Dmitry Glukhovsky strana 2 z 6

Tisícročná Moskva je zo všetkých strán spoľahlivo chránená stanovišťami a kozáckymi vojskami. Za tromi obrannými kruhmi a za múrmi Kremľa stojí palác, v ktorom Gosudar Imperátor vyznamenáva tých najlepších z najlepších, najodvážnejších z odvážnych, výkvet dôstojníckeho zboru, oporu a nádej monarchie. Vyvolené kozácke jednotky čoskoro budú musieť opustiť čisté ulice hlavného mesta, vyzdobené na oslavu dňa archanjela Michala, a vydať sa na výpravu do temných miest, ktoré boli kedysi súčasťou veľkého Ruska. No skôr než sa dostanú za mútne vody Volgy a nepreniknuteľný opar nad ňou, musia zistiť, kam zmizli predchádzajúci prieskumníci a prečo sa odmlčali stanovištia na hranici. Pozná niekto odpoveď? A ak áno, stihne varovať ostatných? Autor série o moskovskom metre sa v druhom diele Stanovišťa vracia do jedinečného postapokalyptického sveta a ďalej rozvíja príbeh o hriechu a jeho odčinení, o zodpovednosti a ľudskej bezohľadnosti.

Píše se rok 2034. Před mnoha lety jaderná válka zpustošila převážnou část světa. Lidé přežili jen v nepředstavitelně rozlehlých sítích metra ve velkoměstech. Dole v podzemí vytvořili novou jedinečnou civilizaci. Existence této civilizace je však nyní ohrožena. Na odlehlé stanici Sevastopolskaja se odehrává cosi záhadného. Její obyvatelé jsou zneklidněni, protože ze severního tunelu – jejich jediného spojení s vnějším metrem – k nim přestaly pronikat jakékoliv zprávy. Všechny průzkumné skupiny, které tam vyslali, beze stopy zmizely. V této situace se tajuplný velitel Hunter, který se na Sevastopolské objevil teprve před několika týdny, rozhodne, že přijde té záhadě na kloub…

Světový apokalyptický bestseller. Arťom žije se svým pěstounem ve spletitém labyrintu moskevského metra, na jediném místě na světě, kde je lidstvo po jaderné válce schopné alespoň zčásti přežívat. Jednotlivá lidská společenství živoří v šachtách metra, kde co stanice, to zvláštní komunita, jakýsi mikrostát se všemi svými ctnostmi a nešvary, které známe z každodenního života na zemském povrchu. Arťom se nachází ve stanici, která je pokládána za jedno z bezpečných míst v obrovské síti tunelů, avšak tuto jistotu narušuje temná moc, jež hrozí zničit nejen chlapcovo útočiště, ale celé metro. Mladík, jenž kdysi porušil jedno ze základních přikázání života v metru, je nucen putovat od jedné stanice ke druhé, projít celým moskevským metrem až do poslední stanice, kde žijí v ideálním společenském zřízení kazatelé. Ti údajně vlastní záhadný předmět, který Arťom musí získat, aby zachránil metro před zkázou, jež hrozí nejen zevnitř podzemního mikrosvěta, ale proniká sem i z povrchu v podobě temných sil... Autor za tento román obdržel prestižní evropskou cenu ESFS Awards Eurocon 2007 (cena je označována jako literární nobelovka za sci-fi), jako nejlepší literární debut pro rok 2007. Román se stal předlohou i k úspěšné počítačové hře.

Jura Liszicin, a fiatal kozák százados váratlan megbízatást kap a polgárháborúkban darabjaira szakadt Oroszország egyeduralkodójától: egy válogatott különítmény élére állva derítse ki, mi történt a jaroszlavli poszton, amelynek lakói egy állítólagos lázadás óta nem adtak életjelet magukról. Ezzel egy időben a "megszállottak" által elpusztított keleti határőrállomás megsüketült túlélői, Jegor, valamint a néhai katonaszerelmétől terhes Misell viszontagságos útra indulnak a főváros felé, hogy figyelmeztessék az embereket a közelgő veszedelemre. És miközben a jólét illúziójába merült, hatalmi intrikákkal behálózott Moszkva a cár apjának szentté avatására készül, a város határában megjelennek a gyilkos ragályt, a hallás útján terjedő "sátánimát" hordozó fertőzöttek... Dmitry Glukhovsky legújabb regényével ismételten bebizonyítja, hogy joggal tartják a kortárs orosz próza egyik legizgalmasabb szerzőjének. A Poszt 2 előzményének posztapokaliptikus világát tovább építő, megdöbbentő fordulatokban és gondolatébresztő dilemmákban gazdag kalandtörténet: egy rejtélyes járványról, a tömegtudatot háborús pszichózisba taszító politikáról, a történelmi bűnök örökös körforgásáról, a túlélésért folytatott elkeseredett küzdelemről... és nem utolsósorban a feltámadás reményéről.

