! Doprava ZADARMO už od 20 € !

István Flesch

autor

Az isztambuli menedék


A Török Köztársaság miniszterelnöke 1934-ben rendkívüli parlamenti ülésen bélyegezte meg a Trákiában zsidók ellen elkövetett erőszakos cselekményeket, egy évvel korábban pedig a köztársasági elnök befogadott országába a náci Németország egyetemeiről, főiskolai katedráiról elüldözött több száz értelmiségit. Ez a jótétemény életmentéssel ért fel. E menekültek közül kerültek ki az új isztambuli egyetem több karának megalapítói is. Flesch István, a könyv szerzője - akinek már két török témájú kötete (Atatürk és kora, A Török Köztársaság története) jelent meg a közelmúltban - e "faji" és baloldali politikai üldözötteknek, közöttük három kiváló magyar tudós életútjának és későbbi sorsának ismertetésével indítja történetét. A továbbiakban bemutatja, milyen lehetőségeket teremtett üldözöttek mentéséhez az a körülmény, hogy a török államvezetés aktív semlegességet fogadott a második világháborúban. Ennek alapján nyílt mód arra is, hogy Isztambulban nemzetközi, valamint zsidó és keresztény emberbaráti és jótékonysági szervezetek egyengessék az útját azoknak a menekülőknek, akik a német hatalmi övezetből, a rájuk váró "végleges megoldás" elől igyekeztek hivatalos engedéllyel vagy illegálisan Törökországon át, illetve a török tengerszorosokon keresztül hajón kijutni Palesztinába. Ugyanakkor több európai országban is török diplomaták azon munkálkodtak, hogy megmentsék török állampolgárságú külföldi zsidó honfitársaikat. A szerző munkája második részében e diplomaták - közöttük egy rodoszi főkonzul, valamint egy korábban hosszú évekig Magyarországon szolgáló török diplomata és munkatársai - bátor franciaországi embermentő cselekedeteivel foglalkozik.
Vypredané
9,83 € 10,35 €

Örmények, törökök, kurdok


A világ 2015. április 24-én emlékezik meg arról, hogy az Oszmán Birodalomban száz évvel azelőtt kezdődött meg az örmény lakosság szörnyűséges golgotajárása. Ez a könyv részleteiben is felidézi annak a történetnek a kezdetét, majd lefolyását, amely addig példátlan volt a modern Európa történelmében: nagyrészt szinte teljesen megsemmisült és maradványaiban szétszóródott Anatólia legősibb kultúrájú keresztény kisebbsége, amelynek tagjait nem sokkal korábban a konstantinápolyi szultánok kegyesen még leghűségesebb alattvalóikként részesítették legmagasabb dicséretben. Flesch István könyve feltárja az örmény emlékezetben "nagy tragédia" vagy "katasztrófa" néven megőrzött megrendítő emberpusztulás előzményeit, történelmi-társadalmi rugóit. Bemutatja továbbá azoknak az éles nemzetközi és törökországi vitáknak az alakulását is, amelyek az akkori események értelmezése, megnevezése és minősítése körül mindmáig zajlanak, s amelyek nemcsak tudósokat, történészeket és turkológusokat állítanak szembe egymással, hanem nemritkán az ankarai kormányt és törvényhozást más országok, főleg Nyugat- Európa parlamentjeivel is. A szerző mindenekelőtt azt vizsgálja, hogy az európai uniós tagjelölt Törökországban főként a civil társadalomnak sikerül-e megrendítenie a törökországi "örmény tabut", vagyis áttörni az évtizedekig egyoldalú hivatalos értelmezés vagy elhallgatás 1915 köré emelt és sokáig mozdíthatatlannak tetsző falát. A kérdésre igennel válaszol. Sőt, török és nyugati források, valamint személyes tapasztalatai alapján állítja, hogy a maholnap nyolcvanmilliós lélekszámú országot megszakítás nélkül tíz esztendeje vezető új szellemű és iszlám gyökerű államvezetés, a konzervatív demokraták kormányzata elkötelezettje Európának, az örmény és a kurd kérdésben pedig belátóbb közvetlen elődeinél. Törökországban soha nem látott lendületet vett a "történelmi múltfeltárás": lehetővé vált, hogy kutatók kendőzetlenül napvilágra hozzák a kisebbségeket ért súlyos sérelmek és véres megtorlások tényeit, eddig ismeretlen, kézzelfogható szomorú bizonyítékait. Flesch István könyve révén a magyar olvasóközönség az eddiginél részletesebben tájékozódhat Törökország belső társadalmi mozgásáról és izgalmasan változó jelenéről.
Vypredané
14,58 € 15,35 €