Adrian Goldsworthy

Two great cities. One fierce rivalry. Countless untold stories. Athens and Sparta were the two big players in Ancient Greece. United, they helped lead the Greeks in defeating the great Persian invasion. Divided, they spread conflict and destruction throughout the eastern Mediterranean. They were not simply rivals for power, but polar opposites in culture and ideology: Athens was the outward looking, radical democracy with a maritime empire whilst Sparta was militaristic, rigidly disciplined and brutal. Both were experiments in how to run a state, epitomising the extremes of the Greek longing to excel. This is a story of politics and war, but also of culture. In Athens, philosophers dissected the physical and moral world, writers spun forth comedy and drama, and new ideas filled the city. Athens could be vulgar and cruel, but no other state has ever allowed thousands of citizens to debate its laws freely. Sparta was innovative in other ways, with a society divided into strict class groups and an astonishing focus on military training. Both cities were paradoxes – they were at once remarkably ordered and surprisingly prone to savagery. Athens and Sparta tells a remarkable story of the drama and extremity of human behaviour. It draws on ancient sources and modern discoveries and boasts a wide-ranging cast of characters ­– statesmen, lawgivers, rabble-rousers, philosophers, artists, courtesans, wives and heroes. The history of these cities truly is a microcosm of the human experience, in all its wonder and horror.

Lehet, hogy nem az a történet, amire számítunk, de ugyanolyan lenyűgöző, mint kettejük mítosza. Antonius és Kleopátra szerelmi viszonya az ókori világ egyik leghíresebb története, amelyet számtalan regényben, színdarabban és filmben feldolgoztak már. Antonius mint a Római Birodalmat irányító triumvirátus egyik tagja, korának talán legbefolyásosabb embere volt; míg Kleopátra (korábban Julius Caesar szeretője) Róma legfontosabb provinciájának, Egyiptomnak gyönyörű királynője. A kultúrák ütközése, a hatalmi politika és a személyes szenvedély ellenállhatatlan témának bizonyult sokak számára. De e történetmesélések során tucatnyi mítosz született. Ebben a műben, amely kizárólag ókori forrásokra, valamint régészeti bizonyítékokra épül, Adrian Goldsworthy feltárja a híres párral kapcsolatos tényeket. Az egyiptomi öltözéket viselő Kleopátra képe egyszerűen téves; görögnek született, és sokkal jobban ismerte a római kultúrát, mint azt a legtöbb történész elismeri. Hasonlóképpen Marcus Antonius sem a legendák szélhámos katonája, akit egy egzotikus nő iránti szerelme sodort végveszélybe - elsősorban politikus volt, és soha nem engedte, hogy Kleopátra diktálja a politikáját.

Adrian Goldsworthy az egyik legismertebb ókortörténész, aki a Római Birodalom történetéről több meghatározó könyvet tett már le az asztalra. Emellett termékeny regényíró is, és A fallal A győzelem városa című regénytrilógiájának önmagában is olvasható zárókötetét tartja a kezében a kedves Olvasó. A történet visszatér a kiindulópontjához, Britanniába, a főhős, a szilurok büszke és harcos kelta népéhez tartozó, de romanizálódott Ferox centurio szülőföldjére. Britannia római provincia északi határvidékén járunk, ahol a vad északi törzsek betöréseinek ellenszerét keresi a stabilitásra törekvő birodalom. A regény másik főszereplője a nemrég hatalomra került Hadrianus császár, akinek nem kis problémahalmazt kell kezelnie: kérdéses a legitimitása, a szenátori elit ellenszegül, elődje pedig katonailag túlterjeszkedett keleten, ami a nyugati provinciák védtelenül hagyását eredményezte. Az északi népek nagy betörése és egy kudarcba fulladt büntető hadjárat után kezd el épülni a fal, vagyis a Hadrianus-fal, ami ténylegesen az első volt a maga nemében, és jelentős darabjai ma is láthatók. Az izgalmas történetszövés és a sajátos humor mellett a könyv nagy erőssége, hogy mélyebben megismerkedhetünk a civilizációkat elválasztó fal és határvidék önmagán túlmutató problematikájával - a mai párhuzamok a legkevésbé sem erőltetettek. Ahogy a könyvben szereplő "hamis zászlós" művelet is szinte olyan, mintha most került volna rá sor... A könyv harmadik főszereplője a korábbi kötetekből már jól ismert Claudia Enica, egy másik kelta törzs pajzán, jó humorú és a kardot jól forgató királynője, Ferox felesége. Feroxhoz hasonlóan ő is romanizálódott, részt vesz a britanniai hatalmi játszmákban, de azért kívülálló is, és így főleg az ő szemükkel, mintegy kívülről és belülről is, sok mindenre rácsodálkozva látjuk a római világot. Ferox és Claudia ott vannak mindenütt, ahol fontos dolgok történnek, és közben mindig meg tudják őrizni a derűjüket és az emberi tartásukat, és egy kicsit mindig megmaradnak örök lázadónak is. A szerző most is észrevétlenül von be bennünket a római civilizáció izgalmas világába, amelyet sok nézőpontból láttat. Az erőd és A város után ez a kötet is lebilincselő olvasmány a római történelemben való jártasság szintjétől függetlenül.

