Sigmund Freud strana 5 z 5

This volume contains Freud’s speculations on various aspects of religion, on the basis of which he explains certain characteristics of Jewish people in their relations with Christians. From an intensive study of the Moses legend, Freud comes to the startling conclusion that Moses himself was an Egyptian who brought from his native country the religion he gave to the Jews. He accepts the hypothesis that Moses was murdered in the wilderness, but that his memory was cherished by the people and that his religious doctrine ultimately triumphed. Freud develops his general theory of monotheism, which enabled him to throw light on the development of Judaism and Christianity.

A mindennapi élet pszichopatológiája Freud alapvető műve. Azt mutatja meg benne, hogy egészséges emberek mindennapos gondolataiban és cselekvéseiben hogyan nyilvánulnak meg a tudattalan erői. A tulajdonképpeni pszichopatológia, a kórlélektan tárgy éppen a társadalom mindennapjaiba beleilleszkedni nem tudó aszociálissá vált ember, aki ösztönei és indulatai rabjaként szenved. Kis elvétések, elszólások, elírások, feledékenységek analízise árulja el a könyvben a tudattalan mozgását. A mindennapi élet ilyen apró "kórtüneteiből" elemzi ki Freud a mögöttük meghúzódó indulati és ösztöntényezőket.A mindennapi élete apró jelenségeinek megfigyelésével mindenki önmagán tanulmányozhatja és ellenőrizheti Freud állításait. Az elemzett jelenségek tudattalan motívumai számos esetben korántsem fekszenek olyan mélyen, hogy a műben adott útmutatás segítségével alkalomadtán bárki ne próbálhatná ki önmagán is felderítésüket, elmélyítve ezzel önismeretét, emberismeretét.

Kniha Totem a tabu je asi nejslavnějším Freudovým dílem, v němž aplikuje psychoanalýzu na oblast antropologie a religionistiky. Když v roce 1913 vyšlo poprvé, způsobilo značný rozruch pro svůj radikální výklad náboženství jakožto neurotického symptomu. Jedná se o soubor čtyř statí, v nichž Freud zkoumá některé aspekty života přírodních národů a dává je do souvislosti s duševním životem neurotiků. Asi nejslavnější je poslední stať, kde Freud víru v bohy a totem odvozuje od prehistorické události, při níž skupina ze skupiny vyloučených synů zabila svého otce alfa-samce a následně ho snědla, aby vstřebala jeho moc. Když se svůj čin synové snažili odčinit, učinili z mrtvého otce totem a zavedli zákaz jeho pojídání. Prvotní – a v zastřenější podobě jakékoli – náboženství je tak vlastně snahou odčinit prvotní zločin. Málokdo dnes takové interpretaci věří, ale přesto se stala slavnou a nedílnou součástí studia člověka a náboženství. Doslov Václav Soukup. Sigmund Freud (1856–1939), vídeňský neurolog a psychoterapeut, zakladatel psychoanalýzy. Hluboce ovlivnil řadu psychologických, filozofických i antropologických teorií. Stal se třetí nejcitovanější osobou v psychologii 20. století.

VINTAGE MINIS: GREAT MINDS. BIG IDEAS. LITTLE BOOKS. Have you ever dreamt you were naked on stage, or woken having failed an exam? In these fascinating, pioneering essays, Sigmund Freud plunges into the recesses of our minds, and awakens the hidden meanings behind our most typical and surprising night-time fantasies. From dreams of violence and death, to the more prosaic moments in our dream-life, Freud shines a light on the darkness we are often happy left consigned to night. Selected from the books The Essentials of Psycho-Analysis and The Standard Edition of the Complete Psychological Works of the Sigmund Freud, Volume IV: The Interpretation of Dreams (First Part) by Sigmund Freud

In what remains one of his most seminal papers, Freud considers the incompatibility of civilisation and individual happiness, and the tensions between the claims of society and the individual. We all know that living in civilised groups means sacrificing a degree of personal interest, but couldn't you argue that it in fact creates the conditions for our happiness? Freud explores the arguments and counter-arguments surrounding this proposition, focusing on what he perceives to be one of society's greatest dangers; 'civilised' sexual morality. After all, doesn't repression of sexuality deeply affect people and compromise their chances of happiness?

1932-ben jelent meg először magyar fordításban azoknak az előadásoknak a szövege, amelyeket 1916–1917 telén Sigmund Freud orvosoknak és laikus hallgatóknak tartott a pszichoanalízis alapvető kérdéseiről, a pszichoanalitikus kezelésről „a szavak alkalmazásáról a pszichoterápiában", ahogyan ő maga jellemezte módszerét. Három alapkérdést elemez a huszonnyolc fejezet. Az elvétések, az álom és a neurózisok tana körül csoportosítva a pszichoanalitikus teórián és gyakorlaton kívül megismerjük azokat a társadalmi körülményeket és azt a tudományos légkört is, amelyekben a freudizmus kialakult és világszerte ismertté vált. A Bevezetés a pszichoanalízisbe kiadásával egyidejűleg Hermann Imre remek fordítói tevékenységére emlékezünk: ma is jórészt az ő magyar szakkifejezéseit használja a pszichoanalitikus szakirodalom.

Freud bécsi klinikáján hisztériás női betegekkel foglalkozott, és eleinte hagyományos orvosi eljárásokkal próbálta kezelni őket. Itteni tapasztalatai alapján dolgozta ki pszichoanalitikus elméletét, melynek lényegét 1909-ben, a worcesteri Clark Universityn öt előadásban ismertetett a hallgatósággal. Ezen előadások olvashatók e kötetbe rendezve, dr. Ferenczi Sándor fordításában, aki maga is Freud tanítványa volt. Csakhamar, szinte véletlen folytán, kiderült, hogy a léleknek ilyen tisztára seprésével többet is el lehet érni, mint az újra meg újra visszatérő lelki homályok múló feltisztulását.

