Frankl E strana 3 z 4

1946-ban, tizenegy hónappal azután, hogy túlélte a holokausztot, Viktor E. Frankl pszichiáter Bécsben bemutatta később világhírűvé vált terápiás módszerét, a logoterápiát, amelynek középpontjában az élet alapvető értékei állnak. Frankl megfigyelte, hogy azok a foglyok találták meg legnagyobb valószínűséggel a túléléshez szükséges erőt, akik még láttak valamilyen értelmet az életükben. De vajon mi az élet értelme? Az élet különféle helyzetekbe sodor bennünket, de saját döntésünk, hogy ezekre miként reagálunk. Frankl logoterápiájának célja ennek a döntési szabadságnak a megélése, mert ha ezzel tisztában vagyunk, megérthetjük saját, személyes célunkat is. A világ alakulása időről időre bizonyítja, hogy Frankl gondolatai minden körülmények között aktuálisak. "Évtizedekig tartó barátságom Viktor Frankllal és gyógyító kapcsolataim minden egyes páciensemmel (...) ugyanazt a fontos leckét tanították meg nekem, amit Auschwitzban kezdtem el tanulni. Azt, hogy a fájdalmas tapasztalataink nem tehertételek, hanem ajándékok. Perspektívát és értelmet adnak nekünk, lehetőséget arra, hogy megtaláljuk egyedi célunkat és saját erőnket." Edith Eva Eger

1946-ban, tizenegy hónappal azután, hogy túlélte a holokausztot, Viktor E. Frankl pszichiáter Bécsben bemutatta később világhírűvé vált terápiás módszerét, a logoterápiát, amelynek középpontjában az élet alapvető értékei állnak. Frankl megfigyelte, hogy azok a foglyok találták meg legnagyobb valószínűséggel a túléléshez szükséges erőt, akik még láttak valamilyen értelmet az életükben. De vajon mi az élet értelme? Az élet különféle helyzetekbe sodor bennünket, de saját döntésünk, hogy ezekre miként reagálunk. Frankl logoterápiájának célja ennek a döntési szabadságnak a megélése, mert ha ezzel tisztában vagyunk, megérthetjük saját, személyes célunkat is. A világ alakulása időről időre bizonyítja, hogy Frankl gondolatai minden körülmények között aktuálisak. "Évtizedekig tartó barátságom Viktor Frankllal és gyógyító kapcsolataim minden egyes páciensemmel (...) ugyanazt a fontos leckét tanították meg nekem, amit Auschwitzban kezdtem el tanulni. Azt, hogy a fájdalmas tapasztalataink nem tehertételek, hanem ajándékok. Perspektívát és értelmet adnak nekünk, lehetőséget arra, hogy megtaláljuk egyedi célunkat és saját erőnket." Edith Eva Eger

1946-ban, tizenegy hónappal azután, hogy túlélte a holokausztot, Viktor E. Frankl pszichiáter Bécsben bemutatta később világhírűvé vált terápiás módszerét, a logoterápiát, amelynek középpontjában az élet alapvető értékei állnak. Frankl megfigyelte, hogy azok a foglyok találták meg legnagyobb valószínűséggel a túléléshez szükséges erőt, akik még láttak valamilyen értelmet az életükben. De vajon mi az élet értelme? Az élet különféle helyzetekbe sodor bennünket, de saját döntésünk, hogy ezekre miként reagálunk. Frankl logoterápiájának célja ennek a döntési szabadságnak a megélése, mert ha ezzel tisztában vagyunk, megérthetjük saját, személyes célunkat is. A világ alakulása időről időre bizonyítja, hogy Frankl gondolatai minden körülmények között aktuálisak. „Évtizedekig tartó barátságom Viktor Frankllal és gyógyító kapcsolataim minden egyes páciensemmel (...) ugyanazt a fontos leckét tanították meg nekem, amit Auschwitzban kezdtem el tanulni. Azt, hogy a fájdalmas tapasztalataink nem tehertételek, hanem ajándékok. Perspektívát és értelmet adnak nekünk, lehetőséget arra, hogy megtaláljuk egyedi célunkat és saját erőnket." Edith Eva Eger