Jura Liszicin, a fiatal kozák százados váratlan megbízatást kap a polgárháborúkban darabjaira szakadt Oroszország egyeduralkodójától: egy válogatott különítmény élére állva derítse ki, mi történt a jaroszlavli poszton, amelynek lakói egy állítólagos lázadás óta nem adtak életjelet magukról. Ezzel egy időben a „megszállottak” által elpusztított keleti határőrállomás megsüketült túlélői, Jegor, valamint a néhai katonaszerelmétől terhes Misell viszontagságos útra indulnak a főváros felé, hogy figyelmeztessék az embereket a közelgő veszedelemre. És miközben a jólét illúziójába merült, hatalmi intrikákkal behálózott Moszkva a cár apjának szentté avatására készül, a város határában megjelennek a gyilkos ragályt, a hallás útján terjedő „sátánimát” hordozó fertőzöttek…Dmitry Glukhovsky legújabb regényével ismételten bebizonyítja, hogy joggal tartják a kortárs orosz próza egyik legizgalmasabb szerzőjének. A Poszt 2 előzményének posztapokaliptikus világát tovább építő, megdöbbentő fordulatokban és gondolatébresztő dilemmákban gazdag kalandtörténet: egy rejtélyes járványról, a tömegtudatot háborús pszichózisba taszító politikáról, a történelmi bűnök örökös körforgásáról, a túlélésért folytatott elkeseredett küzdelemről… és nem utolsósorban a feltámadás reményéről.Dmitry Glukhovsky (sz. 1979) az új orosz irodalom világszerte népszerű szerzője. Bemutatkozó regénye, az atomháború utáni Moszkvában játszódó Metró 2033 számos országban bestseller lett. Posztapokaliptikus sikerkönyvét később trilógiává bővítette (Metró 2034 és 2035), de írt történelmi kalandregényt (Szürkület), sci-fi elemekkel átszőtt szatirikus elbeszéléskötetet (Orosz népellenes mesék), nagyszabású negatív utópiát (Futu.re) és az okostelefonok világára fókuszáló modern bűnregényt (Text) is. Poszt 2 című legújabb regénye 2021-ben jelent meg, előzményéhez hasonlóan először hangoskönyv formájában.A szerzőtől a Helikon Kiadónál megjelent:Orosz népellenes mesékPosztText

Po krátkej a krutej občianskej vojne, v ktorej sa siahlo aj po zakázaných zbraniach, zostal z Ruska len zlomok jeho pôvodnej veľkosti. Hlavné mesto krajiny sa medzitým vrátilo k tomu, čo jeho vládcovia považujú za zlatý vek – k cárskemu impériu. Nefunguje internet ani žiadne elektronické médiá a Rusko je opäť monarchiou, ktorej vládne Imperátor, syn zakladateľa nového rodu. Hranicu „Moskovskej ríše“ teraz tvorí rieka Volga znečistená rádioaktívnym spadom. Vedie cez ňu jediný most, ktorý stráži stanovište Jaroslavľ. Na moste zahalenom jedovatou hmlou však nie je čo chrániť. Roky z druhej strany rieky nikto neprišiel a nikoho to na opačný breh ani neťahá. Až na sedemnásťročného Jegora, nevlastného syna veliteľa základne, ktorý odmieta reči svojej matky o akomsi abstraktnom zle striehnucom tam vonku. Jegor chce spoznať svet, no zdá sa, že ten si nájde cestu k nim. Jednej noci sa z jedovatého oparu niečo predsa len vynorí... Autor série o moskovskom metre sa v Stanovišti naposledy vracia do svojho jedinečného postapokalyptického sveta a rozohráva príbeh o hriechu a jeho odčinení, o zodpovednosti a ľudskej bezohľadnosti.

Po krátkej a krutej občianskej vojne, v ktorej sa siahlo aj po zakázaných zbraniach, zostal z Ruska len zlomok jeho pôvodnej veľkosti. Hlavné mesto krajiny sa medzitým vrátilo k tomu, čo jeho vládcovia považujú za zlatý vek – k cárskemu impériu. Nefunguje internet ani žiadne elektronické médiá a Rusko je opäť monarchiou, ktorej vládne Imperátor, syn zakladateľa nového rodu. Hranicu „Moskovskej ríše“ teraz tvorí rieka Volga znečistená rádioaktívnym spadom. Vedie cez ňu jediný most, ktorý stráži stanovište Jaroslavľ. Na moste zahalenom jedovatou hmlou však nie je čo chrániť. Roky z druhej strany rieky nikto neprišiel a nikoho to na opačný breh ani neťahá. Až na sedemnásťročného Jegora, nevlastného syna veliteľa základne, ktorý odmieta reči svojej matky o akomsi abstraktnom zle striehnucom tam vonku. Jegor chce spoznať svet, no zdá sa, že ten si nájde cestu k nim. Jednej noci sa z jedovatého oparu niečo predsa len vynorí... Autor série o moskovskom metre sa v Stanovišti naposledy vracia do svojho jedinečného postapokalyptického sveta a rozohráva príbeh o hriechu a jeho odčinení, o zodpovednosti a ľudskej bezohľadnosti. Martinus.sk · Čítanie z knihy STANOVIŠTE (Dmitry Glukhovsky)

