dr. Endre Czeizel

Bizonyára sokan emlékeznek Dr. Czeizel Endre Születésünk titkai című népszerű televíziós műsorára, amelyet 1976-ban mutatott be a Magyar Televízió. Ezt követően az előadássorozat könyv formájában több kiadásban is megjelent, és a műsorhoz hasonlóan óriási sikert aratott. Több mint harminc évvel az első megjelenés után felmerült e könyv új, korszerűsített kiadásának a gondolata - és e gondolat valóra vált. Minden leendő szülő számára fontos, hogy egészséges gyermeke szülessen. A szerző sorra veszi a fogamzás, a magzati fejlődés, a születés természetes folyamatát, majd ezek kóros megnyilvánulásainak, a meddőségnek, a magzati halálozásoknak és a fejlődési rendellenességeknek, a koraszületésnek okait. Leginkább azonban a magzatokra és újszülöttekre leselkedő veszélyek kivédésére, a megelőzésre szeretné felhívni a figyelmet, és egyúttal segítséget nyújtani a gyermekeiket tudatosan és felelősséggel vállaló párok minőségi családtervezéséhez. A Sejtbank, a szülői gondoskodás partnereként nem csupán az újszülöttek őssejtjeinek megőrzésével kíván a leendő szülők szolgálatában állni, hanem olyan értékek megőrzésével is, mint Dr. Czeizel Endre Születésünk titkai című műve. Ezért a Sejtbank számára küldetéséből fakadó kedves kötelezettség és nagy megtiszteltetés, hogy támogathatta e könyv megjelenését, s ezáltal a korszerű terhesgondozást, a felelősségteljes családtervezést.

Ceizel Endre, Gyenes György, Harmati Lídia, Németh Attila, Rihmer Zoltán, Sipos Lajos, Szállasi Babitsról c. könyv tudománytörténeti szempontból egyedülálló vállalkozás. A szerzők az orvosgenetika, a belgyógyászat, a radiológia, a pszichológia és a neurológia szempontjából értelmezik Babits Mihály genetikai örökségét, személyiségrajzát, testi betegségeinek kórtörténetét, pszichopatológiáját. Munkájukban felhasználtak eddig nem publikált életrajzi dokumentumokat, már megjelent és kéziratban lévő Babits-szövegeket. Minden részhez gazdag kiegészítő anyag kapcsolódik: kórlapok, dokumentumok, a korszak terápiás gyakorlatát demonstráló feljegyzések, a kórtörténetre vonatkozó utólagos értelmező-magyarázó levelek, naptár- és naplórészletek. A "lírai én" alakváltozásait leíró irodalomtörténész munkája során érvényesíti az orvostudományi felismerések konzekvenciáit is.

Hetvenéves lettem, e könyv megírásának ez az apropója. A magyar férfiak születéskor várható átlagos élettartamának meghaladása nem érdem, inkább a családi géneknek, az életmódnak és a szerencsének köszönhető. Ugyanakkor szomorkás figyelmeztetés: milyen gyorsan eliramlott az életem. Huszonéves koromban fogalmaztam meg életcélomat, a magzatok életének és egészségének megvédését. E célhoz egész életemben ragaszkodtam, noha a hozzá vezető út nem úgy alakult, mint ahogy elképzeltem. Szülész szakorvosként szerettem volna e szép feladatot teljesíteni, azonban hamarosan rájöttem, hogy a szülészorvos már a "kész", az ép vagy rendellenes magzattal találkozik. Így kapóra jött az akkortájt még kényszerűnek érzett pályamódosításom, mivel orvos-genetikusként sokkal többet tehettem a magzatok életét és egészségét veszélyeztető kórokok korlátozásáért. Az élet sokszor bölcsebb, mint mi magunk. (Czeizel Endre)

