fölégetteti a lány volegényének várát, megöleti a férfiakat.A noket, gyermekeket és a rabszolgákat a várból kivezeto tekervényesalagúton keresztül kimenekíti. ?Egyszer valamikor, talán még Róma alapítása elott, egy trák vadászaz illíriai erdok között szarvast ejtett el, s mindjárt lakomát csapott belole,nagy tüzet rakott, s fanyárson szarvascombot sütött. Mikor márcsupa parázs volt a máglya, beledugta a dárdája vasát. Szokás volt ez avadászoknál, ha a forrás mellett rakott tuznél sütkéreztek. Az izzóvá tettvasat azután belemártották a jéghideg forrásvízbe, s attól az egyszerreacéllá edzodött, s szép ragyogó kék, lilakék zománcot kapott.Mikor a trák Nimród kihúzta a forrásmedencébol a kelevézét, amidonaz már megszunt süstörögni, bámulva látta, hogy a kopjavas végemég mindig lángol, mintha izzó volna. Hozzányúlt: hideg volt. Hidegláng! A kopjavas hegye meg volt aranyozva, az elégett máglya éppen egyaranygazdag kozetre volt rakva.Így fedezték fel az illír aranyat...""

Történelmi alakok, megtörtént történelmi események keretében bontakozik ki egy izgalmas, fordulatos kalandregény. A misztikus elemektol se mentes mese a tizenkilencedik század elso két évtizedének török birodalmába vezeti az olvasót. A janicsárok ? a török hadsereg hírhedt gyalogos testorsége ? a mindenkit rettegésben tartó katonai rend Törökországban. Mahmud szultán a széteso birodalom megújítására készül és ennek feltétele a janicsárokkal való leszámolás. A hírhedt nagyúr, a birodalom jelentos részét kezében tartó janinai Ali pasa méltó ellenfele a szultánnak. Legyozése és bukása után kerülhet csak sor a janicsárok feletti gyozelemre, a megerosödött ország egységének megteremtésére. A történelmi valóság számos romantikus eleme méltán ragadta meg Jókai képzeletét. A keleti birodalom színesen kavargó élete és a véres történelmi események Jókai romantikus meseszövésében és képzeletcsapongásában teljesednek regénnyé. De a mesés, fordulatos történet magja itt is, mint más regényeiben is, a hiteles történelmi esemény, a török világ, a török élet meglepoen pontos ismerete.

A kalózkirály sietos vázlat egy jobb sorsra érdemes romantikus hostípusról és esztelen kalandokban eltékozolt életérol. Jókai még ebben a magasabb igény nélkül odavetett munkában is megajándékozza az olvasót a költoiség egy pillanatával, egy balladás dallal, amely beépül a cselekménybe, szimbolikusan jellemzi a hosök alapviszonyait, és a népiesség árnyalatával élénkíti a vadromantikus képsorozatot.

"A regény egyrészt Trenk Ferenc báróról szól. Elobb a császári, majd a cárihadseregben szolgált. Az osztrák örökösödési háború idején ötezer fonyipandúrcsapatot szervezett, s nagy bátorságot tanúsított a harcmezon.Ezredessé léptették elo, de két év múlva kegyetlenkedései miatt rangjátólmegfosztották és örökös várfogságra ítélték. A másik Trenk, Ferencunokaöccse, Frigyes, aki fiatalon II. Frigyes testortisztje lett, de unokabátyjávalfolytatott levelezése miatt hamarosan börtönbe kerül.?A kalandos regényt egyszerre félbeszakítá a megújult háború.A béke esztendjét, mely menyegzo és parádé között folyt le, már megeloztekét véres hadjárat# II. Frigyes az 1741-i háborúban elfoglalta azosztrákoktól Sziléziát, s a visszafoglalási kísérletnél dönto ütközetetnyert meg Mollwitz körül. Ezt a diadalt ugyan tudtán kívül aratta a király,derék gránátos ezredei - ezek a mozgó bástyák - nyerték azt meg#míg o maga összetört lovasságával futott a csatatérrol, az üldözo huszároknakvisszakiáltva: Engem nem fogtok el# jobb lovam van, mint valamennyiteknek!Azután az osztrák örökösödési háború szépen kihízott európai háborúvá.II. Frigyes szövetséget kötött XV. Lajossal, német a franciával!Ausztriának pedig segélyére jött Anglia# amazokhoz csatlakozott Spanyolország,emezeknek pártjára kelt Nápoly és Szardínia# valamennyiellenség kiválasztotta Ausztria semmivé tételére a bajor királyt, KárolyAlbertet# annak szánták Mária Terézia német és cseh tartományait. Magyarországotmeghagyták a királynonek...""

Úgy, ahogy a török által leíratott: lábai, szorös tehénlábak, hátán összekötött bivalybor, homlokaiból két hátrahajló szarv nott elo, mely vad, ijedelmes tekintetett adott különben oly szelíd arcnak, melynek vonásain e pillanatban még örömöt, még mosolyt, még emberi vágyakat is lehete látni.

?A kiskirályok a megye urai, a régi dinasztiák regénye. A Tanussy-család tagjai köré a többé-kevésbé jelentékeny szereplok hosszú sora, a régi világ legkülönbözobb elemei és alakjai sorakoznak ? írja a regényrol Acsády Ignác. Mágnások, kortesek, táblabírák, katonák, a hazai és bécsi magyar elokelo körök mindenféle egyéniségei, komoly emberek és szédelgok, szép leányok és kacér asszonyok lépnek elénk s tarkítják a színpadot, melyen az élénk jelenetek gyors változatban, humoros és tragikus fordulatokkal gyorsan követik egymást. Némi pikáns mellékízt ad a regénynek az is, hogy alakjaiban sokan olyan emberekre vélnek ismerhetni, kik valóban éltek, s úgy pusztultak el, mint Jókai királyai. Tuhutum vármegye rajza némileg hasonlít Szabolcs megyééhez, s a Tanussyak történetében sok olyan van, mint állítólag ma is meglevo ottani híres nemesi család körében történt.?