Svet je v troskách. Ľudia sa navzájom vyhubili. V mestách zničených rádioaktívnym odpadom sa nedá žiť. Za ich hranicami sa rozprestierajú vyprahnuté púšte a húštiny čudných zmenených lesov. Nikto netuší, aké tvory v nich žijú. Civilizácia zaniká. Kedysi dominantný ľudský druh upadá do zabudnutia a spomienky na jeho slávu blednú. Od týchto udalostí ubehlo necelých dvadsať rokov. Druhy, ktoré vznikli v zamorenom svete, sú oveľa lepšie prispôsobené žiareniu ako ľudia. Ostalo len málo tých, čo sa nechcú zmieriť s realitou. Bývajú v moskovskom metre, najväčšom protiatómovom kryte, aký človek vybudoval. V poslednom útočisku ľudstva, kde sa všetko podriaďuje jedinému: vôli prežiť. Obyvatelia okrajovej stanice Sevastopoľskaja sa urputne bránia proti neustávajúcim útokom mutantov z povrchu. Odolávajú vďaka podpore centrálnych staníc metra a ostrieľaným bojovníkom. Jedného dňa sa však preruší zásobovanie aj telefónne spojenie. Vyslaní prieskumníci sa nevracajú a mutanti z povrchu i temné sily z hlbín zeme stále útočia. Vetchý starec zo Sevastopoľskej a neznámy zabijak v službách stanice sa podujmú zachrániť ďalšiu obrannú baštu pred záhubou. Svoju úlohu tu zohrajú dievča zo zabudnutej staničky a prefíkaný flautista, ktorý sa pripojí k výprave po temných tuneloch. V tom čase sa trinásťročný Váňa rozhodne opustiť rodnú osadu a vydať sa na Cestu, ktorej koniec je neistý. Stretne bývalého člena posádky jadrovej ponorky Serafima Antonoviča a dozvedá sa o apokalypse, ktorá postihla svet. Spolu sa vydajú na nebezpečnú púť do Moskvy v nádeji, že práve tam sa zachovali zvyšky civilizácie. Čo ich však čaká na konci Cesty?

Jakou cenu má pravda?

Az egész világ romokban hever. Moszkva szellemvárossá változott, megmérgezte a radioaktív sugárzás, és szörnyek népesítik be. A kevés életben maradt ember a moszkvai metróban bújik meg - a föld legnagyobb atombombabiztos óvóhelyén. Az alagutakban sötétség honol és borzalom fészkel. Artyomnak az egész metróhálózaton át kell jutnia, hogy megmentse a szörnyű veszedelemtől az állomását, sőt talán az egész emberiséget. De hogyan tudja majd eldönteni, hogy hőstettet követ-e el vagy óriási hibát? Glukhovsky története az atomháború utáni világot írja le, de valójában nagyon is a mostani világunkról szól: hidegháborúról, menekültválságról, új diktatúrákról... A Metró három része a világ számos országában bestseller lett, és népszerű számítógépes játékok is készültek belőle. Most először jelenik meg a trilógia - melyet a szerző 2019-ben kiegészített egy új fejezettel - egy kötetben.

Az egész világ romokban hever. Moszkva szellemvárossá változott, megmérgezte a radioaktív sugárzás, és szörnyek népesítik be. A kevés életben maradt ember a moszkvai metróban bújik meg - a föld legnagyobb atombombabiztos óvóhelyén. Az alagutakban sötétség honol és borzalom fészkel. Artyomnak az egész metróhálózaton át kell jutnia, hogy megmentse a szörnyű veszedelemtől az állomását, sőt talán az egész emberiséget. De hogyan tudja majd eldönteni, hogy hőstettet követ-e el vagy óriási hibát? Glukhovsky története az atomháború utáni világot írja le, de valójában nagyon is a mostani világunkról szól: hidegháborúról, menekültválságról, új diktatúrákról… A Metró három része a világ számos országában bestseller lett, és népszerű számítógépes játékok is készültek belőle. Most először jelenik meg a trilógia – melyet a szerző 2019-ben kiegészített egy új fejezettel – egy kötetben.