"Kr. e. 216. augusztus 2-án zajlott a világtörténelem egyik legvéresebb és talán a legtöbbet emlegetett csatája az itáliai Cannae városa melletti síkságon a második pun háború keretében. Annak ellenére, hogy majdnem kétszeres túlerőben voltak, és a saját földjükön harcoltak, a rómaiak megsemmisítő vereséget szenvedtek a Hannibál vezette expedíciós karthágói seregtől, amely két évvel korábban látványos átkelést hajtott végre az Alpokon. A rómaiak cannaei vesztesége – nagyjából 50 ezer halott egy nap alatt – az iparosított háborúzásnak az első világháborúval beköszöntő korszakáig az egyik legnagyobb volt. Ugyan Róma nem sokkal később magához tért, és Karthágó végül elveszítette a háborút, a cannaei csata a római emlékezetben minden katonai vereség viszonyítási pontja maradt. Hannibál itt alkalmazott taktikája azóta is a katonai akadémiák tananyaga, és a hatalmas túlerő ellen elért sikere hosszú időn át adott reménységet minden hasonló helyzetben lévő hadvezérnek. A klasszikus római történetíróknak köszönhetően Róma pun háborúi, az egyik csúcspontját jelentő cannaei csatával, az egyetemes emberi emlékezet fontos részeivé váltak. Adrian Goldsworthy a római hadviselés egyik legjobb ismerője, a témában írt összefoglaló munkája alapmű. A Cannae lapjain biztos kézzel vezeti végig az olvasót a valaha vívott egyik leghíresebb csata eseményein, és helyezi el azt a második pun háború tágabb kontextusában, részletesen bemutatva eközben a kor hadviselését is. Könyve egyaránt izgalmas olvasmány a témában most elmélyülő olvasóinknak és a korabeli hadviselést szakértői szinten ismerőknek is."

