Sigmund Freud strana 4 z 6

Az embereket ősidők óta foglalkoztatja az álmok jelentésének rejtélye. Már az ókorban is születtek az álomfejtés ,,technikájáról" szóló könyvek, és mivel általános volt az a vélekedés, hogy az álmok voltaképpen az istenek küldte jelek, jóslatok (tehát kiolvasható belőlük a jövő), az antikvitás és a későbbi korok uralkodói udvarában - különféle jövendőmondók és csillagjósok mellett - mindig is fontos szerep jutott a ,,hivatásos" álomfejtőknek. A XIX. század utolsó harmadában megszülető új tudomány, a pszichológia már az emberi psziché, a tudat s - Freud munkássága nyomás - a tudatalatti ,,termékének" tekintette az álmokat, és ekkoriban számos, az álmokkal kapcsolatos írás látott napvilágot. Freud jelen munkája az álomfejtés tudományának első nagy összegzése, amely több mint száz évvel a könyv első kiadása után sem vesztett semmit érvényességéből.

A nagy analitikus, Sigmund Freud számtalan gyakorlati esetből, megfigyelésből levont általános következtetéseit, szintéziseit rögzíti ez a kis kötet, amely három "értekezést" tartalmaz a legizgalmasabb tárgykör, a szexualitás témájában. Az első A nemiség tévútjai címet viseli. Ebben mai szemmel is kivételesen tárgyilagos modorban fejti ki a kérdés természetes vagy kóros vetületét - mennyiben változat, mennyiben betegség. Második és harmadik értekezése a gyermeki és a serdülőkori szexualitást elemzi. Sok, ma már közkeletűvé vált fogalom kap itt először világos értelmezést (szorongás, elfojtás, szublimáció stb.).

Sorozatunk újabb Freud-kötetében a szerző két rövid, ám annak idején nagy visszhangot kiváltó írása olvasható. Az első a sokak által Freud legfontosabb művének tartott, 1920-ban publikált – eredetileg Túl az örömelven, magyarul A halálösztön és az életösztönök címmel megjelent – esszé, amelyben a szerző a saját korábbi tézisein túlmutató új elmélet alapjait fekteti le. Freud ebben az írásában jut el ahhoz a gondolathoz, hogy az emberi léttel együtt járó fájdalmas feszültségek csökkentésére törekvő lélekben erős halálvágy lakozik, melynek kordában tartása az életösztönök feladata. A kötet másik tanulmányában, az 1927-es, Egy illúzió jövője című esszében Freud arról értekezik, hogy az emberiség „felnőtté válásának” két legfőbb előfeltétele a kritikus tudomány eredményeinek általános ismerete és felhasználása, illetve a vallási illúziók háttérbe szorítása.

Freud bécsi klinikáján hisztériás női betegekkel foglalkozott, és eleinte hagyományos orvosi eljárásokkal próbálta kezelni őket. Itteni tapasztalatai alapján dolgozta ki pszichoanalitikus elméletét, melynek lényegét 1909-ben, a worcesteri Clark Universityn öt előadásban ismertetett a hallgatósággal. Ezen előadások olvashatók e kötetbe rendezve, dr. Ferenczi Sándor fordításában, aki maga is Freud tanítványa volt. Csakhamar, szinte véletlen folytán, kiderült, hogy a léleknek ilyen tisztára seprésével többet is el lehet érni, mint az újra meg újra visszatérő lelki homályok múló feltisztulását.

Aj keď nám psychoanalýza nevysvetlí, prečo sa stal Leonardo umelcom, aspoň nám umožní pochopiť prejavy a medze jeho umenia. Sigmund Freud Vo svojom diele z roku 1910 sa významný neurológ, psychológ a psychiater Sigmund Freud pomocou psychoanalytickej metódy a na základe dostupných údajov pokúša pochopiť osobnosť a tvorbu Leonarda da Vinci. Jeho pohľad na detstvo renesančného génia a rekonštrukcia dramatického citového života slávneho umelca mu umožnili vysloviť zaujímavé hypotézy o zmenách a vývine jeho osobnosti v dospelosti, o záhade úsmevu Mony Lisy a iných obrazov a zároveň objasniť vnútorný konflikt umelca a vedca a jeho neskorší odklon od umenia. Hĺbkou pohľadu na človeka a originálnymi závermi skúmania sa Freudova práca zásadne odlišuje od všetkých kníh, ktoré boli o Leonardovi napísané, a poskytuje nevšedný čitateľský zážitok.