Sorozatunk újabb Freud-kötetében a szerző két rövid, ám annak idején nagy visszhangot kiváltó írása olvasható. Az első a sokak által Freud legfontosabb művének tartott, 1920-ban publikált – eredetileg Túl az örömelven, magyarul A halálösztön és az életösztönök címmel megjelent – esszé, amelyben a szerző a saját korábbi tézisein túlmutató új elmélet alapjait fekteti le. Freud ebben az írásában jut el ahhoz a gondolathoz, hogy az emberi léttel együtt járó fájdalmas feszültségek csökkentésére törekvő lélekben erős halálvágy lakozik, melynek kordában tartása az életösztönök feladata. A kötet másik tanulmányában, az 1927-es, Egy illúzió jövője című esszében Freud arról értekezik, hogy az emberiség „felnőtté válásának” két legfőbb előfeltétele a kritikus tudomány eredményeinek általános ismerete és felhasználása, illetve a vallási illúziók háttérbe szorítása.

Vo svojom poslednom diele sa zakladateľ psychoanalýzy Sigmund Freud (1856 – 1939) vracia k problematike náboženstva, tentoraz však z iného, menej kritického aspektu, ako v predchádzajúcich prácach. Svoju pozornosť sústreďuje na postavu Mojžiša a jeho úlohu pri vzniku monoteistického židovského náboženstva a formovaní židovského národa. Vyslovuje pritom viacero odvážnych hypotéz a nových pohľadov. Vychádzajúc z psychoanalytického chápania (trauma – latencia – návrat potlačeného) skúma vznik a fenomén náboženskej viery u Židov a kresťanov a rozoberá podstatu i príčiny antisemitizmu a nenávisti voči Židom. V tejto práci sa Freud pokúsil o istý druh psycho-historického skúmania a zároveň vyjadril aj svoje osobné názory na dobu, v ktorej žil. Hoci mnohé jeho postoje sú dodnes predmetom búrlivej diskusie, kniha je cenným príspevkom k psychológii náboženstva, antropológii a teórii kultúry.

Freud's epoch-making insights revolutionized our perception of who we are, forming the foundation for psychoanalysis. In Civilization and its Discontents he considers the incompatibility of civilization and individual happiness. Focusing on what he perceives to be one of society's greatest dangers; 'civilized' sexual morality, he asks, does repression compromise our chances of happiness? Sigmund Freud was born in 1856 and died in exile in London in 1939. As a writer and doctor he remains one of the informing voices of the twentieth century.

A nagy analitikus, Sigmund Freud számtalan gyakorlati esetből, megfigyelésből levont általános következtetéseit, szintéziseit rögzíti ez a kis kötet, amely három "értekezést" tartalmaz a legizgalmasabb tárgykör, a szexualitás témájában. Az első A nemiség tévútjai címet viseli. Ebben mai szemmel is kivételesen tárgyilagos modorban fejti ki a kérdés természetes vagy kóros vetületét - mennyiben változat, mennyiben betegség. Második és harmadik értekezése a gyermeki és a serdülőkori szexualitást elemzi. Sok, ma már közkeletűvé vált fogalom kap itt először világos értelmezést (szorongás, elfojtás, szublimáció stb.).

Az embereket ősidők óta foglalkoztatja az álmok jelentésének rejtélye. Már az ókorban is születtek az álomfejtés ,,technikájáról" szóló könyvek, és mivel általános volt az a vélekedés, hogy az álmok voltaképpen az istenek küldte jelek, jóslatok (tehát kiolvasható belőlük a jövő), az antikvitás és a későbbi korok uralkodói udvarában - különféle jövendőmondók és csillagjósok mellett - mindig is fontos szerep jutott a ,,hivatásos" álomfejtőknek. A XIX. század utolsó harmadában megszülető új tudomány, a pszichológia már az emberi psziché, a tudat s - Freud munkássága nyomás - a tudatalatti ,,termékének" tekintette az álmokat, és ekkoriban számos, az álmokkal kapcsolatos írás látott napvilágot. Freud jelen munkája az álomfejtés tudományának első nagy összegzése, amely több mint száz évvel a könyv első kiadása után sem vesztett semmit érvényességéből.

Táto kniha bola napísaná už pred takmer sto rokmi, stále je však základnou prácou vedeckého výskumu snov. Takmer tretinu svojho diela venoval Freud oblasti "snovej práce", v ktorej majstrovsky vysvetľuje, ako vo sne často dochádza k úplným nezmyslom a ako práve výklad týchto "nezmyslov" pomáha človeku porozumieť svojmu snu a vlastnej psychike.

Freud's religious unbeliefs are too easily dismissed as the standard scientific rationalism of the twentieth-century intellectual, yet he scorned the high-minded humanism of his contemporaries. In Mass Psychology and Analysis of the 'I' he explores the notion of 'mass-psychology' - his findings would prove all too prophetic in the years that followed. Writings such as A Religious Experience and The Future of an Illusion continue earlier work on the essential savagery of the civilized mind, and Moses the Man and Monotheistic Religion excavates the roots of religion and racism, which he concludes are inextricably intertwined. This remarkable collection reveals Freud not only at his most radically pessimistic, but also at his most personally courageous - engaging with his own adherences, his own antecedents, his own identity.

Šestá kniha sebraných spisů S. Freuda.