István Erdős

Az erdő mélyén egy kis indiánfalu húzódik meg. A wigwamok között gyufásdoboznyi indiánok gyűjtik a makkot, ülnek a tűz körül, és ünneplik minden hónapban a teliholdat. Ők az aprótörpe indiánok. Közülük is a legbátrabbak a törzs legfiatalabb harcosai: Táncoló Pitypang, a vakmerő indiánfiú és Ásító Felhő, a bölcs indiánlány. Akár csípős bogarak, akár óriási bölények veszélyeztetik a falut, ők ott vannak, és hol csellel, hol jó ötletekkel megmentik társaikat. Erdős István első könyvének kalandos meséi Pásztohy Panka képeitől lesznek még indiánosabbak. Nem csak nagyóvodásoknak, de első önálló olvasmánynak is kiválóak az akciódús, rövid mesék.

A méltán népszerű Aprótörpe indiánok második kötetében hasonlóan kedves és fondorlatos meséket találtok, mint az elsőben. Táncoló Pitypang, az indiánfiú, és Ásító Felhő, az indiánlány most mindenféle idegen lényekkel találkozik és ismerkedik meg: az óriásgyíkkal, a rákokkal, egy rejtélyes mocsári és egy erdei szörnnyel. Leleplezik a hatalmas tolvaj indiánt és segítenek egy öreg, vándorló varázslón. Mint eddig: Táncoló Pitypang bátor és kalandra kész, Ásítő Felhőnek pedig mindig a helyén az esze – még a legveszélyesebb helyzetben is. Mindenünk a kaland – ezért érezzük olyan jól magunkat velük.