Robert Darnton

"A felvilágosodás korabeli felvilágosulatlan tömegek gondolatvilága, úgy tűnik, véglegesen elveszett" - ezzel a megállapítással kezdi történeti barangolásait Robert Darnton, a 18. századi francia kultúrhistória egyik legtekintélyesebb kutatója. Írásai azonban cáfolják a véglegességet, tanulmányaiban éppen arra tesz kísérletet, hogy közelebb kerüljünk ehhez az időben távoli világhoz, és amennyire lehetséges, megértsük az akkori emberek gondolatait, viselkedését, társas viszonyait. Mit hámozhatunk ki a három-négyszáz évvel ezelőtt született népmesékből, miért szólnak ezek a történetek vérfertőzésről, gyilkosságról, emberevésről és egyéb szörnyűségekről? Mi vicces volt abban, hogy néhány suhanc macskákat mészárolt halomra egy nyomdászműhelyben, 1762-ben? Ki volt valójában Jacques Pierre Brissot, a Gironde egyik vezetője? Besúgó, forradalmár esetleg a kettő egyszerre? Első pillantásra meghökkentő események, tekervényes életutak bontakoznak ki Darnton dolgozataiból. A könyv második része az ancien régime tiltott irodalmáról szól, arról, hogy mit olvastak szívesen a franciák a forradalmat megelőző évtizedekben, kik voltak a szerzők és a terjesztők, vagy éppen milyen hatást váltott ki a közönségből, ha a firkászok az uralkodó pár hálószobatitkain csámcsogtak. A magyar gyűjtemény két angol nyelvű kötet tanulmányai közül válogatott, ebből kettő, a "Lúdanyó meséi" és "A nagy macskamészárlás" már megjelent magyarul.

Velký masakr koček amerického historika Roberta Darntona, poprvé vydaný v roce 1984, patří k základním a dnes již klasickým dílům kulturní historie a kulturní antropologie druhé poloviny20. století. Autor v ní prostřednictvím šesti sond analyzuje myšlení francouzské předrevoluční společnosti 18. století. Ve svém zkoumání vyšel ze všeobecně známých pohádek, tradovaných ve Francii 18. století v nespočetných dialektech, jejichž vliv zasáhl jak elity, tak nejnižší vrstvy. Systematicky studoval a srovnával varianty zaznamenané folkloristy a na jejich základě dospěl k závěru, že jsme schopni odhalit orální tradici, která vyjadřovala určitý sdílený pohled na svět, resp. kulturní vzorec existující na celonárodní úrovni, byť s regionálními variantami.

When a Parisian crowd stormed the Bastille in July 1789, it triggered an event of global consequence: the overthrow of the monarchy and the birth of a new society. Most historians account for the French Revolution by viewing it as the outcome of underlying conditions such as a faltering economy, class conflict or Enlightenment ideology. Without denying any of these, Robert Darnton offers a different explanation: what Parisians themselves, those at the centre of the Revolution, thought was happening at the time and how it guided their actions. To understand the rise of what he calls ‘the revolutionary temper’, Darnton draws on a lifetime’s study of pamphlets, books, underground newsletters, songs and public performances, exploring Paris as an information society not unlike our own. Its news circuits were centred in cafes and market-places, on park benches, and under the Palais-Royal’s Tree of Cracow, a favourite gathering-place for gossips. He shows how the events of forty years – from disastrous treaties, official corruption and royal scandal to thrilling hot-air balloon ascents and a new conception of the nation – all entered the collective consciousness of ordinary Parisians. As news and opinion travelled across this profoundly unequal society, public trust in royal authority eroded, its legitimacy was undermined, and the social order unravelled. Much of Robert Darnton’s work has explained the hidden dynamics of history, never more so than in this exceptional book. It is a riveting narrative, but it adds a new dimension, the perceptions of contemporary Parisians, which allows us to see these momentous decades afresh.