A Metro-trilógia és a Text szerzőjének fergeteges politikai szatírái új kiadásban nyolc új elbeszéléssel. „Oroszországot, ész, nem érted" - mintha ez a szállóigévé lett híres verssor visszhangzana Dmitry Glukhovsky sötét tónusú és humorú elbeszéléseiben. Az Orosz népellenes mesék ugyanis egy tagadhatatlanul ismerős, ugyanakkor végtelenül szürreális Oroszhon működésébe enged betekintést, ahol semmi sem az, aminek először gondolnánk. Itt az Állam Patyomkin-díszletei közt valójában egy nagyszabású, kegyetlen színjáték zajlik, főszerepben a személyi kultusszal övezett Nemzeti Vezetővel, aki egykori padtársait varázsütésre dúsgazdag oligarchákká változtatja, és akinek még a legjelentéktelenebb megnyilvánulásai is nagyobb hírértékkel bírnak a közmédiában, mint a földönkívüliek Moszkvába látogatása... Az Orosz népellenes mesék kimeríthetetlen fantáziáról árulkodó ötletek izgalmas tárháza, valamint minden sci-fibe hajló megoldásával együtt is tűpontos kritikai látlelet az ezredforduló utáni orosz (és ki tudja, talán nem csak az orosz) politikai hatalom egyszerre abszurd és abszolút jellegéről.

A nem túl távoli jövőben járunk, az egykoron hatalmas Oroszhon már csak halovány árnyéka egykori önmagának. A főváros és a fellázadt régiók közötti polgárháborút követően az ország romokban hever, a távkommunikáció és -közlekedés lehetőségei minimálisra szűkültek, a túlélők többsége vonatállomásoknál kiépített erődökben meghúzódva folytat mindennapos küzdelmet a tömegpusztító fegyverek toxikus utóhatásaival. A „Széthullás" után Moszkóviára zsugorodott birodalom keleti határa a Volga mentén húzódik; az immáron hajózhatatlan, mérgező vizű folyó egyetlen megmaradt (és ezáltal kiemelt stratégiai fontossággal bíró) hídját ez egykori jaroszlavli abroncsgyár helyén létesített Poszt vigyázza.  Mi lehet vajon a másik oldalon? - pontosan senki sem tudja. A kínzó kérdés Jegort, a Poszt parancsnokának tizenhét éves mostohafiát sem hagyja nyugodni. A reménytelen szerelemtől és zenészi ambícióktól fűtött rebellis kamaszt egyre jobban vonzza a halálos ködbe burkolózó vasúti híd, amely talán a kiutat jelentheti számára a helyőrség szürke féléletéből.  Dmitry Glukhovsky legújabb könyve a Metró-trilógia világát kitágító posztapokaliptikus kalandregény, mely ugyanakkor egy égetően aktuális kérdést is tartogat olvasójának: milyen hosszú távú, talán jóvátehetetlen károkat okoz korunk egyre erősödő pszichológiai hadviselése; az az új, gyilkos erejű propaganda, amely a világ egy részén már elfoglalta az igazi politika helyét?

Může být mobil nástrojem odplaty? Co kdybyste si na pár dní vypůjčili život svého nepřítele? Sedmadvacetiletý Ilja Gorjunov se po sedmi letech ve vazbě vrací z vězení domů – a rázem se mu zhroutí svět. Matka mu zemřela, přítelkyně na něj dávno zapomněla a nejlepší kamarád mezitím založil rodinu, takže o kontakty s kriminálníkem nestojí. Ze zoufalství se rozhodne pomstít zkorumpovanému policistovi Piotrovi Chazinovi, který ho z uražené ješitnosti do vězení dostal, když mu při razii podstrčil balíček s drogami. Poté, co se zmocní jeho smartphonu, začne se skrze messenger, SMS zprávy a další texty vydávat za svého nepřítele. Odpovídá na dotazy jeho nadřízených, kolegů, přátel, partnerky a dvojrozměrné obrazy v telefonním seznamu se pomalu proměňují ve skutečné osoby s vlastními pocity, problémy a touhami. Hranice mezi Iljou a Piotrem se postupně stírají...

Může být mobil nástrojem odplaty?

Ilja Gorjunov, typický ruský osamělý hrdina, nevinně odsouzený za dealerství drog, se vrací po sedmi letech domů – a rázem se mu zhroutí svět. Matka mu zemřela, jeho dívka ho nechala, nejlepší kamarád mezitím založil rodinu a o jeho přátelství už zjevně nestojí. Ilja zůstal úplně sám. Ze zoufalství se rozhodne pomstít policistovi, který ho z uražené ješitnosti do vězení dostal, a začne uskutečňovat svůj šílený, předem ztracený plán... Autorův první realistický román, pohybující se na rozhraní thrilleru, románu-noir a dramatu, pojednává o konfliktu generací, absurditě lásky a marné touze po odplatě.