Ossendowski Ferdinand

Ferdinand Ossendowski (1876–1945) lengyel író, újságíró, világjáró, felfedező és egyetemi tanár volt. Szentpéterváron járt egyetemre, ahol orosz szakon végzett. Egyetemi professzorának segédjeként eljuthatott távoli országokba, megfigyelni azok természetrajzát, élővilágát, népeit, kultúráját. Bejárta Ázsiát és Afrikát, megfigyeléseinek és tapasztalatainak lenyomata adja életművének jelentős hányadát."Nem az volt a szándékom, hogy történelmi vázlatot írjak ebben a könyvben Oroszországról, akár a cári, akár a szovjeturalomról. Egyszerűen csak néhány vonást akartam megrajzolni ennek a népnek sötét életéről és pszichológiájáról s az aktualitás függönye mögött maradva, mégis legalább halvány fényt vessek az ő gondolkodására s útmutatással szolgáljak igazi jelleméhez. Meg vagyok győződve, hogy a művelt emberiség kénytelen lesz elmenni Oroszországba, nem üzleti küldetéssel és egészséges valutával, hanem a kereszttel, tudománnyal és azzal az akarattal, amely kényszeríteni fogja az embereket, akik elvesztették eszüket, becsületüket és országukat, hogy dolgozza­nak megmentésükért. Ez súlyos feladat az emberiség számára, de nincs más mód. S azt hiszem, hogy váz­lataim a sötét kelet árnyékáról egy bizonyos mérték­ben elősegítik e kötelesség teljesítését."

Ferdinand Ossendowski (1876–1945) lengyel író, újságíró, világjáró, felfedező és egyetemi tanár volt. Szentpé­terváron járt egyetemre, ahol orosz szakon végzett. Egyetemi professzorának segédjeként eljuthatott távoli országokba, megfigyelni azok természetrajzát, élővilágát, népeit, kultúráját. Bejárta Ázsiát és Afrikát, megfigyeléseinek és tapasztalatainak lenyomata adja életművének jelentős hányadát.

Ferdinand Ossendowski (1876-1945) lengyel író, újságíró, világjáró, felfedező és egyetemi tanár volt. Szentpéterváron járt egyetemre, ahol orosz szakon végzett. Egyetemi professzorának segédjeként eljuthatott távoli országokba, megfigyelni azok természetrajzát, élővilágát, népeit, kultúráját. Bejárta Ázsiát és Afrikát, megfigyeléseinek és tapasztalatainak lenyomata adja életművének jelentõs hányadát. Látja? Itt tizennégy lefejezett test van, de csak tíz fej. Mit gondol, hová lett a hiányzó négy fej? A bélpoklosok valahogyan megtudták, hogy a betörők közül négy jómódú családból származik. Ellopták hát ezeknek a fejét és valahogy elrejtették. A mi hitünk szerint a halottnak és családjának nagy gyalázata, ha a testet fej nélkül teszik a koporsóba. Mi történik tehát? A bélpoklosok a négy fejért megint váltságdíjat akarnak kizsarolni. Egyébiránt némi hasznot fog hajtani a telepnek a többi tíz ördög is, akit senki nem sirat meg. Ezeknek felvágják a hasukat, akárcsak a disznóét és belső részüket eladják orvostanhallgatóknak vagy talán meg is eszik.

Ferdinand Ossendowski (1876-1945) lengyel író, újságíró, világjáró, felfedező és egyetemi tanár volt. Szentpéterváron járt egyetemre, ahol orosz szakon végzett. Egyetemi professzorának segédjeként eljuthatott távoli országokba, megfigyelni azok természetrajzát, élővilágát, népeit, kultúráját. Bejárta Ázsiát és Afrikát, megfigyeléseinek és tapasztalatainak lenyomata adja életművének jelentős hányadát. Ez a könyv az úgynevezett híres könyvek közé tartozik. Nagy lett a híre egy csapásra, amikor megjelent és az egész világon sokféle nyelvre lefordítva olvasgatják érdeklődéssel és élvezettel a lengyel Ossendowskinak eredetileg Amerikában angol nyelven megjelent művét. A lengyel tudós a bolsevikok elől menekült Krasznojarszkból és úttalan-utakon Mongólián és Tibeten keresztül ezer veszedelem közt vágta át magát a Csendes-óceánhoz. Hihetetlen akaraterővel, csodálatra méltó kitartással, az állandóan eléje tornyosuló nehézségek láttára sokszor közel az elcsüggedéshez, de mindannyiszor új erőfeszítéssel járta végig szenvedéseinek útját, amelyen szerzett tapasztalatait örökítette meg könyvében.