Kniha spojuje dva slavné texty Viktora E. Frankla (1905-1997), psychiatra s českými kořeny a zakladatele logoterapie. Spis Psycholog prožívá koncentrační tábor vznikl během necelých dvou týdnů v prosinci 1945. Autor v něm popisuje, jakými fázemi odlidštění museli vězni procházet a jakou oporou jim byl duchovní rozměr života. Hra Synchronizace v Birkenwaldu z roku 1948, napsaná působivým skicovitým způsobem, je myšlenkovým i literárně-dramatickým experimentem. Propojují se v něm Franklovy osobní zážitky z vyhlazovacího tábora s pomyslnou reflexí a živým dialogem tří filozofů, kteří mu byli blízcí Sokrata, Spinozy a Kanta. Podle Frankla vždycky zůstává v člověku prostor svobody a odpovědnosti, kterého se nesmí za žádnou cenu vzdát, a to i v extrémní situaci: Nic nemůže udolat člověka, který si vědomě přeje mít životní cíl.

Kniha spojuje dva slavné texty Viktora E. Frankla (1905–1997), psychiatra s českými kořeny a zakladatele logoterapie. Spis Psycholog prožívá koncentrační tábor vznikl během necelých dvou týdnů v prosinci 1945. Autor v něm popisuje, jakými fázemi odlidštění museli vězni procházet a jakou oporou jim byl duchovní rozměr života. Hra Synchronizace v Březince z roku 1948, napsaná působivým skicovitým způsobem, je myšlenkovým i literárně-dramatickým experimentem. Propojují se v něm Franklovy osobní zážitky z vyhlazovacího tábora s pomyslnou reflexí a živým dialogem tří filozofů, kteří mu byli blízcí – Sokrata, Spinozy a Kanta. Podle Frankla vždycky zůstává v člověku prostor svobody a odpovědnosti, kterého se nesmí za žádnou cenu vzdát, a to i v extrémní situaci: „Nic nemůže udolat člověka, který si vědomě přeje mít životní cíl.“

Kniha je kultovním dílem tzv. logoterapie - léčbou smyslem. Moderní psychoteraupetická metoda je v publikaci vyložena nejsystematičtěji a nejinstruktivněji v obecném i specifickém plánu.

Viktor Emanuel Frankl byl ve svém životě nadšeným horolezcem a alpinistou. Strach z lezení působil na známého neurologa a psychiatra jako koření života. Copak si člověk musí od sebe nechat všechno líbit? Nemůže být silnější než strach? V horách dostávají myšlenky volný průběh a vlastně není žádné větší podstatné rozhodnutí v mém životě, které bych tam neučinil? Veškeré zážitky, za které jsme horám a stěnám a horským hřbetům vděčni, se podle Frankla svážejí a ukládají jako životní úroda do stodol, kde jsou chráněny před pomíjivostí. Hluboké myšlenky k horolezectví jsou doplněny působivými snímky Jana Zahradníčka.

Každá doba má svoju neurózu a každý doba potrebuje svoju psychoterapiu. Skutočne, dnes už nie sme ako v časoch Freuda konfrontovaní so sexuálnou, ale s existenciálnou frustráciou. A typický pacient dneška už netrpí komplexom menejcennosti ako v časoch Adlera, ale hlbokým pocitom straty zmyslu, ktorý je úzko spojený s pocitom vnútorného prázdna. Preto autor hovorí o existenciál­nom vákuu.

Ve vzpomínkách a reflexích autor popisuje své dětství a mládí ve Vídni a svou činnost jako mladý lékař nervové kliniky mezi oběma světovými válkami. Zvlášť aktuální je popis jeho pobytu ve čtyřech různých koncentračních táborech, zejména v Osvětimi.

A szenvedés teljesítményt és növekedést jelent. A szenvedés tulajdonképpeni teljesítménye nem más, mint érési folyamat. Az érést azonban az alapozza meg, hogy az ember belső szabadságra jut - minden külső függőség ellenére. Gondoljunk olyan extrém helyzetre, mint a hadifogság vagy a koncentrációs tábor: ebben a helyzetben az ember rendkívüli módon függ azoktól a feltételektől, amelyeket rákényszerítenek. De kitűnik, hogy ezek a feltételek és körülmények csak tevékenységét és élményeit határozzák meg, őt magát azonban meghagyják szabadnak, amint arról van szó, ahogyan ő viszonyul ehhez a külső körülmények által rendkívüli mértékben meghatározott szituációhoz. Ez pedig azt jelenti, hogy az ember szabad minden feltételtől és körülménytől, és szabad sorsa belső uralására, az igaz, őszinte szenvedésre. Ez a szabadság nem ismer feltételeket, ez a szabadság „minden körülmények között” és az utolsó leheletig érvényesül.

