Tamás Dénes

A magyar futballválogatott legemlékezetesebb történetei néha a színfalak előtt, többnyire azonban a kulisszák mögött zajlottak. Felidézésük akár több évtizeddel később teszi érthetővé az akkori sztorikat. A szerzők arra vállalkoztak, hogy felkutatják a magyar labdarúgás legkülönlegesebb históriáit, sok esetben a főszereplőkkel beszélgetve, az információkat első kézből kapva. Utánajártak, vajon honnan származik a legenda, miszerint azon nyomban főbe lőtte magát a potyagólt kapó kapus. Előkerül, hogy "politikai bunda" volt-e az 1938-as vb-döntő. Kiderül, hogy mi volt az utolsó szög a brazilok koporsójában, s hogy gratulált-e John Lennon a magyaroknak Liverpoolban, 1966-ban. De szóba kerül az is, hogy Dunai II Antal eldurrantott egy staniclit a terrortámadás helyszínén Münchenben, illetve, hogy Törőcsik András és Tóth József a FIFA akkori elnökének suttogta: "Joao, Joao!". Immár nem titok, hogy Kiss László sérülten lőtte rekordot jelentő mesterhármasát a salvadoriak ellen, a belga hálóőr pedig vigyázott arra, nehogy eltörje Fazekas László lábát a spanyolországi Mundialon. Az utóbbi évek történései közül kiderül, hogyan tudta meg Király Gábor az új szövetségi kapitány nevét, de az is, ki fedezte fel a válogatott számára Kleinheisler Lászlót. Emlékeznek még arra, hogy Szalai Ádám miért fizetett pálinkát a szurkolóknak a Nagykörúton? De arra biztosan, hogyan szólt az öltözőben a "A nézését, meg a járását", Szoboszlai Dominik pedig a frászt hozta a szurkolókra.

Népszerűsége, presztízse és sikerei végett – talán még a szövetségi kapitányi posztot is beleértve – nem volt a magyar futball történetében vonzóbb kispad a Ferencvárosénál. Ezt bizonyítja az is, hogy a profi korszak 1926-os indulása óta eltelt közel egy évszázadban szinte mindig nagytekintélyű, elismert edzők dirigálták az Üllői úti csapatot. Bárki is volt a szakvezető, kirakatban élt, s ennek megfelelő figyelmet kapott, de az is szembetűnő, hogy erről a kispadról soha nem lehetett „csak úgy” felállni. Tóth Potya István volt az első „tudományos” magyar tréner, Blum Zoltán és Bródy Sándor a megtestesült fradizmus, Schaffer Alfréd igazi világfiként, világbajnoki ezüstéremmel érkezett a kilencedik kerületbe. Mészáros József és Lakat Károly az aranykorszak legendáit vezette sikerre, Dalnoki Jenő mondásait azóta idézik, Nyilasi Tibor hosszú évek után kovácsolta újra össze a csapatot, Szerhij Rebrov pedig megnyitotta az Európába visszavezető utat. Edzők, akik pályafutásuk egyik legnagyobb kihívásakor egyaránt megéltek dicső „mennybemeneteleket” és kiátkozásokat, részesei voltak elképesztő történéseknek, személyes drámáknak és felemelő pillanatoknak. Dénes Tamás és Lakat T. Károly sok esetben „testközelből” láthatták a zöld-fehér egyesület szakvezetőinek mindennapjait, ezért könyvükben a főszereplők történetének bemutatásánál nagy hangsúlyt kap a hozzájuk fűződő személyes kapcsolatuk is.

Előny vagy hátrány, ha valakinek az édesapja híres futballista volt? Vagy kár is ezen morfondírozni, hiszen a tehetségek sorsa eleve elrendeltetett? Ha ez így van, akkor a genetika, az apai példa vagy mi más magyarázza azt, hogy a kapus fiából (többnyire…) kapus lesz a futballpályán? Dénes Tamás és Lakat T. Károly – a magyar sportkönyvpiac talán két legsikeresebb és legelismertebb szerzője, mondhatni, már összeszokott párosként – ezúttal a hazai és nemzetközi futballistadinasztiák történetébe kalauzolja el olvasóit egy különleges könyvben, amelyre nyugodtan rányomhatjuk a pecsétet: ilyen még nem volt… Hiszen még soha nem dolgozták fel itthon az apák és a fiúk történetét, ami, valljuk be, kisebb csoda, ugyanis olyan kuriózumokat rejt, mint hogy a jelenlegi magyar válogatott alaptizenegyében egyszerre három olyan kulcsember is akad, akinek az édesapja élvonalbeli futballista volt. A könyvben megismerkedhetünk szinte az összes apa-fiú párossal, többek közt olyan klasszisok tűnnek fel, mint az Albertek, a Mészölyök, a Cruyffok és a Maldinik. De szerepet kapnak olyan élvonalbeli játékosok is, akiknek a gyermeke vagy az unokája az élet más területén lett, nemhogy „NB I-es”, de „válogatott” – mint Nagy Ervin és Kautzky József színészek vagy éppen Zsigmond Vilmos Oscar-díjas operatőr és Enyedi Ildikó filmrendező.

