Károly Fellinger

Amikor nagypapa borbélyhoz megy, és én átadom neki a helyem... amikor nagyinak mézeskalács szívet veszek a szülinapjára... amikor apuval társasjátékozom... anyu szét van esve... apu és anyu vitatkoznak... Peti megfogja a kezem... Mikor vagyok jószívű? Mikor rosszcsont? És mikor boldog? Fellinger Károly hatvanadik születésnapjára megjelenő legújabb verseinek ebben a gyűjteményében semmi nem köti meg a képzeleted, még ritmusok és rímek sem. Hívd társadul a költőt, és szárnyalj vele szabadon, fel a falu és a város fölé, a képek, az érzések és a gondolatok világába.

Húzzuk fel lábunkra a hétmérföldes csizmát, csapjuk fejünkbe karimás kalapunkat, vegyük kezünkbe a vándorbotot, és ha tarisznyánkból nem hiányzik a hamuban sült pogácsa, s kulacsunk is színültig töltve az örök fiatalság vizével, vegyük nyakunkba az országutat, csatangoljunk egy nagyot őseink földjén. Fellinger Károly előző gyermekverskötetei hatalmas siker arattak a kisebbek, a nagyobbak, és bátran mondhatjuk, hogy a felnőttek körében is. Fellinger Károly falujáró verseinek összefoglaló kötetét tartja kezében az olvasó, amely a szlovákiai járások magyarlakta falvaiba és városaiba visz el bennünket, megismerhetjük jellegzetességeiket, műemlékeiket, hiedelmeiket, híres szülötteiket. Nagy-nagy derű és szeretet sugárzik a sorokból, a szülőföld végtelen szeretet, Balázsy Géza parádés rajzai pedig még nagyszerűbbé teszik az olvasás élményét kicsinek és nagynak egyaránt.

Fellinger Károly (Pozsony, 1963) költő, helytörténész. Legújabb falujáró versei a kelet-szlovákiai járások: Királyhelmec, Nagymihály, Tőketerebes, Jászó, Kassa és a Rozsnyói járás magyarlakta falvaiba, városaiba viszik el az olvasót, hogy megismerjük jellegzetességeiket, történelmüket, műemlékeiket, mondáikat, valamint híres szülötteiket. Balázsy Béla szemet gyönyörködtető rajzai, a szép tipográfia és tördelés, a borító belsőkön a stilizált térképek mind azt segítik, hogy gyermekeink játékosan ismerjék meg szülőföldjük nevezetességeit. Előzmények: Csatangoló (2019), Lófráló (2020)

Fellinger Károly Pozsony, 1963) költő, helytörténész Legújabb kötetének versei a Korponai, a Nagykürtösi, a Losonci, a Rimaszombati, a Nagyrőcei, a Zólyomi és a Rozsnyói járás magyarlakta falvaiba visznek el bennünket, hogy megismerjük jellegzetességeiket, történelmüket, műemlékeiket, mondáikat, valamint híres szülötteiket. Balázsy Géza rajzai, a szép tipográfia és tördelés, a borító belsőkön a stilizát térképek mind azt segítik, hogy gyermekeink játékosan ismerjék meg szülőföldjük nevezetességeit.

Fellinger Károly előző gyermekverskötete hatalmas sikert aratott a kisebbek, a nagyobbak, és bátran mondhatjuk, hogy a felnőttek körében is. A Csatangoló című kötetben a Dunaszerdahelyi, a Szenci, a Galántai és a Vágsellyei járás, valamint a mára már Pozsonyhoz tartozó, egykori magyar falvakat járta körül. De mivel csavargásból sosem elég, ismét eljött az idő egy kis barangolásra őseink földjén, hogy megismerjük történelmét, hiedelmeit, műemlékeit, valamint híres szülötteik dicsőséges alakját. Alsóbodoktól Zsemlérig lesz is min elcsodálkoznunk! Fellinger Károly új falujáró versei a Komáromi, az Érsekújvári, a Nyitrai és a Lévai járás falvait, városait villantják fel előttünk, a szemet gyönyörködtető illusztrációkat ezúttal is Balázsy Géza varázsolja elénk.

Fellinger Károly (Pozsony, 1963) felvidéki magyar költő, helytörténész. Bálint Mariann rajzaival illusztrált harmadik, svéd típusú gyermekverseiben őszinte , frappáns gyerekmonológokat olvashatunk. Ha felnőtt, ha gyerek, legalább egy-két versben biztosan megtalálja önmagát. S ha ezt valamelyik felnőtt olvasó mégsem lesz hajlandó bevallani, a legkevesebb, ami érheti: sok derűben lesz része, és maga is meghökken, mi minden jár a gyerekek (gyerekei?) fejében, amire érdemes lenne odafigyelni.