Aj keď nám psychoanalýza nevysvetlí, prečo sa stal Leonardo umelcom, aspoň nám umožní pochopiť prejavy a medze jeho umenia. Sigmund Freud Vo svojom diele z roku 1910 sa významný neurológ, psychológ a psychiater Sigmund Freud pomocou psychoanalytickej metódy a na základe dostupných údajov pokúša pochopiť osobnosť a tvorbu Leonarda da Vinci. Jeho pohľad na detstvo renesančného génia a rekonštrukcia dramatického citového života slávneho umelca mu umožnili vysloviť zaujímavé hypotézy o zmenách a vývine jeho osobnosti v dospelosti, o záhade úsmevu Mony Lisy a iných obrazov a zároveň objasniť vnútorný konflikt umelca a vedca a jeho neskorší odklon od umenia. Hĺbkou pohľadu na človeka a originálnymi závermi skúmania sa Freudova práca zásadne odlišuje od všetkých kníh, ktoré boli o Leonardovi napísané, a poskytuje nevšedný čitateľský zážitok Prekladateľ: Milan Krankus

Kniha Totem a tabu je asi nejslavnějším Freudovým dílem, v němž aplikuje psychoanalýzu na oblast antropologie a religionistiky. Když v roce 1913 vyšlo poprvé, způsobilo značný rozruch pro svůj radikální výklad náboženství jakožto neurotického symptomu. Jedná se o soubor čtyř statí, v nichž Freud zkoumá některé aspekty života přírodních národů a dává je do souvislosti s duševním životem neurotiků. Asi nejslavnější je poslední stať, kde Freud víru v bohy a totem odvozuje od prehistorické události, při níž skupina ze skupiny vyloučených synů zabila svého otce alfa-samce a následně ho snědla, aby vstřebala jeho moc. Když se svůj čin synové snažili odčinit, učinili z mrtvého otce totem a zavedli zákaz jeho pojídání. Prvotní – a v zastřenější podobě jakékoli – náboženství je tak vlastně snahou odčinit prvotní zločin. Málokdo dnes takové interpretaci věří, ale přesto se stala slavnou a nedílnou součástí studia člověka a náboženství. Doslov Václav Soukup. Sigmund Freud (1856–1939), vídeňský neurolog a psychoterapeut, zakladatel psychoanalýzy. Hluboce ovlivnil řadu psychologických, filozofických i antropologických teorií. Stal se třetí nejcitovanější osobou v psychologii 20. století.

Freud bécsi klinikáján hisztériás női betegekkel foglalkozott, és eleinte hagyományos orvosi eljárásokkal próbálta kezelni őket. Itteni tapasztalatai alapján dolgozta ki pszichoanalitikus elméletét, melynek lényegét 1909-ben, a worcesteri Clark Universityn öt előadásban ismertetett a hallgatósággal. Ezen előadások olvashatók e kötetbe rendezve, dr. Ferenczi Sándor fordításában, aki maga is Freud tanítványa volt. "Csakhamar, szinte véletlen folytán, kiderült, hogy a léleknek ilyen tisztára seprésével többet is el lehet érni, mint az újra meg újra visszatérő lelki homályok múló feltisztulását." A Helikon Zsebkönyvek az egyetemes művelődéstörténet legfontosabb és legnépszerűbb műveit teszi elérhetővé kedvező áron. A szépirodalmi címek mellett olyan könyvek jelennek meg a sorozatban, amelyek a történelem, a filozófia, a bölcselet, a pszichológia klasszikusainak számítanak.