Meggypiros mezben, a válogatott hivatalos szerelésében 2019 őszéig 1001 labdarúgó lépett pályára nemzetközi találkozón. Dlusztus Imre és Dénes Tamás könyve ezekről a futballistákról szól. Egyszerre lexikon, amely szócikkeken keresztül emlékezik meg az összes eddigi játékosról, és sportágtörténeti album, amely színes történeteket is közöl a 118 évről. A történelmünkről, a szenvedélyünkről, az életünkről. A hazai könyvkiadás és futballtörténelem egyedülálló vállalkozása nemzetközi szinten is kivételes összeállítás, a teljesség igényével, alapos kutatómunkával, eredeti forrásokat igénybe véve dolgozza fel 720 oldalban a magyar labdarúgó-válogatott lexikonját: - 1001 válogatott labdarúgónk életrajzi adatai, szakmai életútja, válogatott meccseinek statisztikája, elemzése. - 941 magyar válogatott mérkőzés jegyzőkönyve: helyszín, időpont, nézőszám, játékvezető, csapatok összeállítása, gólok, cserék, sárga lapok, kiállítások stb. - 1902-2019 a magyar labdarúgó-válogatott futballtörténeti kronológiája. -- Futballtörténeti írások egy-egy sorsfordító mérkőzés hátteréről, EB és VB szerepléseikről, eddig kevésbé ismert vagy nem publikált megvilágításban.

"44 év után válogatottunk ismét részt vett a labdarúgó-Európa-bajnokságon. Sőt nemcsak részt vett, hanem csoportelsőként került a legjobb tizenhat közé! Az egész országot lázba hozó sikerekig vezető utat járjuk végig: szerzőink visszatekintenek a magyarok korábbi Eb-szerepléseire, majd a selejtezőket veszik górcső alá. A könyv második felében naplószerű beszámolókat olvashatunk. Dénes Tamás Franciaországból, Lakat T. Károly pedig itthonról szemlélte az Eb történéseit. Írásaik révén ízelítőt kapunk a kinti hangulatból, és újraélhetjük azt az eufóriát, amit egy-egy mérkőzés után érzett az itthontól szurkoló közönség. A csapat teljesítménye mellett a torna minden fontosabb eseményére is kitér ez a képekkel gazdagon illusztrált kötet." (a Kiadó)

Dénes Tamás, Hegyi Iván, Lakat T. Károly szerzőtrió harmadik közös könyve ezúttal a magyar labdarúgás legérdekesebb, legemlékezetesebb bajnoki és hazai kupamérkőzéseit dolgozza fel. Illetve annál lényegesen mélyebbet merít: a pályán történt események taglalása mellett bepillantást enged a kulisszák mögé, s már-már történelmi alapossággal összegzi különböző korok és korszakok sajátosságait. Nincs olyan nagy sztár a magyar labdarúgás 112 éves történetében, aki ne szerepelne ebben a könyvben, nincs olyan nagyon emlékezetes, sorsfordító 90 perc, amely kimaradt volna. Ezzel szemben kiderül például, hogy melyik volt az első bundameccs vagy a legnagyobb gólkülönbségű élvonalbeli bajnoki összecsapás. Elmesélik a szerzők a Hungária (MTK) önfeloszlatásának és az erdélyi klubok visszatérésének igaz történetét, mint ahogy az ötvenes évek különös históriáit is. Kiderül, hányszor nem volt elég egy szezonban száz gól sem a bajnoki cím elnyeréshez; melyik csapat lett úgy bajnok, hogy fél éven át nem játszott otthon; hogy hogyan bukta el kétszer is Verebes József MTK-ja az utolsó fordulóban a bajnoki címet; s hogy miért verték meg a Fradi szurkolói még a saját játékosaikat is. Megtudhatjuk, mit jelentett a szocialista kapitalizmus.# Negyven egyesület került fel a "szereplők" listájára. Ahogyan a szerzőhármastól megszokhattuk már, a trió ezúttal is egy különlegességet ajánlanak a "félidőre": ezúttal a magyar filmek és a futball kapcsolatát eleveníti fel. A repertoárban olyan klasszikusok szerepelnek, mint a Civil pályál, a Két félidő a pokolban és A Csodacsatár.

A "Válogatott gyűjtemény" című 336 oldalas képekkel gazdagon illusztrált kiadvány a magyar labdarúgó válogatott - amely éppen idén 110 esztendeje játszotta első hivatalos mérkőzését- történetének legemlékezetesebb, legérdekesebb meccseinek történetét dolgozza fel.

A magyar labdarúgás – az MLSZ megalakulása, illetve az első bajnokság kiírása óta eltelt – éppen egy futballcsapatnyi évtizedben rengeteg sikert élt meg. A legnagyobb sikerek, a világbajnoki ezüstérmek, a kontinensbajnoki remeklések, az olimpiai győzelmek krónikája a Királyok, Hercegek, Grófok című könyv, amely a szigorú futballtörténelmi tények mellett – helyenként dokumentarista, helyenként szubjektív eszköztárral – bemutatja a főszereplőket, a társadalmi közeget, felelevenít még soha nem tárgyalt, mégis jellemző történeteket. Rávilágít, hogyan lett rövid idő alatt Közép-Európa egyik vezető labdarúgónemzete már az amatőr korszakban a magyar, s boncolgat egy olyan érdekes kérdést is: aranycsapatról, vagy aranygenerációról ildomosabb-e beszélni. A rendkívül igényes, albumszerű könyvet közel háromszáz kuriózumszámba menő illusztráció teszi még értékesebbé. Az MLSZ gondozásában megjelent kötetet a sporttárgyú könyveket tekintve a legsikeresebb és legolvasottabb szerzők közé tartozó Dénes Tamás, Hegyi Iván és Lakat T. Károly írták.