Molnár Eszter

Teréz prechádza rôznymi etapami života – od detstva poznačeného traumou a mlčaním cez materstvo a rozpad manželstva až po odchod do zahraničia, kde sa snaží začať odznova. Spolu s malou dcérou hľadá miesto v cudzej krajine, no hoci ovláda tri jazyky, o vlastnej minulosti nedokáže hovoriť. Fragmentárny príbeh postupne odhaľuje skúsenosť ženy, ktorá sa pohybuje medzi kultúrami, identitami aj vlastným telom nesúcim pamäť. Intímna próza sa dotýka tém hanby, násilia, materstva bez príkras aj každodennej zraniteľnosti. Zároveň ponúka presný obraz vykorenenia, jazykovej neistoty a snahy zapadnúť v novom prostredí. Autorka Eszter T. Molnár ponúka presný a citlivý pohľad na skúsenosť stredoeurópskej ženy pohybujúcej sa medzi Východom a Západom, ktorá je blízka aj slovenskej realite. „Jedna vec je odniekiaľ odísť, a niečo celkom iné je niekam doraziť, a mne idú lepšie odchody ako príchody.“

A Névtelen Tanyán éli egyhangú életét Amálka és Ottokár szomszéd. Ám egy nap felbukkan valaki: Lába, mint a verandaoszlop. Törzse, mint a szénásszekér. Füle, mint a péklapát. Orra, mint a kerti slag. Hű! Hú! Ha! Ki lehet ő? Csak nem egy elefánt? Ő az, Barker Karcsi, a hí­res trombitás, és még híresebb világcsavargó! Karcsi hatalmas, barátságos, és ha épp ráér, szívesen segít. Kihúz, megjavít, kiszivattyúz, megment. Igaz, közben ez meg az feldől, kidurran és szétnyomódik. Karcsi körül mindig történik valami, de nem lehet rá haragudni, mert arany szíve van, és gyönyörűen trombitál... Ismerjétek meg Karcsit és az egész kompániát Molnár T. Eszter és Máray Mariann színes és vicces kerkadombi elefántmeséiből!

Még mindig ásnak. Azt hiszik, senki se látja őket, de a seggfej szomszéd szokás szerint az ablak előtt veri a nyálát. Mire lett figyelmes május ötödikén Czoborék kertjében, Seggfej úr? Ástak. Felásták a hátsó részt a grillsütőtől a mogyoróbokrokig. Hullákat földeltek el, legalább tizenegyet, és némelyiknek két feje volt. Szinte sajnálom, hogy nem hallhatom, amikor vallomást tesz. A Hidegkút olyan, mintha a legeslegjobb fordító áldozatos és szakszerű munkája nyomán olvashatnánk egy kortárs amerikai vagy nyugat-európai nagy író bestsellerét. Az írói mesterség eszközeinek biztos tudásával, ám a kunsztok fitogtatása nélkül bontakozik ki előttünk egy család története. Rokonszenves emberek olyan kihívásokkal szembesülnek, amelyektől mindnyájan félhetünk. Ráadásul az éles és tiszta ábrázolás által annyira mélyen bevonódunk ebbe a történetbe, ahogyan semmi más, csak az igazi irodalom tud bevonni. De a Hidegkút nem fordítás, itt játszódik és most, amitől, ha lehetséges, még fájdalmasabb és még szebb. Aki elolvassa, soha nem fogja elfelejteni. (Zoltán Gábor)

„Anyám már akkor tudta, amikor behúztam magam után a kaput. A kutya nyüszítéséből hallotta, vagy a nehéz lépteimben és a cipőm egyenetlen kopogásában ismerte fel. Mindig tudta, gyerekkorom óta, előtte a nagyanyám is, és korábban a dédi. Anyám volt az utolsó az anyák sorában. Ölükbe eresztették a stoppolt zoknit, letették a hámozókést, úgy füleltek, félrehajtott fejjel, aztán aprót bólintottak, csak úgy, maguknak."  Teréz az idősgondozóként dolgozó egyedülálló anya, a falusi idillben élő kisgyerekes orvosnő és az egyetemi város magányos patológusa. Ő az, aki elhagyta az országot, ahol mindent jól ismert, hogy idegenek között keresse a szabadság és a felejtés lehetőségét. Három nyelven gondolkodik és hallgatja el a gyerekkor emlékeit. Teréz története töredékes és mégis univerzális elbeszélése egy trauma utóéletének.  Szerkesztette Péczely Dóra. A borító Martin Klimas fotójának felhasználásával készült.   

Walter Beckert, a híres heidelbergi tudóst holtan találják a háza pincéjében. Fiatal felesége, Magdalena azt állítja, önvédelemből szúrta le, azonban vallomása ellentmondásos, és drogos múltja is ellene szól. Csak Peter Brenner, a sztárügyvéd hisz neki, ám neki is csupán lépésről lépésre sikerül elnyernie a különös nő bizalmát. Peter számára lassan világossá válik, hogy egy rendkívüli gyilkossági üggyel van dolga. Ezért mindent kockára téve olyan nyomokat kezd követni, melyekről a rendőrség nem akar tudomást venni.