Saul Friedländer

"A szakemberek nemzetközi közössége ezt a könyvet tartja az évszázad (az emberi történelem) botránya legátfogóbb elbeszélésének. Saul Friedländer "sorstalanságát" a saját sorsára váltó élete maga is az európai civilizáció e nehezen feldolgozható jelenségének megtestesülése. Mint Franz Kafka (akiről könyvet írt) Pavel néven Prágában született német nyelvű zsidó családban, 1932-ben. 1939-ben családjával Franciaországba menekült, de itt is utolérte a "náci Németország". Szüleit Auschwitzban égették el. Erről csak 1946-ban szerzett tudomást, mert 1942-től Paul álnéven egy rejtekhelyen szerzetesek készítették fel a katolikus papi hivatásra. Amikor 1946-ban egy bölcs pap feltárta előtte családja végzetét, Saulként választott új azonosságot: cionista lett, 1948-ban alijázott, hogy részt vegyen katonaként és értelmiségiként a zsidó állam megteremtésében. A holokauszt megértése körüli viták már a második világháború lezárása pillanatában elkezdődtek. Ennek az volt a máig nyugvópontra nem jutott kérdése, hogy az európai zsidóság genocídiuma Hitler tudatos tervei megvalósításának a következménye-e, avagy egy lépésről lépésre önmagát generáló folyamaté, amelynek során a vak bürokrácia, az alsóbbrendű vezetők és végrehajtók egyéni iniciatívái (és felelőssége), valamint az azok fölötti szemet hunyás volt a folyamatos apokalipszis működtetője. E vita fontos állomása az 1980-as évek közepének "történészvitája" (Historikerstreit), amelyben a német történészszakma és értelmiség megpróbált szembenézni a németség rettenetes közelmúltjával. Friedländer kétkötetes műve ezekre a vitákra volt - az álláspontokat integráló, azokat összegző - válasz (Nazi Germany and the Jews: The Years of Persecution, 1933-1939, 1997, The Years of Extermination: Nazi Germany and the Jews, 1939-1945, 2007). Kötetünk e két hatalmas munka összevont kiadása." (a Kiadó)

A classic of Holocaust literature, the eloquent, acclaimed memoir of childhood by a Pulitzer-winning historian, now reissued with a new introduction by Claire Messud Four months before Hitler came to power, Saul Friedländer was born in Prague to a middle-class Jewish family. In 1939, seven-year-old Saul and his family were forced to flee to France, where they lived through the German Occupation, until his parents' ill-fated attempt to flee to Switzerland. They were able to hide their son in a Roman Catholic seminary before being sent to Auschwitz where they were killed. After an imposed religious conversion, young Saul began training for priesthood. The birth of Israel prompted his discovery of his Jewish past and his true identity. Friedländer brings his story movingly to life, shifting between his Israeli present and his European past with grace and restraint. His keen eye spares nothing, not even himself, as he explores the ways in which the loss of his parents, his conversion to Catholicism, and his deep-seated Jewish roots combined to shape him into the man he is today. Friedländer's retrospective view of his journey of grief and self-discovery provides readers with a rare experience: a memoir of feeling with intellectual backbone, in equal measure tender and insightful.

A highly original and engaging appraisal of Kafka's life, work, legacy, and thought Franz Kafka was the poet of his own disorder. Throughout his life he struggled with a pervasive sense of shame and guilt that left traces in his daily existence-in his many letters, in his extensive diaries, and especially in his fiction. This stimulating book investigates some of the sources of Kafka's personal anguish and its complex reflections in his imaginary world. In his query, Saul Friedlander probes major aspects of Kafka's life (family, Judaism, love and sex, writing, illness, and despair) that until now have been skewed by posthumous censorship. Contrary to Kafka's dying request that all his papers be burned, Max Brod, Kafka's closest friend and literary executor, edited and published the author's novels and other works soon after his death in 1924. Friedlander shows that, when reinserted in Kafka's letters and diaries, deleted segments lift the mask of "sainthood" frequently attached to the writer and thus restore previously hidden aspects of his individuality.