András Fáy

Új sorozatunk,a Katicamesék neves magyar meseírók munkáiból,gyűjtéseiből válogat meséket. A szépen illusztrált könyvecskék azon 4-10 év közötti gyerekek számára készültek,akik már szeretik a meséket hallgatni illetve már maguk is tudják olvasni.Minden kötetben több mese található,így egy-egy "nekifutásra" egy-egy mese biztosan elolvasható,élvezhető. A könyvek ára lehetővé teszi,hogy a szülők megörvendeztethessék gyermekeiket a sorozat néhány kötetével.

„Életem folyásáról csak annyit ereszthetek közre, amennyit minden nagy író biografiáiban találunk, tudniillik, hogy születésem után szoptam, ettem, ittam és aludtam addig, mígnem a magyar két haza csodájára szerzőnek felnevekedtem. Azt mindazáltal szükséges megjegyeznem, hogy már bölcsőm óta örömest hallgattam a dajkám kellemes mesézéseit a zöld királyról, annak három leányáról, kik közül mindig a legkisebbet óhajtottam, az aranyvárakról, melyeket ifjúságom bájos esztendeiben magam is számosat építgettem, s a mindent tehető tátosokról, kiket időjártával pénzes emberekben találtam fel…” "Valamint a lúd minden elmenő állatra nyakat nyújtva sziszeg, de tőle egyik sem fél, sem sziszegésére útjából ki nem tér: úgy én is, a meseíró, hiában mesélek, moralizálok, csipkedek elő s hátra, senki sem fél tőlem, s nem is javítok meg, tudom, senkit." (1820) Fáy András

„Odahaza ?ez alatt nagy sürgés-forgás volt Kerka királyné palotá­jában. Egymást érték a szomszédos törzsek követei s a hun nem­zetségfők; egész sátortábor támadt a város körül. Hetek óta folyt a vígság, lakodalom. Sütöttek, főztek a deszkapalotában, a sátrak alatt, de még a szabad ég alatt is. Tárogató, tilinkó, koboz hang­ja mellett mulatoztak a királyt ünneplő vitézek. Regősök jártak sátorról-sátorra, vándor bohóskodók hányták a bukfencet s mu­lattatták arcfintorgató játékaikkal az összesereglett vendégnépet. A palotában nagy ebédeket adott a királyné; száz, kétszáz em­berre is terítettek egy-egy alkalommal. Az újon érkezett nemzet­ségfőket a palota nagy, nyitott tornácán fogadták; ilyenkor igazán fejedelmi udvartartás képét mutatta a Kerka királyné környezete. Vele voltak Attila király többi feleségei is; a bogárszemű Lenke, a gyönyörűséges Jolka, a sudártermetű Gyöngyike. Ezeknek külön palotáik voltak, de kisebbszerűek a Kerkáénál. Ő volt Attila első felesége, az ő palotája uralta az egész várost; nem is hívták azt másképpen, csak Kerka udvarának. A királyi hunok főembereinek nejei, s maguk az itthon maradt vezéremberek állták körül a vendégeit fogadó királyasszonyt. A palota díszesen faragott deszkatornácáról végig be lehetett látni a fellobogózott sátor várost. Maga a palota remekmívű fa­ragványokkal díszített apró tornyocskával a nagy-síkságnak egy kiemelkedő dombjára volt építve.”

Mikszáth Kálmán egy Fáy Andrásról szóló tanulmányában azt írta, hogy ha nem Széchenyit illetné „a legnagyobb magyar" jelző – akkor ez Fáy Andrásnak járna ki, és ha nem Deák Ferenc volna a „haza bölcse" – akkor Fáy Andrást illetné ez a cím; így azonban csupán „a nemzet mindenese". A Bélteky ház című műve a nemesi haladás és nemesi reakció regénye, amely az első igazi magyar társadalmi regény.

Csörgey tanácsos azzal a feltétellel hagyja vagyonát fiára, hogy az „egy lánykát nézzen ki magának, vagy szép legyen anélkül, hogy gőgösködjék, vagy tanult legyen, anélkül, hogy azt untalan fitogtassa”.Károly szerelmes lesz Ránky Klárcsiba, de a fiataloknak elválnak útjaik. Majd Visnyai barátja biztatására „a külső országokban szedett tapasztalásait, tudományát és gazdagságát a hon boldogítására fordítani törekedjék”. Végül is megtalálja a szerelmet, és aki a végrendelet feltételeinek megfelel.Az elbeszélés legfőbb értéke, hogy eleven képet ad a korabeli nemesi társaság életéből.