Jean Delumeau

Jean Delumeau a francia gazdaság-, társadalom- és mentalitástörténet nagy öregje az emberi félelem-, illetve biztonságérzés alakulásának hosszas és részletes vizsgálata után jutott el a múltbeli, elveszett Édenkert, és a jövőbe helyezett Éden történe tének megírásához. Ennek első, de önálló műként is kerek egész kötete az Édenkert-motívum történetét vizsgálja. Megmutatja, hogy az ókori keleti szerzők által is leírt csodás kert képzete hogyan egyesült a bibliai teremtéstörténet Édenével, s a kiala kuló kereszténység hogyan formálta ezt a két hagyományt egységgé. A középkor kezdetén a paradicsom egyszerre jelentett egy valahai (vagy ma is létező) konkrét földi világot és egy szimbolikusan értelmezendő csodás kertet. A szerző végigköveti a teoló giai vitákat, a különböző értelmezéseket. Részletesen foglalkozik azokkal a kísérletekkel, amelyek az Éden földrajzi helyét akarták meghatározni. A középkor végétől a nosztalgikus aranykor képzete és a jövőbe vetített utópiák váltják egymást és élnek egymás mellett a humanizmustól a felvilágosodásig. A könyv bemutatja a humanizmus után megszülető új tudományosság és filológia törekvéseit az Éden lokalizálására, a teremtés kronológiájának kifinomítására. A kötet a XVIII. századdal, a gyönyörök ke rtjének mítoszát leromboló felvilágosodással zárul.

Druhý díl úspěšné knihy o antropologii strachu v období středověku a novověku je věnován působení Satana na lidskou společnost, úzkostí před podlehnutím jeho svodů, jež duše přivádějí k zatracení, a hradbám, jež lidé těmtů útokům stavěly. Samostatné pasáže pak tvoří kapitoly o čarodějnictví a čarodějnicích, jež byly podle dobového pojetí největšími pomocnicemi Ďábla.

Druhý díl úspěšné knihy o antropologii strachu v období středověku a novověku je věnován působení Satana na lidskou společnost, úzkostí před podlehnutím jeho svodů, jež duše přivádějí k zatracení, a hradbám, jež lidé těmtů útokům stavěly. Samostatné pasáže pak tvoří kapitoly o čarodějnictví a čarodějnicích, jež byly podle dobového pojetí největšími pomocnicemi Ďábla.

Esej autora velmi podnětné a fundované práce Strach na Západě pojednává o formování se představ o ráji v prostředí západního křesťanství od pozdní antiky až po 18. století. Detailně a na základě pramenů sleduje vznik ideje ráje, jež soupeřila s ostatními eschatologickými prostředími, očistcem a peklem, črtá její prvotní tvář v podobě ráje skrytého po potopě světa na lidem nepřístupném místě na zemi, posléze pak postupnou, učeneckou transformaci ve spíše imaginární a symbolický prostor až po osvícenskou skepsi nad posmrtným životem či existencí zásvětných prostor.