Nándor Gion strana 2 z 2

Nem sokkal azután, hogy Gion Nándor Postarablók című ifjúsági regénye nyomdába került, a szedők talán még hozzá se nyúltak a kézirathoz, kirabolták az író szülővárosának postahivatalát, ott a szépen rendezett parkkal szemben, az egykori szövetkezeti otthonban, a színházterem mellett… Igen, pontosan azt, amelyről a regény szól. Pontosan úgy, ahogy azt a könyvben szereplő fiúk tervezték. Ami a regényhősöknek nem sikerült, az sikerült az igazi postarablóknak. Tudniillik ők felnőttek voltak… Valójában örülhetünk is, hogy a gyerekeknek nem sikerült a postarablás. Mert így a nagy vaskassza tartalmánál fontosabbat találtak. És amit találtak, abból mindenkinek jutott. És annak is örülhetünk, hogy legalább egy éjszakára jelmezbe öltöztették és táncmulatságba hívták az egész várost.

Gion Nándor Latroknak is játszott című regényciklusa négy könyvben vezeti végig az olvasót a szerző szülővárosának történetén, 1898-tól az 1950-es évekig. A meseszerű cselekmény a vajdasági kisváros, Szenttamás és környéke többnemzetiségű közösségéről tudósít, két jóbarát, a citerás Rojtos Gallai és a vadóc Török Ádám életének fordulópontjait végigkövetve. A sorozat harmadik kötete Ez a nap a miénk címmel a II. világháború helyi históriáját bontja ki: a háttérben titokban szervezkedő szerbek akcióit, a helyi zsidók kiközösítését és deportálását - a humánum megnyilatkozásai mellett a vad indulatok, a nemzetiségi-politikai ellentétek alakulását. Gallai családjában akad nevét magyarosító sváb, kommunista, de a nácik oldalára álló német is. Megrendítő epizódok sorában látjuk a bukovinai székelyek megtelepedésének, majd menekülésének fordulópontjait. A szétszórattatás, a helyi németek internálása, a bevonuló orosz és szerb csapatok nyomán a véres bosszúállás köszönt be 1944 őszén. Török Ádám hol felkapaszkodik, hol fizetnie kell tetteiért, Gallai pedig ügyességgel, s nem kevés szerencsével vészeli át az újabb nehéz időket.

Gion Nándor négy regényben vezeti végig az olvasót szülővárosa történetén. A Rózsaméz az első világháború végétől követi a városkává fejlődő falu lakóinak sorsát. Rojtos Gallai István a háború után családot alapít, barátja, Török Ádám továbbra is kétes ügyekbe keveredve hol ki-, hol visszakerül a börtönbe. Mindenki küszködik, s közben Rojtos Gallai citeraszóval és a rózsaméz meséjével teszi élhetőbbé a háború felé sodródó világot. Meseszerű írásmódja miatt Giont gyakran emlegetik a magyar García Márquezként. Gion Nándor (1941-2002) író, újságíró, forgatókönyvíró, 1993-tól haláláig Magyarországon élt.

"A magyar García Márquez"-ként is emlegetett Gion Nándor négy regényen vezeti végig az olvasót szülővárosa történetén, 1898-tól az 1950-es évekig. A Latroknak is játszott meseszerű cselekménye a vajdasági kisváros, Szenttamás és környékének többnemzetiségű közösségéről tudósít. A Virágos Katona két gyerek, Rojtos Gallai István és Csoszogó Török Ádám kezdődő barátságának krónikája. Az álmodozó Rojtos Gallai a megfeszített Krisztusnak és a latroknak citerázik a városi Kálvárián, vadóc barátja a társadalom ellen vívja egyszemélyes harcát, míg be nem köszönt az első világháború. Gion Nándor (1941-2002) vajdasági magyar író, újságíró, forgatókönyvíró, tanár; az újvidéki rádió magyar főszerkesztője. 1993-tól haláláig Magyarországon élt.

A Gion-életmű harmadik kötete hat ifjúsági regényt tartalmaz. Ezek a következők: Engem nem úgy hívnak, Postarablók, A kárókatonák még nem jöttek vissza, Sortűz egy fekete bivalyért, Angyali vigasság, Zongora a fehér kastélyból. Összeállította és szerkesztette Füzi László, az életmű egyik legavatottabb szakértője, az életműsorozat gondozója. Az életműsorozat 3. kötetének előszavát Elek Tibor írta.