A világhírű ókortörténész a Római Birodalom fénykorában, Traianus császár idejében, a Kr. u. 2. század elején játszódó regénytrilógiájának második részét tartja a kezében a kedves Olvasó. Az első részben, Az erődben megismerhettük a főszereplőket, a mai Wales területén élt büszke és harcos kelta törzs, a szilur gyermekét, Feroxot, a római hadsereg egyik britanniai segédcsapatának centurióját, valamint az uralkodói ambíciókat dédelgető Hadrianust, a későbbi római császárt, aki ebben a részben Syria római provincia ideiglenes helytartója még. A történet fókusza az Al-Dunától a Római Birodalom keleti határvidékeire, a Római és a Párthus Birodalom ütközőzónájára, erre a stratégiailag ma is fontos térségre tevődött át. A mai Szíria és Törökország határán járunk, Kr. u. 114-ben, egy évvel azelőtt, hogy Traianus császár benyomult volna Mezopotámiába. Ekkor a kisebb ütközőállamok feletti ellenőrzés megszerzéséért folyt a küzdelem. A történetben egy ilyen városállam Nicopolis is, amelynek ostroma adja a regény fő cselekményét. A könyv külön erőssége az egymásra rakódott, egymás mellett élő különböző kultúrák, nyelvek, vallások, civilizációs rétegek bemutatása. Az egyik fontos szereplő egy dezertőr keresztény római katona, és ugyancsak fontos szerepet játszik a történetben egy, a zsidó diaszpórához tartozó nicopolisi család is. A főhős, Ferox alakja némileg a klasszikus magányos westernhősökével vagy még inkább James Fenimore Cooper Nagy indiánkönyvének főhősével rokon: miközben kiemelkedően járatos a hadviselés mesterségében sok nagy haditettel a háta mögött, hallgatag, nem törekszik formális elismerésre és előremenetelre, de ott van mindenütt, ahol fontos dolgok történnek, különleges és titkos feladatokat hajt végre a legfelsőbb hatalmi szintek (Hadrianus) megbízásából, és mindig megőrzi a hidegvérét és emberi tartását, miközben megmarad örök lázadónak is. A szerző most is észrevétlenül von be bennünket a római civilizáció és katonai kultúra világába, amelyet izgalmas módon kívülről és belülről is láttat. Az erőd után ez a kötet is lebilincselő olvasmány a római történelemben járatosaknak és járatlanoknak egyaránt.

Adrian Goldsworthy, az ókori Róma történetének világhírű kutatója egy sajátos hangulatú regénytrilógiával jelentkezik kedvenc témájában - ennek tartja most a kezében az első kötetét a kedves Olvasó. Az időszámításunk utáni második század elején járunk, a Római Birodalom legnagyobb területi kiterjedésének idején, Traianus császár uralkodása alatt, az Al-Dunánál, pontosabban attól egy kicsit északabbra, a birodalom határvidékén. A könyv főhőse egy katona, Ferox centurio, vagyis a mai fogalmak szerint nagyjából százados, akire most hatalmas felelősség hárul: ő lesz a dák támadásoknak kitett, meglehetősen sebezhető piroboridavai erőd parancsnoka. Ferox nem átlagos centurio: a mai Wales területén élt büszke és harcos kelta törzs, a szilur gyermeke, és az erőd helyőrségének számos más tagja is Britanniából származik. Nemkülönben Ferox felesége, aki egyenesen egy szövetséges britanniai nép fegyverekkel jól bánó uralkodónője. A regény másik főszereplője Hadrianus praetor, Traianus császár örökbe fogadott fia, a későbbi Hadrianus császár. Miközben nyomon követjük Ferox veszélyekkel és kalandokkal teli sorsát és Hadrianus ténykedését, észrevétlenül bevonódunk a római civilizáció és katonai kultúra világába, és ebben nem más segít bennünket, mint a téma egyik legjobb ismerője. Még izgalmasabbá teszi az elbeszélést, és különös hangulatot ad a könyvnek, hogy a római civilizáció határvidékén járunk, és át-átruccanunk a "barbár" világba, valamint a regény szereplőinek nagy része is félig-meddig "barbár", még ha a római oldalon állnak is, így kívülről is, belülről is látjuk a római világot. A regény lebilincselő olvasmány a római történelemben járatosaknak és járatlanoknak egyaránt.

A monumental photo book documenting the scenes of more than 3,000 years of human conflict After a distinguished--and death-defying--career documenting the wars of today, Yan Morvan decided to undertake a different kind of battlefield photography, one that would show how war has imprinted its awful memory on all of human history, and on the landscape as well. Traveling the globe, he sought out the scenes of history's most important battles, positioning his 8 10 Deardorff view camera to capture the perspective of the soldier on the front lines. The result of his decade-long quest is this monumental volume, presenting 430 images of 250 historic battlefields, from the Trojan War to Muammar Gaddafi's last stand. In between are the battlegrounds of the Persian Wars, the Napoleonic Wars, the American Civil War, the World Wars, the Vietnam War, and many others. The text includes a concise account of each battle, as well as an interview with Morvan about his work. Battlefields is a staggering work of art, an important historical document, and a memorial to all those who have fought and died on the battlefield.