Anita Dranka

A téli vihar nyomában a gonosz újra betör Castle Rock kisvárosába. Norris Ridgewick seriff és csapata két eltűnt lányt keres kétségbeesetten, de egyre fogy az idő, és egyre bizonytalanabb, hogy élve találják-e meg őket. Washington D. C.-ben a harminchét éves Gwendy Peterson nem is különbözhetne jobban attól az öntudatos tinédzser lánytól, aki valaha egy teljes nyarat azzal töltött, hogy fel-le szaladt a Castle Rock-i Öngyilkosok lépcsőjén. Szerelemmel teli házasságban él, rendkívül sikeres író lett, és most pedig már kongresszusi képviselőként formálja országát. De azon a régi nyáron ismerte meg a titokzatos, fekete öltönyös Richard Farrist is. A kalapos férfi egy csodálatos, mahagóni varázsdobozt bízott rá, ami apró ajándékokat ajánlott fel Gwendynek a gondozásáért, ugyanakkor hatalmas felelősséggel is járt, hiszen egy gombnyomással bármikor elpusztíthatta volna a világ bármelyik földrészét. Bár Farris végül elvitte a különleges tárgyat, és megígérte, hogy a lány soha többé nem fogja látni a dobozt, Gwendyt mindig is nyugtalanította, vajon a furcsa doboznak köze volt-e ahhoz a csodálatos élethez, amelyet azóta élt. És egy nap a varázsdoboz váratlanul mégis felbukkan az irodájában. A doboz titokzatos újbóli megjelenése, valamint a Castle Rockban történt nyugtalanító eltűnések Gwendyt ismét hazavezetik, ahol talán segíthet megmenteni az eltűnt lányokat, és megállítani egy őrültet. És miközben a rendőrökkel együtt versenyt fut az idővel, Gwendynek át kell gondolnia, vajon a sors vagy a döntéseink irányítják az életünket, és milyen árat kell fizetnünk azokért a döntéseinkért, amikor a leginkább vágyott dolgokhoz nyúlunk? A New York Times bestseller író Richard Chizmar visszatér a Stephen Kinggel közösen megálmodott Gwendy és a varázsdoboz világába egy lélegzetelállító folytatásban. Castle Rock álmos kisvárosa mély, sötét titkok alapkőzetére épült, és hamarosan ismét felébred csendes szendergéséből.

A nomádok földje tényfeltáró történet az amerikai gazdaság sötét mélységeiből, és azokról, akik a túlélés reményében feladták addigi életüket. Észak-Dakota cukorrépaföldjeitől Kalifornia kempingein át az Amazon texasi CamperForce programjáig a munkaadók új, alacsony költséggel járó munkaerőforrásra bukkantak: a folyton úton lévő, huszonegyedik századi nomádokra. A nagy gazdasági válságnak ők a láthatatlan áldozatai. Ők, akik tízezrével indultak útnak lakókocsivá alakított kisbuszaikban, az egyre növekvő nomádtársadalom tagjaiként. Ők, akik nem adják fel a reményt. „Akik azt hitték, a 2008-as anyagi összeomlás rég véget ért, meg kell hogy ismerjék azokat az embereket, akiket Jessica Bruder bemutat perzselő, gyönyörűen megírt, életteli, felkavaró (és időnként igen humoros) könyvében” – mondták a könyv méltatói. Hasonlóképpen fogalmaztak a kritikusok az Oscar-díj-átadón is, miután a könyv alapján készült azonos című film három díjat nyert, főszerepben a csodálatos Frances McDormanddal. A szezonális munkák közti útvonalakat követve Jessica Bruder találkozott volt egyetemi oktatóval, a McDonald’s vezetőhelyettesével, elnökkel, lelkésszel, főiskolai adminisztrátorral, motoros rendőrrel, és megállíthatatlan főszereplőjével, Linda May egykori koktélpincérnővel, lakberendezési áruházi eladóval és generálkivitelezővel. „Van Halen” névre keresztelt használt autójával Bruder útnak indul, hogy közelebbről is megismerje könyve szereplőit. Miközben Linda Mayt és társait kíséri a kempingtakarítói állástól a raktári termékrendszerezői munkán át a sivatagi találkozókig, majd a cukorrépaszedés veszélyesnek minősülő munkaköréig, Bruder lenyűgöző tényfeltáró történetet mesél el az amerikai gazdaság sötét mélységeiről – és előrevetíti a bizonytalan jövőt, amely sokunkra várhat. Ugyanakkor magasztalja ezeknek az ízig-vérig amerikai embereknek azt a kivételes rugalmasságát és kreativitását, amellyel lemondtak a helyhezkötöttségről a túlélés érdekében. Nem adták fel a reményt.