"Gäbe es Frankls Werk nicht, wir bräuchten es dringend, gerade heute, wo Zukunftsangst und Sinnkrise bei jungen Menschen - und nicht nur bei ihnen - so deutlich ausgeprägt sind wie möglicherweise niemals zuvor." Bild der Wissenschaft Victor E. Frankls Grundlagenwerk zum Thema Psychotherapie und Religion handelt im Gegensatz zum unbewusst Triebhaften von der unbewussten Religiosität und Gottbezogenheit des Menschen und ist darum eine wichtige Hilfe für die Orientierungssuche in unserer Zeit.

Psychiatr a neurolog V. E. Frankl a židovský teolog P. Lapide vedli v roce 1984 ve Vídni mezioborový dialog o spáse a uzdravení člověka. Výsledky jejich diskuze doposud nebyly publikovány. Zvláštností tohoto svazku je především snaha obou autorů zcela se otevřít perspektivě té druhé disciplíny a její vědění využít ve službách hledání pravdy. Oba diskutující se přitom neustále potkávají ve svých osobních náboženských zkušenostech a rozhodujících životních dějinných událostech, jako je např. otázka holocaustu. Podstatnou roli zde hrají základní, existenciální otázky - utrpení a vina, ale i láska a smysl života.

Kniha obsahuje myšlienky Viktor E. Frankla (1905 – 1997), zostavené vysokoškolskou pedagogičkou, psychologičkou Juditou Štempelovou. Viktor E. Frankl bol svetoznámym psychiatrom, zakladateľom liečebnej metódy – logoterapie. Podstatou jeho učenia je orientácia človeka na hľadanie životného zmyslu. Napriek ťažkému životnému osudu celým svojím bytím svedčil, že Boh je láska. Jeho diela sú plné svetla, múdrosti a lásky k človeku i Bohu. Dodávajú životný optimizmus, najmä v ťažkých chvíľach a životných skúškach. Zostavila Judita Štempelová.

Kniha obsahuje myšlienky Viktor E. Frankla (1905 – 1997), zostavené vysokoškolskou pedagogičkou, psychologičkou Juditou Štempelovou. Viktor E. Frankl bol svetoznámym psychiatrom, zakladateľom liečebnej metódy – logoterapie. Podstatou jeho učenia je orientácia človeka na hľadanie životného zmyslu. Napriek ťažkému životnému osudu celým svojím bytím svedčil, že Boh je láska. Jeho diela sú plné svetla, múdrosti a lásky k človeku i Bohu. Dodávajú životný optimizmus, najmä v ťažkých chvíľach a životných skúškach. Zostavila Judita Štempelová.

Psychiater a neurológ Viktor E. Frankl a židovský teológ Pinchas Lapide v roku 1984 viedli interdisciplinárny dialóg o šťastí človeka a jeho ozdravovaní. Ich rozhovor sa týkal otázok a odpovedí, ktoré zostávajú podnes otvorené. Čaro tohto pásma spočíva najmä v snahe obidvoch osobností celkom sa otvoriť pre pochopenie iného vedného odboru v záujme hľadania pravdy. Siahajú pri tom až na dno svojich náboženských skúseností a osobne prežitých udalostí, akou bol napríklad holokaust. Základné existenčné otázky týkajúce sa viny a odpustenia, ale aj lásky a zmyslu života tak dosahujú v tomto rozhovore nezvyčajnú a pôsobivú hĺbku.

Dielo svetoznámeho psychológa Viktora Frankla o psychológii a náboženstve. V knihe dominuje zreteľ na existenciu duchovnej dimenzie človeka a orientácia na hodnoty posilňujúce vôľu k životu a pozitívnu životnú orientáciu v čase šíriaceho sa nihilizmu . Viera v zmysel a náboženská viera sú pre Frankla v podstate synonymá. Skúmanie vzťahu psychoterapie a náboženstva, ako aj miesta náboženskej viery v živote jednotlivca je preto úplne logickou a zásadnou súčasťou jeho diela.