A területek és vidékek, amelyeket Ossendowski bejárt, itt Európa közepén éppen olyan ismeretlenek, emberei éppen olyan idegenek, az élet és a szokások éppen olyan titokzatosak, mint mindaz, amit menekülő útján látott. Észak-Ázsiának kevéssé ismert, a nagy országutaktól félreeső vidékeiről van szó csodálatos állatvilágukkal, buja növényzetükkel, mérhetetlen pusztaságaikkal, sok tekintetben különös embereikkel. A tárgy maga is lebilincseli azt, aki idegen világok, idegen szokások iránt érdeklődik és a mienkétől teljesen elütő, egyszerűségében majd szép és megható, de máskor kegyetlenségével és romlottságával borzongató és undorító életet Ossendowski mesteri módon ismerteti meg velünk. (Sajó Aladár)

Ferdinand ?Ossendowski (1876-1945) lengyel író, újságíró, világjáró, felfedező és egyetemi tanár volt. Szentpéterváron járt egyetemre, ahol orosz szakon végzett. Egyetemi professzorának segédjeként eljuthatott távoli országokba, megfigyelni azok természetrajzát, élővilágát, népeit, kultúráját. Bejárta Ázsiát és Afrikát, megfigyeléseinek és tapasztalatainak lenyomata adja életművének jelentős hányadát. „A nap már régen összeesküdött ellenem, azóta, hogy a cégem olyan gyorsan fellendült. Igen, millió szemmel néz az agyamba, a szemeimen és füleimen át behatol az agyvelőmbe és el akarja rabolni a sikereim titkát, ki akarja olvasni a gondolataimat és terveimet, hogy keresztezze a szándékaimat, ő az, aki a bőrömön keresztül az ereimbe hatolt és a betegségekkel utat vágott magának a vérembe, a májamba és a szívembe! Átkozott legyen! Sátáni nap! És most megint az utamba akar állni, megint el akarja lopni a gondolataimat, megint össze akarja zavarni az eszméimet! Hallgasson ide! Barátom maga? Ha igen, akkor segítsen rajtam! Ne szóljon senkinek, érti, senkinek! Védelmezzen meg a nap ellen és én fejedelmi módon megjutalmazom magát, igen, fejedelmi módon!”

Ferdinand ?Ossendowski (1876-1945) lengyel író, újságíró, világjáró, felfedező és egyetemi tanár volt. Szentpéterváron járt egyetemre, ahol orosz szakon végzett. Egyetemi professzorának segédjeként eljuthatott távoli országokba, megfigyelni azok természetrajzát, élővilágát, népeit, kultúráját. Bejárta Ázsiát és Afrikát, megfigyeléseinek és tapasztalatainak lenyomata adja életművének jelentős hányadát. „A nap már régen összeesküdött ellenem, azóta, hogy a cégem olyan gyorsan fellendült. Igen, millió szemmel néz az agyamba, a szemeimen és füleimen át behatol az agyvelőmbe és el akarja rabolni a sikereim titkát, ki akarja olvasni a gondolataimat és terveimet, hogy keresztezze a szándékaimat, ő az, aki a bőrömön keresztül az ereimbe hatolt és a betegségekkel utat vágott magának a vérembe, a májamba és a szívembe! Átkozott legyen! Sátáni nap! És most megint az utamba akar állni, megint el akarja lopni a gondolataimat, megint össze akarja zavarni az eszméimet! Hallgasson ide! Barátom maga? Ha igen, akkor segítsen rajtam! Ne szóljon senkinek, érti, senkinek! Védelmezzen meg a nap ellen és én fejedelmi módon megjutalmazom magát, igen, fejedelmi módon!”

Ferdinand Ossendowski (1876-1945) lengyel író, újságíró, világjáró, felfedező és egyetemi tanár volt. Szentpéterváron járt egyetemre, ahol orosz szakon végzett. Egyetemi professzorának segédjeként eljuthatott távoli országokba, megfigyelni azok természetrajzát, élővilágát, népeit, kultúráját. Bejárta Ázsiát és Afrikát, megfigyeléseinek és tapasztalatainak lenyomata adja életművének jelentős hányadát. ,,A gyógyítás éppen folyamatban volt. Egy piszkos, rongyos burnuszba öltözött asszony állt fátyol nélkül a hakim előtt. Arcának zöldesszürke színe, fénytelen szeme s egész testét megrázó köhögése mutatta, hogy milyen súlyosan beteg. Ott állt alázatosan és csendesen a csodatevő előtt, tekintetét a porba rajzolt ábrára függesztette. ,,Az orvos" felemelt egy palackot, amelyben, amint ő hangosan mondta, egy varázsforrás vize van - valószínűleg a legközelebbi kútból merítette -, folytonosan érthetetlen mondatokat hadart s a palackkal megérintette a beteg fejét, mellét és hasát. Ezután itatott vele egy keveset a vízből, elvett tőle egy pénzdarabot, arcára borította a piszkos fátyolt s a tömeg felé lökte, hogy helyet csináljon a következő áldozatnak. "A könyvet dr. Balassa József fordította.