"(...) A könyv terjedelmi korlátai miatt 15 személy értékelésére terveztem vállalkozni, ebből 10 elméleti és 5 alkalmazott matematikus. Az elméleti matematikusok közül legrészletesebben Bolyai Jánossal foglalkozom. Nemcsak azért, mivel ő a magyar tudomány és kultúra egyik legnagyobb hérosza, hanem, hogy amolyan orvosi rehabilitációként bebizonyítsam: Bolyai János nem volt elmebeteg. Ugyanakkor a könyvem címében szereplő "Rejtély" szó arra utal, hogy e kutatásom során több olyan meglepő összefüggésre bukkantam, amikre nem találtam végleges választ. Éppen ezért reményeim szerint könyvem elindíthat egy olyan gondolatáramlást, ami választ adhat e rejtélyes kérdésekre, hozzájárulva a matematikus-géniuszság jobb megértéséhez és megbecsüléséhez." (a Szerző)

"Korábbi "Költők-Gének-Titkok" (2000) című könyvemben a legnagyobb magyar költők családfaelemzésére vállalkoztam, mivel - ahogy korábban már az ókori görögök felismerték - a kivételes költői tehetség korán megmutatkozik, és erre születni kell. A magyar költőgéniusz palántákból is úgy tört ki korán e tehetség, mint a láva a vulkánból. Nem volt náluk szülői ráhatás (Berzsenyi Dánielt és Petőfi Sándort inkább bántalmazták e "haszontalan" passziójukért) vagy pedagógusi segítség. A családfák értékelése arra utalt, hogy a szüleik között költő nem fordult elő, és ez vezetett az ún. gejzírmodell megfogalmazásához. A költőgéniuszok a "semmiből jönnek, az egekig szárnyalnak, majd visszatérnek a semmibe" (sokaknak gyermekük sem volt). A magyar költőgéniuszok életének megismerése azonban döbbenetes erővel igazolta szörnyű sorsukat, amely a társadalmi értetlenség és önártásuk eredőjeképpen a vártnál sokkal korábbi halálukhoz vezetett. Ők is Arany János szőlősgazdájának a példáját követték: ha már a jég úgyis elverte a termést, akkor ők is hozzájárultak elpusztításukhoz. Ez indokolta másik róluk írt könyvem címét: "Aki költő akar lenni, pokolra kell annak menni?" (2001). Célom annak megértetése volt, hogy az emberi tehetség a legnagyobb természeti kincsünk és ezen belül a géniuszok, így a kivételes költői talentumok jelentik e kincs legértékesebb, mindenképpen társadalmi védelemre szoruló megnyilvánulását. Minden szerzőnek jól esik hallania, hogy könyvük már nem kapható, pedig sokan keresik a boltokban. Éppen ezért is javasolta állandó patrónusom, a Galenus Kiadó, hogy szívesen kiadnák újra e műveimet. Korábbi két könyvem fontosabb mondanivalóját most egy kötetbe ötvözve tesszük közzé, remélve, hogy ilyen formában is elnyeri olvasóim tetszését." (Dr. Czeizel Endre)