"Húzzuk fel lábunkra a hétmérföldes csizmát, csapjuk fejünkbe karimás kalapunkat, vegyük kezünkbe a vándorbotot, és ha tarisznyánkból nem hiányzik a hamuban sült pogácsa, a kulacsunk is színültig töltve az örök fiatalság vizével, vegyük nyakunkba az országutat, csatangoljunk egy nagyot őseink földjén. Alsóbácstól Zsigárdig lesz min elcsodálkoznunk! Fellinger Károly falujáró versei a Dunaszerdahelyi, a Szenci,.a Galántai és a Vágsellyei járás, valamint a mára már Pozsonyhoz tartozó, egykori magyar falvakról íródtak, felelevenítve történelmüket, hiedelmeiket, mondáikat, megjelenítve műemlékeiket, valamint híres szülötteik dicsőséges alakját. Nagy-nagy derű és szeretet sugárzik a sorokból, a szülőföld végtelen szeretete, Balázsy Géza parádés rajzai pedig még nagyszerűbbé teszik az olvasás élményét kicsinek és nagynak egyaránt." (a kiadó)

Ki ne szeretne szénakazlat mászni, csillagot lesni, lókötő szellővel versenyt futni, falomb közül lábat lógatni, szél szárnyából tollat tépni? Fellinger Károly vadonatúj, jókedvű gyermekversei feledhetetlen utazásra csábítanak a költészet és a képzelet birodalmába. Aki erre a ,hullámvasútra" felmerészkedik, biztosan nem akaródzik egyhamar leszállnia!

A svéd típusú gyermekversekben nincsenek csengő-bongó rímek, andalító ritumusok, megzenésíteni sem lehet őket, ám olyan varázslat lakozik bennük, amit a legegyszerűbben így nevezhetnénk meg: a gyermeki lélek. Fellinger Károly ebben a stílusban is maradandót alkotott: a rövid töprengések, tűnődések és bölcs megfigyelések hol elgondolkodtatják, hol pedig mosolygásra késztetik az olvasót. Gyerekekről szólnak, gyerekeknek íródtak, de általuk talán a felnőttek is közelebb kerülhetnek saját csemetéik megértéséhez. A költő immár ötvenötödik születésnapját ünnepli. Méghozzá úgy, hogy legfiatalabb olvasóit ajándékozza meg. Egy valódi ikerkönnyvel. A Mindjátrt gondoltam párja, a Hullámvasút című kötet vadonatúj gyermekverseket tartalmaz. Jubileumból is akad még néhány: a Tábortűzben kerek negyven éve jelent meg első gyermekverse, s öt éve van már, hogy a Magyar Írószövetség által Weöres Sándor születésének centenáriumáre kiírt Bóbita költőversenyen az első helyet nyerte el a Farsang végén című verse, amely jelen kötet ikerpárjában kapott helyet.

Fellinger Károly 1963-ban született Pozsonyban. Gyerekkorától fogva Jókán él, agronómus, költő, helytörténész. Versei könyv alakban szerbül, németül és angolul is megjelentek már. Kétszer nyerte el az SZMÍT által kiírt év irodalmi alkotása verseny díját, továbbá az Arany Opus Díjat és a Magyar Írószövetség Bóbita költőversenyét is megnyerte, a 2013-as év legjobb szlovákiai magyar verseskötetéért pedig Forbáth Imre-díjat kapott.

Fellinger Károly 1963-ban született Pozsonyban. Gyerekkorától fogva Jókán él, agronómus, költő, helytörténész. Versei könyv alakban szerbül, németül és angolul is megjelentek már. Kétszer nyerte el az SZMÍT által kiírt év irodalmi alkotása verseny díját, továbbá az Arany Opus Díjat és a Magyar Írószövetség Bóbita költőversenyét is megnyerte, a 2013-as év legjobb szlovákiai magyar verseskötetéért pedig Forbáth Imre-díjat kapott.

A legtöbb mese Jókáról és Nagyfödémesről született. Ezeknek a falvaknak külön érdekessége, hogy évszázadokig a Felső Csallóközhöz tartoztak. Ennek is köszönhető, hogy Mátyusföld déli részének mese- és mondavilága rokonítható Szigetköz és Csallóköz népi hiedelmeivel. Innen az igricek és tündérek gyakorisága. A változatos boszorkánytörténetekbe egyéni színt vitt az is, hogy a Mátyusföld északi részén lakó szlovákság hiedelmeiből jó pár bekerült a vegyesen lakott települések mesekincsébe. A mátyusföldi mesék jellegzetessége még a nélkülözhetetlen cigányfolklór. Ezek a mesefeldolgozások elsősorban szórakoztatni akarnak.(Fellinger Károly)

Fellinger Károly legújabb felnőtteknek szóló verseposza. A Jancsi és Juliska könyv 94 új verset tartalmaz. A kiadvány az AB Art Kiadó műhelyében jelent meg. Fellinger Károly Pozsonyban született 1963. november 20-án. A felvidéki magyar költő, helytörténész munkásságát 2010-ben és 2011-ben Arany Opus-díjjal jutalmazták. Első önálló verseskötete az 1991-ben megjelenő Áramszünet, ezt követte az 1996-ban kiadott Csendélet halottakkal. Az Égig érő vadkörtefák (1997) című kötetében Mátyusföld mesekincsét, hiedelemvilágát dolgozta fel prózában és versekben. A 2004-ben kiadott Fészek az égen című verseskötetét, 2006-ban a Fűhárfa, 2008-ban a Szélkergető, kerek köpeny gyermekversei követték. A 2009-ben megjelenő Hajléktalan búzavirág. Mátyusföldi mondák és hiedelmek kötetében Mátyusföld mese- és hiedelemvilágát jeleníti meg. 2010-ben két gyermekverskötete jelent meg, a Dióbölcső, mákfejcsörgő és a Mákom van. Csomagmegőrző című válogatáskötete 2011-ben jelent meg. Rész és egész című 2012-ban megjelent kötete 2004 és 2012 között írt verseinek válogatása. Szintén 2013-ban jelent meg Az alázat, illetve gyerekvers kötete, a Morzsabál. Idén pedig gyerekvers-válogatása: a Csigalépcső.