Az embereket ősidők óta foglalkoztatja az álmok jelentésének rejtélye. Már az ókorban is születtek az álomfejtés "technikájáról" szóló könyvek, és mivel általános volt az a vélekedés, hogy az álmok voltaképpen az istenek küldte jelek, jóslatok (tehát kiolvasható belőlük a jövő), az antikvitás és a későbbi korok uralkodóinak udvarában - különféle jövendőmondók és csillagjósok mellett - mindig is fontos szerep jutott a "hivatásos" álomfejtőknek. A XIX. század utolsó harmadában megszülető új tudomány, a pszichológia már az emberi psziché, a tudat s - Freud munkássága nyomán - a tudatalatti "termékének" tekintette az álmokat, és ekkoriban számos, az álmokkal kapcsolatos írás látott napvilágot. Freud jelen munkája az álomfejtés tudományának első nagy összegzése, amely több mint száz évvel a könyv első kiadása után sem vesztett semmit érvényességéből.

A mindennapi élet pszichopatológiája Freud alapvető műve. Azt mutatja meg benne, hogy egészséges emberek mindennapos gondolataiban és cselekvéseiben hogyan nyilvánulnak meg a tudattalan erői. A tulajdonképpeni pszichopatológia, a kórlélektan tárgy éppen a társadalom mindennapjaiba beleilleszkedni nem tudó aszociálissá vált ember, aki ösztönei és indulatai rabjaként szenved. Kis elvétések, elszólások, elírások, feledékenységek analízise árulja el a könyvben a tudattalan mozgását. A mindennapi élet ilyen apró "kórtüneteiből" elemzi ki Freud a mögöttük meghúzódó indulati és ösztöntényezőket.A mindennapi élete apró jelenségeinek megfigyelésével mindenki önmagán tanulmányozhatja és ellenőrizheti Freud állításait. Az elemzett jelenségek tudattalan motívumai számos esetben korántsem fekszenek olyan mélyen, hogy a műben adott útmutatás segítségével alkalomadtán bárki ne próbálhatná ki önmagán is felderítésüket, elmélyítve ezzel önismeretét, emberismeretét.

1932-ben jelent meg először magyar fordításban azoknak az előadásoknak a szövege, amelyeket 1916–1917 telén Sigmund Freud orvosoknak és laikus hallgatóknak tartott a pszichoanalízis alapvető kérdéseiről, a pszichoanalitikus kezelésről „a szavak alkalmazásáról a pszichoterápiában", ahogyan ő maga jellemezte módszerét. Három alapkérdést elemez a huszonnyolc fejezet. Az elvétések, az álom és a neurózisok tana körül csoportosítva a pszichoanalitikus teórián és gyakorlaton kívül megismerjük azokat a társadalmi körülményeket és azt a tudományos légkört is, amelyekben a freudizmus kialakult és világszerte ismertté vált. A Bevezetés a pszichoanalízisbe kiadásával egyidejűleg Hermann Imre remek fordítói tevékenységére emlékezünk: ma is jórészt az ő magyar szakkifejezéseit használja a pszichoanalitikus szakirodalom.

A nagy analitikus, Sigmund Freud számtalan gyakorlati esetből, megfigyelésből levont általános következtetéseit, szintéziseit rögzíti ez a kis kötet, amely három "értekezést" tartalmaz a legizgalmasabb tárgykör, a szexualitás témájában. Az első A nemiség tévútjai címet viseli. Ebben mai szemmel is kivételesen tárgyilagos modorban fejti ki a kérdés természetes vagy kóros vetületét - mennyiben változat, mennyiben betegség. Második és harmadik értekezése a gyermeki és a serdülőkori szexualitást elemzi. Sok, ma már közkeletűvé vált fogalom kap itt először világos értelmezést (szorongás, elfojtás, szublimáció stb.).

Freud's epoch-making insights revolutionized our perception of who we are, forming the foundation for psychoanalysis. In Civilization and its Discontents he considers the incompatibility of civilization and individual happiness. Focusing on what he perceives to be one of society's greatest dangers; 'civilized' sexual morality, he asks, does repression compromise our chances of happiness? Sigmund Freud was born in 1856 and died in exile in London in 1939. As a writer and doctor he remains one of the informing voices of the twentieth century.

