Márton Falusi

Falusi Márton formabontó, a költői esszétől a szociográfiáig számos műfaj határait vakmerően sértő prózájában álmok és valóságok, metaforák és kemény tények, emlékek és látomások, olvasmányok és élmények gomolyognak. Napjaink budapesti írója fölkerekedik, és elutazik Farkaslakára, hogy Tamási Áron szülőfaluját tanulmányozza. Beszélget az ott élőkkel, a polgármesterrel, a vendéglőssel, a pappal, a tanítónővel, a pakulárral és a nagyvállalkozóval, bejárja az utcákat és az esztenákat, részt vesz a miséken, az ünnepségeken az emlékház udvarán és a kocsmai világmegváltásokban. Amit tapasztal és feljegyez, nem a dokumentációt szolgálja, hanem arra készteti, hogy eltűnődjön saját sorsán, mulandó szerelmein, az örökkévalón, a magyar és az európai történelmen. Mindeközben a halhatatlan Tamási Áron távol otthonától, New Yorkban, a hetvenedik utca felhőkarcolójának ötvenedik emeletén, a Színésznő oldalán ébred. Ő is rácsodálkozik a 21. századra. Goethével cserél eszmét a bárban, majd hazalátogat, és egykori pályatársaival találkozva ugyancsak meghökkentő felismerésekre jut. Falusi Márton József Attila-díjas költő, író, szerkesztő, irodalom- és eszmetörténész. 1983-ban született, Budapesten él. Eddig hét verseskötete, négy esszé- és tanulmánykötete, valamint egy monográfiája jelent meg. Drámáját, hangjátékait is nagy sikerrel mutatták be. Egyik főszerkesztője a Magyar irodalmi művek 1956–2016 című irodalomtörténetnek. Szépirodalmi tevékenysége mellett több kutatóintézet munkatársaként, több folyóirat szerkesztőjeként dolgozott már, jelenleg a Magyar Művészet főszerkesztője.

Falusi Márton formabontó, a költői esszétől a szociográfiáig számos műfaj határait vakmerően sértő prózájában álmok és valóságok, metaforák és kemény tények, emlékek és látomások, olvasmányok és élmények gomolyognak. Napjaink budapesti írója fölkerekedik, és elutazik Farkaslakára, hogy Tamási Áron szülőfaluját tanulmányozza. Beszélget az ott élőkkel, a polgármesterrel, a vendéglőssel, a pappal, a tanítónővel, a pakulárral és a nagyvállalkozóval, bejárja az utcákat és az esztenákat, részt vesz a miséken, az ünnepségeken az emlékház udvarán és a kocsmai világmegváltásokban. Amit tapasztal és feljegyez, nem a dokumentációt szolgálja, hanem arra készteti, hogy eltűnődjön saját sorsán, mulandó szerelmein, az örökkévalón, a magyar és az európai történelmen. Mindeközben a halhatatlan Tamási Áron távol otthonától, New Yorkban, a hetvenedik utca felhőkarcolójának ötvenedik emeletén, a Színésznő oldalán ébred. Ő is rácsodálkozik a 21. századra. Goethével cserél eszmét a bárban, majd hazalátogat, és egykori pályatársaival találkozva ugyancsak meghökkentő felismerésekre jut. Falusi Márton József Attila-díjas költő, író, szerkesztő, irodalom- és eszmetörténész. 1983-ban született, Budapesten él. Eddig hét verseskötete, négy esszé- és tanulmánykötete, valamint egy monográfiája jelent meg. Drámáját, hangjátékait is nagy sikerrel mutatták be. Egyik főszerkesztője a Magyar irodalmi művek 1956-2016 című irodalomtörténetnek. Szépirodalmi tevékenysége mellett több kutatóintézet munkatársaként, több folyóirat szerkesztőjeként dolgozott már, jelenleg a Magyar Művészet főszerkesztője.  

"Valahány alakot, színt cserél, / amíg felnő, / a férfi egyetlen negatívot / hív újra s újra elő, / és abba radíroz." Szerelmek története a Halálos szótövek kertje. Szerelmek múlt időben, jelenben, találkozások és elválások, meghitt szeretkezések és alkalmi pásztorórák. Szerelmek Budán, Pesten, Európában, panelban, régi házban, szállodában. Minden szerelemmel újralakni intim teret, kertet, várost, feltárulkozni, túllépni/élni, mérleget vonni. Úton lenni a létben és úton a szerelemben - ugyanaz. Kivételesen erőteljes, érzéki és intellektuális Falusi Márton költészete. Dinamizmusa magával sodró és felzaklatóan izgalmas. Meghökkentő, nagy szellemi rádiuszú képzettársításokból, merész tér-idő-síkváltásokból épülnek roppant pazar és energikus trópusai. Irónia, groteszk, vagány elegancia, avantgárdra hajazó lírai disszonancia, graciőz pontosság, összetéveszthetetlen stílus, vers-nyelv, világkép - kihívóan vonzó és nekünk való költészet. Pécsi Györgyi

Ahogy azt eddig megjelent öt verseskötetében is tette, Falusi Márton az esszéiben is járja az országot és Európát: térben és időben. Közben portrét készít például Csoóri Sándorról, Székely Jánosról és Ágh Istvánról keretbe foglalja a Hegyvidéket, Rómát és Bécset részt vesz a könyvhéten, tudományos tanácskozásokon és sörözéseken, vagyis az irodalmi életben. Megfontol nézőpontokat, elemez értelmezési irányokat, és reflektál a kortárs történésekre, viszonyokra. A Kultúra arisztokrácia nélkül? című tanulmány- és esszékötetében Falusi ezúttal kultúra, filozófia és irodalom kapcsolódási pontjait vagy egyes trendek alapján (a látványosság iránti igény, a közéleti költészet, a magaskultúra értékőrző kapacitásának szűkülése), vagy pedig a hagyományműködés révén (az Arany János-i életmű sokoldalúságának érvényesülési módjai ma, haza és haladás kapcsolatának alakulása a honi intézményrendszerben, a szerelmi költészet lehetőségei) tárja fel a kortárs irodalom jelenkori rendeződéseire fogékony, ámde nem feltétlenül szakmabéli olvasók számára is. Falusi Márton (1983, Budapest) József Attila-díjas költő, esszéista, az MMA MMKI tudományos főmunkatársa, a Hitel folyóirat szépirodalmi szerkesztője és az Előretolt Helyőrség Íróakadémia oktatója. Eddig megjelent értekező prózai művei: Virágvasárnapi zsákbanfutás (esszék, tanulmányok, kritikák, Hitel Könyvműhely, 2012) Műtücsök opál mezőkön (esszék, tanulmányok, Nap Kiadó, 2016) Jog és irodalom, haza és haladás a magyar eszmetörténetben (monográfia, MMA MMKI, 2018) ,,A magaskultúra értelmében vett nemzeti kultúra az állam legfontosabb legitimációs talapzata: erőszakmonopóliumát, pénzügyi és igazságszolgáltatási apparátusát is azért őrzi meg más államoktól és regionális integrációktól különállóan, hogy az adott népcsoport saját történelmét saját kultúrájában teremthesse meg.