"Czeizel professzor évtizedek óta keresi a választ arra a kérdésre, hogy mi a tehetség és talentum, illetve ki a tehetséges és talentumos ember. Ő elsősorban genetikusként próbálta megválaszolni ezen kérdéseket, azonban eközben a tehetségpszichológia és tehetségpedagógia vizeire is kellett eveznie, hiszen megkerülhetetlen volt a környezeti tényezők hatásának a vizsgálata a problémafelvetésben... Ezek pozitív hatása nélkül hiába születnek velünk kiváló adottságok génjeinkben, önmagukban kevesek ahhoz, hogy a gyakran rejzőzködő tehetségünk kibontakozzék életünk során. Sorra jelentek meg az elmúlt években az újabb könyvek a Galenus Kiadó sorozatában, amelyekben a kitűnő szerző egy-egy speciális tehetségterület (költészet, festészet, matematika, zene, stb.) kiválóságainak fejlődését, alkotómunkáját elemezte - rendkívül sokirányú közelítésben -, alkalmazva a korábban általa megalkotott 2x4+1 sors-faktoros talentummodellt. Jelen könyv Czeizel professzor életműve összefoglalásának is tekinthető a tehetség témakörben. A világhírű genetikus, a nagy írói tapasztalatokkal is bíró szerző hallatlanul rendszerezett formában összegzi itt eddigi kutatási eredményeit... Külön csemegét jelent az olvasó számára a Sors-faktorról írott rész: ebben nemcsak a betegségek és az egészség kiemelt jelentősége kristályosodok ki a tehetség kibontakozásában és alkotóképességének működésében, hanem a társadalom, a szűkebb és tágabb környezet felelőssége is pontosan fogalmazódik meg. Azt is hangsúlyozza Czeizel professzor, hogy az egész folyamat befolyásolható tudatosabb tehetségfejlesztéssel és tehetségvédelemmel, és zárásként legfőbb hitvallását is megfogalmazza az egész kérdéskörről: "Könyvemnek fő üzenete tehát: A tehetség jó szerencse, de a talentum "gyönyörű képességünk" már az egyén tudatos erőfeszítésének és a közösség támogatásának eredménye." Biztos vagyok benne, hogy ez a gondolat hosszú időn keresztül befolyásolja majd a tehetséggondozó szakemberek, szülők gondolkodásmódját, s reménykedem abba, hogy ezen az egész emberiség számára fontos gondolaton a jelen és jövő politikusai is eltöprengenek..." (Dr. Balogh László a pszichológiai tudományok kandidátusa)

Dr. Czeizel Endre, a népszerű orvos-genetikus három könyve kedvezményes áron: Tehetség/talentum Jó szerencse, semmi más? - A Czeizel-ügy - A Magyar festőművész géniuszok sorsa

A szerző öt nemzetközi (J. S. Bach, W. A. Mozart, L. van Beethoven, R. Wagner, G. Verdi) és öt nagy magyar (Erkel Ferenc, Liszt Ferenc, Dohnányi Ernő, Bartók Béla, Kodály Zoltán) zeneszerző-géniusz családfaelemzése alapján kutatta a zeneszerzői géniuszság gyökereit. E kivételes tehetség korai jelentkezése (csodagyermekek) mellett a muzsikus talentumok családi halmozódása igazolja az öröklődés szerepét, amit felerősít a gyakorta muzsikusszülők közvetítette családi minta és az ő tanító tevékenységük. A muzsikusok előfordulása a családban a piramismodellnek felel meg. A nagyapáknak szép hangjuk volt, a fiaikat már taníttatták zenére, akik az unokák zenei tehetségének kibontakoztatását még inkább serkentették és így ők jelentették a csúcsot (vagyis az említett zeneszerzőket), majd az ő gyermekeikben és unokáikban, ha voltak, a zenei képesség fokozatosan visszatért a társadalmi átlaghoz. A vizsgált zeneszerzők géniuszságának alapját kivételes zenei talentumuk mellett kreativitásuk jelentette, ezáltal váltak képessé saját, új zenei világuk megteremtésére. A gének szerepe a géniuszság létrejöttében jelentős, míg az átlagos képességűek nagy tömegében minimális. A családfa értékelése alkalmas a zeneszerzők szerelmeinek és gyermekvállalásainak, ezen keresztül személyiségüknek a bemutatására is. Az emberi faj képessé vált a testi örömök mellett a szellemi élvezetek megízlelésére is, a zene adta gyönyörűség az emberiség csodás ajándéka. A kutatások alapján mondhatjuk, hogy a zene különb emberré tesz. E vizsgálat egyik meglepő eredménye szerint a magyar zeneszerző-géniuszok átlagos élettartama 78 év volt, ez sokkal hosszabb, mint a korabeli férfilakosságé. Lehet, hogy ebben a zene csodás hatása is szerepet játszhatott? Dr. Czeizel Endre