„A hangyák eleinte az orrlyukakon próbáltak bejutni, az általuk kiváltott irritáció azonban tüsszentésre késztette vizsgálatuk alanyát. Az ennek eredményeként bekövetkező hirtelen légkitörés sokkal gyorsabban zúdult elő, mint a már korábban tapasztalt köhögés a légcsövön, és úgy lőtte ki a hangyákat az orrlyukon át, mint a puskacső. Az expedíció legtöbb tagja darabokra szakadt. A koponyában végzett későbbi kutatóexpedíciók a fülön próbáltak bejutni, de nem jártak több sikerrel. Felderítették a dinoszauruszok látó- és hallószerveit, és megfigyelték ezeket a törékeny rendszereket. Még az agyig is eljutottak, bár hogy mi célt szolgál, arra nem bírtak rájönni; csak évekkel később ébredtek rá a jelentőségére.” Szatirikus mese. Politikai allegória. Ökológiai vészcsengő. Cixin Liu a kínai sci-fi irodalom új generációjának leginnovatívabb és legeredményesebb képviselője, aki elsöprő sikereket aratott a Háromtest-trilógiájával, kisregényében a késő krétakor fantasztikus világába kalauzol el, ahol intelligens hangyák és értelmes dinoszauruszok civilizációi küzdenek egymással – a fennmaradásért és a bolygó megmentéséért. Talán más, önmagukat szintén értelmesnek tartó fajok számára is tanulságos módon…

A maine-i Castle Rock furcsa események és szokatlan látogatók szemtanúja volt az évek során, de van egy történet, amelyet soha nem mondtak el… eddig. Castle Rock városából három úton lehet feljutni Castle View-ba: a 117-es úton, a Pleasant Roadon és az Öngyilkosok lépcsőjén. A tizenkét éves Gwendy Peterson 1974 nyarán minden egyes nap felfut a lépcsőn, hogy új életet kezdhessen és megszabaduljon iskolatársai zaklatásaitól. Egy napon egy idegennel találkozik, a férfi fekete farmerban, fekete öltönyzakóban, fehér ingben, fején elegáns kis fekete kalappal ül egy padon és olvas. Egy nap azonban az idegen megszólítja lányt, és átnyújt neki egy különleges dobozt. Gwendy élete pedig végleg megváltozik, mert a világ sorsáról kell minden egyes nap döntenie, de eljön majd az az idő is, amikor rémálmai lesznek arról a fekete kalapról…

Stephen King a világirodalom és a populáris kultúra egyik legmeghatározóbb alkotója. Több mint ötven nagy sikerű regény, valamint számos népszerű novella és kisregény szerzője, filmadaptációk ihletője. Életművéért Nemzeti Könyvdíjat kapott, emellett többszörös World Fantasy- és Bram Stoker-díjazott. Társa, Richard Chizmar elsősorban novellistaként alkot, díjnyertes életműve hamarosan magyarul is élvezhető. Rendszeres vendégelőadó a leghíresebb kreatív írószemináriumokon. Első közös könyvükben, a Gwendy és a varázsdoboz-ban a tizenkét éves Gwendy Peterson sorsát követjük, aki egy nap egy különleges dobozt kap egy idegentől. A kislány élete végleg megváltozik, és hiába próbálja a doboz rejtélyét megfejteni, a világ sorsáról végül egyedül kell döntenie. A Gwendy…-ben nemcsak újra visszatérhet az olvasó Castle Rock városába, de egyre otthonosabban is mozog majd, ahogy a fantasztikum fokozatosan átveszi az irányítást a valóság felett. King szerzőtársával karöltve ezúttal az ifjúsági történetek világát borította fel, a végeredmény pedig egy fordulatos és szokatlan mese lett a felnőtté válásról és a felelősségvállalásról.

