Gráf Benedek

A történet 2030 márciusában kezdődik - az Áramszünettel, amikor minden elektromossággal működő eszköz végérvényesen tönkremegy. Szinte egyik napról a másikra eluralkodik az anarchia. Czeredi Hunor Gábor, az elbeszélő-főszereplő felismeri, hogy a túlélés mind egyedül, mind kisebb csoportokban bizonytalan: a valódi közösségek régen megszűntek, és úgy tűnik, a káosz még sokáig fog tartani. Az antiutópia apokaliptikus világával párhuzamosan bomlanak ki Czeredi életének korábbi eseményei, megelevenedik az ezredforduló körüli évtizedek Magyarországa, mindenekelőtt Szeged. Kallódó értelmiségiek, sorsok, patthelyzetek, lázadás és beletörődés kényes határvidéke egy megrekedt, vergődő társadalomban, a hanyatló civilizáció szorongatásában. Az Áramszünet csak felgyorsítja az elkerülhetetlent - de vajon mi következik azután? Bene Zoltán 1973-ban született, Szegeden él. Író, szerkesztő. Legutóbbi kötete Az érdemes, nemes Rózsasándor kalandjai (Liget, 2016)

…az ésszerűtlenségek néha nem is azok, mert valószínű, hogy valószínűtlen is történhetik – áll mottóként a könyv elején, Arisztotelész Poétikájából. És ebben a regényben – a törökök uralta Magyarországon – valóban történnek valószínűtlen dolgok: misztikus, titokzatos események. Rejtett erővonalak sejlenek elő a török megszállás alatt élő Szeged különös, kettős arculatú világában. Mindazonáltal a történet nem is szól egyébről, mint arról, hogy az álmok, a látomások hébe-korba titokzatosan, fölfoghatatlanul egybekapcsolódnak a valósággal. Az olvasó pedig vagy úgy dönt, a világ csodákkal és titkokkal teli, lélegzetelállító hely, amelyet megsejteni talán, ám megérteni sosem lehet (és nem is érdemes), vagy úgy, hogy a világ sivár és unalmas, kisszerű, kiismerhető, megérthető és irányítható, kedvünk szerint ilyenre-olyanra szabható… Kétféle történet kerekedhet tehát ebből az egyből, marad tér és idő a vitatkozásra. Bene Zoltán 1973-ban született, Szegeden él. 2001 óta publikál rendszeresen, ez alatt az idő alatt több prózakötete látott napvilágot, elbeszélései a legkülönfélébb irodalmi folyóiratokban, illetőleg antológiákban olvashatók.

A Fekete föld először 2001-ben jelent meg, ez az e-könyv a második kiadása. Bene Zoltán az önálló, kultúrájában és gondolkodásmódjában még egységes óegyiptomi állam utolsó évtizedeibe, a szaiszi fáraók korába vezeti az olvasót. A történet maga egy ál-memoár, amelyet Amenemhát, az írnok mesél el. A színtér elsősorban a Nílus partja, de az emlékíró sorsa elvezet a Földközi-tenger medencéjének több vidékére is. A szerző remekül azonosul „az utolsó fénykorát élő, majd összeomló Egyiptom egy kalandos sorsú írnokának befogadáshorizontjával – az adott szerepből logikusan következő elfogultsággal, előítélettel, fölényességgel, hittel és magyarázatokkal együtt – írja a regényről Tombácz Róbert. − Élvezetes, szemléletes, kiforrott stílus jellemzi a szöveget, melynek végére érve minden cselekményszálat elvarrva találunk. Az olvasás folyamán együtt derülünk, szomorkodunk, gondolkodunk és érzünk az elbeszélővel. Bene Zoltán művét azoknak az olvasóknak is ajánlhatom, akik egy szórakoztató, kalandos és informatív történelmi regényre kíváncsiak, és azoknak is, akik saját koruk filozofikusabb kérdéseire keresik a választ a mában. A regény mind stílusával, mind gondolataival, mind pedig szereplőivel bizonyosan a szívünkbe lopja magát!” Bene Zoltán 1973-ban született, Szegeden él. 2001 óta publikál rendszeresen, ez alatt az idő alatt több prózakötete látott napvilágot, elbeszélései a legkülönfélébb irodalmi folyóiratokban, illetőleg antológiákban olvashatók.

Bene Zoltán Hollók gyomra című műve 2010-ben jelent meg először. A regény három egymásba fonódó életút története révén a XVI. századba, elsősorban a török hódoltság alatt tengődő Szegedre vezeti el az olvasót. Ez a regény, miként Árpás Károly írja, „nem a jókais vagy jósikás nemzeti dicsőségről szól, s nem a Kemény Zsigmond-i jelen-értelmezés jelenik meg benne, hanem Bene szándéka szerint az egyszerű ember. Az a mindennapi ember, aki, ha nem ismeri fel a létét meghatározó szituációt, akkor nem is lesz ura annak. Ha pedig nem lesz ura, akkor sodortatni fog a történésekben.” Eszes Máté megállapítása szerint a könyv legfőbb erénye a mindennapok bemutatása és a remek jellemrajzok. Bene Zoltán 1973-ban született, Szegeden él. 2001 óta publikál rendszeresen, ez alatt az idő alatt több prózakötete látott napvilágot, elbeszélései a legkülönfélébb irodalmi folyóiratokban, illetőleg antológiákban olvashatók.

A németek vezette Európa, a 2017-ben is viruló Habsburg-monarchia nem éppen felemelő hely. Hősünk a Sarkkörhöz közeli Ferenc József-földön morzsolgatja száműzetése keserű napjait. Csak édesapja titkos feljegyzéseivel vigasztalódik, aki egy életen át boncolgatta, milyen manőverekkel tudták a németek az 1914-es világégést elkerülni - és hogy milyen lenne a mai Európa a mindenható német uralom és titkosszolgálatok irányítása nélkül.De vajon ténylegmás lenne? Változtatna-e bármit egy másik világrend a személyes kiszolgáltatottságunkon és elidegenedettségünkön? A kamaszévek reménytelen és kínos sivárságán? A szülőváros, Szeged lassú perifériává süllyedésén? És ha szabadabban élhetnénk, lenne-e átjárás a különféle alternatív világok között? Vagy így is, úgy is bukásra rendeltettünk? Mi is és a képzeletünk - hiszen nem tudunk repülni, és csak azt képzelhetjük el, ami egy másik valóságban már létezik.A Ferenc József-földön fagyoskodó, kulturális munkatársként munkálkodó (vagy inkább munkátlankodó), Évája (és Évái) által rendre elárult és cserbenhagyott Szelevényi története nemcsak madách-i emlékeket ébreszt, hanem Saramago és Kafka apokaliptikus vízióira is emlékeztet. De mindenekelőtt remek fantasztikus elbeszélés, amely a műfaj klasszikusai között is megállja a helyét.