A szerző legújabb Festők, gének, szégyenek című kiadványa olyan kivételes talentumú festőművészek családfa elemzéseire fókuszál, mint Zichy Mihály, Székely Bertalan, Munkácsy Mihály, Szinyei Merse Pál, Mednyánszky László, Csontváry Kosztka Tivadar, Rippl-Rónai József, Ferenczy Károly, Gulácsy Lajos, Czóbel Béla, Egry József, Farkas István, Kassák Lajos, Derkovits Gyula, Szőnyi István, Moholy-Nagy László, Vajda Lajos, Victor Vasarely, Kondor Béla, Gruber Béla. A könyvet a festőművész géniuszok idézett gondolatai, valamint gyönyörű festményeik reprodukciói teszik izgalmas, egyedülálló olvasmánnyá. "A zeneszerző-, költő- és természettudós-géniuszok után a festőművész-géniuszok gyökereinek, vagyis kivételes talentumuk okainak kutatására vállalkozom e könyvben. Természetesen megint szokásos módszeremmel, családfájuk elemzése alapján. Teljesítményük értékelésekor újra a 2 x 4 faktoros talentummodellt hívom segítségül. Vizsgálatom alanyai csakis a nagy magyar festőművészek lehettek, kiválasztásukkor három szempont vezérelt. 1) Élők nem kerülhettek be 20 fős "válogatott csapatomba", 2) általános hazai megítélésük során a Magyar Életrajzi Lexikont és a Kieselbach Tamás által a szakértők körében végzett kutatást fogadtam el mérvadónak, de 3) a XX. századi nemzetközi értékelést is figyelembe vettem. A magyar és nemzetközi mesterek összehasonlíthatósága céljából Leonardo, Brueghel, Munch, Toulouse-Lautrec és Picasso családfáját is értékelem. A családfaelemzés melléktermékeként megismert életrajzi adatok is érdekesek, például, hogy milyen sokan vettek feleségül képzőművészeket és mennyire gyakori közöttük a gyermektelen. A genetikai elemzés szerint szüleik és testvéreik között festőművész nem fordult elő, ezzel szemben a 24 felnőttkort megélt gyermekük közül 8 (33%) ugyancsak képzőművész, a 11 fiúból viszont 6 (55%)! A genetikai értékelés szerint tehát az apákban érvényesül az "alapítók hatása", ők családi előzmények nélkül törtek az egekbe, majd a kivételes képzőművészi talentum gyermekeikben halmozottan fordult elő. A vizsgált kivételes festőművész-talentumokra az átlagost meghaladó általános értelmi képesség nem volt jellemző, speciális vizuális tehetségük döntötte el pályaválasztásukat, jelenlegi művészettörténeti értékelésüket elsősorban kreativitásuk mértéke határozza meg, és miután rátaláltak művészi küldetésükre, nagyon motiváltan, energiájuk teljes bevetésével törekedtek életművük kiteljesítésére. A vizsgált festőművészek többsége rossz tanuló volt, mindig belső indíttatásukból, általában apjuk ellenkezése mellett választották e pályát, és többségük fiatalon képes volt talentumukat igazolni. A képzőművész-talentum eredetének szellemi háromsága a speciális vizuális tehetség, a kreativitás és az ezeket színező általános értelmesség, amelyek leginkább a komplex vizuális tehetség sokgénes modelljével írhatók le. Sajnálatos módon a nemzetközi lexikonokban és nagy múzeumokban a festőművész- géniuszok között magyart nem, vagy csak kivételesen találhatunk. Pedig sok nagy magyar festőművész kivételes talentuma nem maradt el a világhírt elért külföldi társaikétól, csak éppen a magyar kultúrpolitika gyengesége miatt nem sikerült különleges teljesítményüket a határokon túl elfogadtatni. Éppen ezt a szégyent kívánom hangsúlyozni könyvem címében is."