Výber z diela Sigmunda Freuda prináša štúdie k problematike náboženstva a kultúry. Budúcnosť jednej ilúzie je zásadným textom o podstate a funkcii náboženstva ako sociálneho fenoménu. Freud v ňom uvádza svoje povestné vymedzenie náboženstva ako kolek tívnej nutkavej neurózy a skúma možnosti jeho zániku. V ďalších štúdiách (Prečo vojna?, Časové úvahy o vojne a smrti) sa venuje problematike vojny ako predmetu psychoanalytického skúmania a prichádza k zaujímavým formuláciám o možnostiach model ovania afektívneho života na vylúčenie agresívneho a deštruktívneho pudu v človeku. Zaujímavým spôsobom analyzuje postoj k smrti u človeka v podmienkach vojny, ktorá ruší pocit nesmrteľnosti v nevedomí u jedinca, lebo robí smrť reálnou a odhaľuje pra pôvodné pudové potreby a pohnútky. Štúdia Nespokojnosť v kultúre je významný kriticko-teoretický spis o podstate kultúry a jej funkciách, v ktorom Freud rozvíja svoju myšlienku protikladu kultúry a pudov a represívnej funkcii kultúry, ktorá v d ôsledku odmietania pudového uspokojenia vedie k nepriateľstvu voči kultúre, deštrukcii a vzniku kolektívnej neurózy. Cenou za kultúrny pokrok je strata šťastia a nárast pocitu viny ľudstva. Otázku možnosti terapie neurotickej kultúry a výsledku boja Erosu a deštrukčného pudu však necháva otvorenú. Čitateľ dostáva do rúk zásadné texty psychoanalýzy, ktoré podstatne zasiahli do diskusií a ovplyvnili prístupy k náboženstvu a kultúre v 20. storočí, až po súčasnosť.

"Elméletek értékét alkalmazhatóságuk szabja meg. Ha ez igaz, akkor Freud pszichoanalitikus felfogásának az értékessége kétségen felül emelkedett. Minden téren, ahol az emberi lélek teljesítményeivel csak dolgunk van, új és meglepő eredményekhez juttatott a lélekelemző kutatásmód az ő sajátos módszerével. Az etnológia eddig inkább csak tények és adatok többé-kevésbé önkényesen csoportosított halmaza volt. Olyan színvonalán állt a megismerésnek, mint a pszichiátria Freud fellépése előtt. "Totem és tabu" példát mutat az etnológusoknak, arra, mennyivel értelemdúsabbá és tudományosabbá válik az óriási szorgalommal egybehordott néplélektani és néprajzi adathalmaz, ha a tudattalan lelki élettel is számoló pszichoanalízis kategóriáit alkalmazzák reá, és mennyivel közelebb visz ez a módszer a komplikált és érthetetlen néplélektani jelenségek mögött rejlő egyszerű igazságok megértéséhez." (Ferenczi Sándor)

V jednej zo svojich najznámejších a najčítanejších prác Sigmund Freud opúšťa oblasť náročných teoretických úvah a snaží sa predstaviť psychoanalýzu širšiemu okruhu čitateľov a záujemcov prostredníctvom opisu a vysvetľovania javov, s ktorými sa stretávajú v bežnom živote. Zameriava sa na skúmanie nevedomých procesov a ich fungovania, ktoré často, bez toho, aby sme o tom tušili, v mnohých aspektoch determinujú naše konanie a správanie. Na množstve príkladov z vlastnej terapeutickej práce, zozbieraných od priateľov, z novín a literatúry, vtipným a prenikavým spôsobom odhaľuje psychické pozadie zabúdania, prerieknutí, chybných úkonov, chybného čítania, náhradného konania s nevedomým úmyslom a ďalších aktivít. Chce tak čitateľom nielen poskytnúť základné informácie o psychoanalýze, ale zároveň im umožniť hlbšie nahliadnuť do vlastného vnútra, odhaliť ich vnútorné duševné konflikty a lepšie pochopiť príčiny ich motivácie a potrieb. Freudova psychoanalýza teda ani v tomto prípade neustupuje od svojho úsilia a pevného odhodlania odhaliť tajomstvo človeka a pomôcť mu v duchu starého antického hesla „poznať seba samého“.