Mennyit tud megbocsátani a család? Francis Gleeson és Brian Stanhope, a két újonc New York-i rendőr egy kedves külvárosban, egymás szomszédságában telepedik le családjával. A két ház zárt ajtaja mögött zajló események – Francis feleségének, Lenának a magányossága, illetve Brian feleségének, Anne-nek az instabilitása – teremtik meg a lehetőségét a két család közt kirobbanó tragédiának és annak évtizedeken át ható következményeinek. Francis és Lena lánya, Kate, valamint Brian és Anne fia, Peter között mély barátság, majd abból kibontakozó szerelem szövődik. A történések elszakítják őket, ám a gyerekkori emlékek óhatatlanul sodorják vissza őket egymás felé. Szerelmüket újra és újra próbára teszi a családtagok rosszallása, a mindennapok nehézségei és a múlt árnyai. Vajon a szeretet, a törődés és a hűség elegendő ahhoz, hogy megszabadítsa őket az örökölt és szerzett terhektől?

Az emberiséget túlzottan magabiztossá és felfuvalkodottá teszi már a győzelem előérzete is. Pedig ha sikerülne végre együttműködnie a két civilizációnak, akkor talán újra lehetne írni a történelmet, mely nem a múltunk, nem a jelenünk, és nem is a jövőnk. "Ha az új univerzum valóban megszületik, számos, palackba zárt üzenet sodródik majd benne. Hihetőnek tűnt, hogy a palackok egy jelentős részében olyan tárolómechanizmusok működnek, melyek az adott civilizáció minden tagjának emlékeit és gondolatait magukba zárták, részletes biológiai jellemzőikkel együtt - talán ezek a feljegyzések elegendőnek számítanak majd ahhoz, hogy az új univerzumban egy új civilizáció új életre keltse azt a régi civilizációt."

Donna Karan, a "Hetedik sugárút királynője", a "hét egyszerű darab" megálmodója, a legnagyobb élő amerikai divattervezőnő lefegyverző őszinteséggel mesél távolról sem hétköznapi életéről. "Donna perceken belül már a saját szekrényét ürítette ki, hogy segítsen nekem. Ez Donna. Tetszik a sikkes, szexi ing, amit visel? Azonnal leveszi és neked adja. Szó szerint. És miközben megigazítja rajtad, elrendezi, eligazgatja, azalatt megkínál némi harapnivalóval, egy zöldségturmixszal, megkérdezi, hogy vagy, megoldja a problémáidat és a gyerekeid problémáit, reiki-kezelésben részesít, illóolajokkal masszíroz, és úgy általában elrendezi az életed." Így ír róla legjobb barátnője, Barbra Streisand. Mert a ruhatervezésen kívül még egyvalaminek a mestere Donna Karan: a barátságnak. Egy szabó és egy modell gyerekeként hiába akart balett-táncos vagy énekesnő lenni, a sors a divattervezést jelölte ki neki. Inasévek egy akkoriban híres divatházban, házasság, gyerek - majd válás, új férj és a saját cég létrehozása. Donna Karan, aki kijelentette, csak olyan ruhadarabot hajlandó tervezni, amit ő is felvenne, a mai napig dolgozik és jótékonykodik. A nevét viselő cégből visszavonult, mostanában Urban Zen alapítványa tölti ki az idejét, már amennyi marad hét unokája és a számtalan jótékony rendezvény mellett.