Ajándok Eőry

A Magyar Máltai Szeretetszolgálat háziorvosa, Ajándék-doktor amellett, hogy a főváros elesettjeinek támogatója és a hagyományos kínai orvoslás magyarországi terjesztője, szellemi munícióról is gondoskodik mindazok számára, akiket saját boldogulásukon kívül a közösségük sorsa is érdekel. A természetgyógyász-orvos élénk érdeklődéssel követi a közélet eseményeit is, sőt saját maga is publikál az Új Idők című folyóiratban. Csak néhány cím az igen szerteágazó témájú írásokból: Milyen lesz az Alkotmányunk? A magyar megmaradás hite; Az Új Széchenyi Terv; Kína és Magyarország; A grafológiáról; A hunok kínai írásjelének magyarázata stb.

"Eőry Ajándok, a hagyományos kínai módszerekkel gyógyító orvos, az Új Időkben megjelent és egybegyűjtött cikkeinek második részét veheti most kezébe az olvasó. A cikkek írója igazi Isten-hívő, lélekhívő, emberhívő gyógyító, aki nem csak orvosi esküjének tesz eleget ... Folytatás ›› gyógyításakor, hanem ennél is hatalmasabb parancs mozgatja munkálkodása során. Az írások összegyűjtésével és kiadásával azt szeretnénk, hogy azok a tanok, gyógyítások, amelyeket Eőry Ajándok lélektől lélekig terjeszt, sokkal több emberhez eljussanak és talán általuk ember az emberhez is közeledni kezd. S e közeledés hatására tán minden korábbinál értelmesebbé, érzelmesebbé válhat életünk, olyanná, amilyen Eőry Ajándoké, a tollforgató gyógyítóé." (a Kiadó) A(z) Itt még a Jóisten is magyar (Könyv) szerzője Eőry Ajándok.

Házigazdánk meséli, hogy egyszer egy jó barátja hozzá fordult nagy gondjában. Azon búsult, hogy viszi a bank a hitelért cserébe a faházgyártó vállalkozását. Persze tudta, hogy szeretőt tart, és az italt sem veti meg. Spórolt pénze is volt, mert már gyűjtöttek a panzióra. Azt mondta neki: "Hallod-e, én odaadom neked a kölcsönt, amivel tartozol, holnap vidd be a bankba. De előbb elmegyünk a közjegyzőhöz, és aláírunk egy megállapodást." A megállapodás pedig úgy szólt, hogy másnaptól mindig együtt vezetik a barátja vállalkozását, amíg az olyan nyereséges nem lesz, hogy visszakapja a kölcsönt. "A fa két végét együtt fogtuk" - tette hozzá, érzékeltetve a közös kontrollt. "Nem telt bele egy év, a kölcsön visszajött, mi pedig hagytuk őt tovább boldogulni, és belefogtunk a saját panziónk építésébe." Itt van hát a válságkezelés székely titka: a munka- és emberszeretet. Ez pedig nem is olyan könnyű: együtt dolgozni a bajba jutott baráttal.

Érkezésünk másnapján az egész Kínában ismert biofizikus professzor, Zhu Zong Xiang, a tudományok doktora angol nyelvű, multimédiás bemutató formájában tartotta meg előadássorozatát. Eszerint a kínai egészségfelfogás az ún akupunktúrás meridiánok létén alapszik. Akupunktúra meridiánok biofizikája című, több nyelvre lefordított könyvében 500 oldalon közöl bőségesen bizonyítékokat arról, hogy ezek az energiát közvetítő pályák a bőrünk alatt, a bőr és az izompólyák között húzódnak, pontosan úgy, ahogy több ezer éves orvosi irodalmukban már szerepel. Eőry Ajándok legújabb könyvében a kínai akupunktúrás orvoslásba nyújt bepillantást.

Az emberi szívnél talán semmi sem csodálatosabb. Saját maga ingerli saját magát, olyan ez, mintha senki se hajtana dolgozni, mégis állandóan korbácsolná magát az ember a munkára. A kipumpált vérnek mindössze öt százalékát tartja meg magának, a többi kilencvenöt százalékot önzetlenül eljuttatja a többi szervhez, szövethez, sejthez. Ezt az odaadást is érdemes lenne tovább boncolgatni, de még egy csodával foglalkoznom kell. A koszorúserekkel. Ezek a szív saját izomzatát tápláló erek úgynevezett vég artériákban végződnek. Más szóval: nem csinálnak hurkot, nem biztosítják eléggé magukat és az ellátási területet arra az esetre, ha valahol elzáródás következne be. Olyan ez, mintha a Természet itt biztosra menne, elzáródás soha nem következhet be. H a mégis: elhal a szívizom, bekövetkezik a szívinfarktus, az elzáródott koszorúérnek megfelelő területen fellépő oxigénhiány következtében. A továbbélés esélye drámaian csökken. Furcsa markoló, szorító érzés előzi meg általában. A hagyományos kínai or voslásban a Szív a Lélek székhelye. Talán maga a Lélek, aminek döntő köze van az infarktus, a szívizomelhalás létrejöttében. A beteg Lélektől sérül ez az önzetlen Szívpumpa. Nincs ez másként Isten Szívével sem. Tételezzük fel, hogy nem Isten költözik szívünkbe, hanem mi vagyunk benn egy hatalmas isteni Szívben. Annak valamennyi végartériája egy-egy emberhez vezet. Igen, mindannyiunkhoz elvezet. Mindannyian egyazon cél, szándék szerint részesei vagyunk az isteni akaratnak, tetteink, cselekedetein k együttesen részei az isteni munkának. Úgy is mondhatnám, hogy együtt dobog a szívünk Isten Szívével.