A szerző legújabb Festők, gének, szégyenek című kiadványa olyan kivételes talentumú festőművészek családfa elemzéseire fókuszál, mint Zichy Mihály, Székely Bertalan, Munkácsy Mihály, Szinyei Merse Pál, Mednyánszky László, Csontváry Kosztka Tivadar, Rippl-Rónai József, Ferenczy Károly, Gulácsy Lajos, Czóbel Béla, Egry József, Farkas István, Kassák Lajos, Derkovits Gyula, Szőnyi István, Moholy-Nagy László, Vajda Lajos, Victor Vasarely, Kondor Béla, Gruber Béla. A könyvet a festőművész géniuszok idézett gondolatai, valamint gyönyörű festményeik reprodukciói teszik izgalmas, egyedülálló olvasmánnyá. "A zeneszerző-, költő- és természettudós-géniuszok után a festőművész-géniuszok gyökereinek, vagyis kivételes talentumuk okainak kutatására vállalkozom e könyvben. Természetesen megint szokásos módszeremmel, családfájuk elemzése alapján. Teljesítményük értékelésekor újra a 2 x 4 faktoros talentummodellt hívom segítségül. Vizsgálatom alanyai csakis a nagy magyar festőművészek lehettek, kiválasztásukkor három szempont vezérelt. 1) Élők nem kerülhettek be 20 fős "válogatott csapatomba", 2) általános hazai megítélésük során a Magyar Életrajzi Lexikont és a Kieselbach Tamás által a szakértők körében végzett kutatást fogadtam el mérvadónak, de 3) a XX. századi nemzetközi értékelést is figyelembe vettem. A magyar és nemzetközi mesterek összehasonlíthatósága céljából Leonardo, Brueghel, Munch, Toulouse-Lautrec és Picasso családfáját is értékelem. A családfaelemzés melléktermékeként megismert életrajzi adatok is érdekesek, például, hogy milyen sokan vettek feleségül képzőművészeket és mennyire gyakori közöttük a gyermektelen. A genetikai elemzés szerint szüleik és testvéreik között festőművész nem fordult elő, ezzel szemben a 24 felnőttkort megélt gyermekük közül 8 (33%) ugyancsak képzőművész, a 11 fiúból viszont 6 (55%)! A genetikai értékelés szerint tehát az apákban érvényesül az "alapítók hatása", ők családi előzmények nélkül törtek az egekbe, majd a kivételes képzőművészi talentum gyermekeikben halmozottan fordult elő. A vizsgált kivételes festőművész-talentumokra az átlagost meghaladó általános értelmi képesség nem volt jellemző, speciális vizuális tehetségük döntötte el pályaválasztásukat, jelenlegi művészettörténeti értékelésüket elsősorban kreativitásuk mértéke határozza meg, és miután rátaláltak művészi küldetésükre, nagyon motiváltan, energiájuk teljes bevetésével törekedtek életművük kiteljesítésére. A vizsgált festőművészek többsége rossz tanuló volt, mindig belső indíttatásukból, általában apjuk ellenkezése mellett választották e pályát, és többségük fiatalon képes volt talentumukat igazolni. A képzőművész-talentum eredetének szellemi háromsága a speciális vizuális tehetség, a kreativitás és az ezeket színező általános értelmesség, amelyek leginkább a komplex vizuális tehetség sokgénes modelljével írhatók le. Sajnálatos módon a nemzetközi lexikonokban és nagy múzeumokban a festőművész- géniuszok között magyart nem, vagy csak kivételesen találhatunk. Pedig sok nagy magyar festőművész kivételes talentuma nem maradt el a világhírt elért külföldi társaikétól, csak éppen a magyar kultúrpolitika gyengesége miatt nem sikerült különleges teljesítményüket a határokon túl elfogadtatni. Éppen ezt a szégyent kívánom hangsúlyozni könyvem címében is."

Mit adtak a magyar-zsidó géniuszok kultúránknak?

Dr. Czeizel Endre, a népszerű orvos-genetikus három könyve kedvezményes áron: Tehetség/talentum Jó szerencse, semmi más? - A Czeizel-ügy - A Magyar festőművész géniuszok sorsa