Lajos Grendel strana 2 z 3

Miközben a sajtó, rádió, tévé, közélet habzó gyűlölettel és sunyi lapítással hol máglyára küldené a volt (?) ügynököket, hol elmismásolná a puszta létüket is, Grendel megírja az ügynökök drámáját. Páratlan teljesítmény, még csak megközelítőleg sem vállalkozott ... Folytatás ›› senki hasonlóra. Holott mint minden nagyszerű dolog, ez is végtelenül egyszerű. Csak annyi, hogy akár Pilinszky, azt mondja: az ügynök "lappangó démonitása", bármilyen sötét dolgokat művelt is, nem tevékenységében rejlik, hanem a sorsában. (Pályi András) A(z) És eljön az Ő országa Könyv szerzője Grendel Lajos.

Nový román Lajos Grendela je záverečným dielom tzv. Newhontskej trilógie, ktorú tvoria romány Masový hrob, U nás New Honte a Kráľ Matej v New Honte. Prostredie je známe už aj z predošlých diel: južné Slovensko po roku 1990, po páde komunistického režimu. Všetko je chaotické, nejasné, bizarné až groteskné. Román má viacero zaujímavých, dobre vykreslených postáv, typických pre toto prechodné obdobie, ktoré hľadajú svoje miesto v pozmenenom svete. Grendel tak ako v predchádzajúcich románoch majstrovsky pracuje so satirickými tónmi pri charakterizovaní doby i svojich hrdinov.

O zábavu je postarané: skutočné sa mení v ilúziu, bezprostredné vzrastá s odľahlým, minulosť splýva s budúcnosťou a fantázia preniká nedovolenými a nepriepustnými hranicami reality. V zbierke poviedok Cudná správa z vrcholu sna sa jednoducho spája nespojiteľné.

Grendelov román, ktorý prvýkrát vyšiel v roku 1999, je ukážkovým príkladom toho, ako je možné manipulovať vedomie človeka, ktorý síce nie je zlýÔ, ale má slabý charakter, je akýmsi novodobým Oblomovom. Dej sa odvíja od tej chvíle, keď v jednej zas trčenej dedine, kdesi na strednom Slovensku, objavia masový hrob. Príbeh sa čoskoro dostane do absurdnej roviny, keď notabilityÔ dediny - starosta, notár, policajný kapitán - sa chopia iniciatívy a z tragickej skutočnosti sa pokúsia vyťažiť maximu m, vraj v prospech chudobnej dediny.

A Kossuth-díjas szerző legújabb műve a számvetés regénye. Kegyetlen és önsajnálat nélküli szembenézés azzal, hogy eltűnt egy világ: megszűnt a Felvidéken a magyar középosztály. Grendel Lajos mindezt tragikus iróniával, sok humorral és szigorú éleslátással beszéli el – pátosz és nosztalgia nélkül. Túlzás nélkül állítható, hogy e regény megjelenése fordulatot jelent Grendel írói pályáján és egyben a kortárs irodalom eseménye.

Grendel Lajos 1948-ban született Léván író, publicista, esszéista, a Kalligram kiadó egyik alapítója. Pozsonyban él, a prágai egyetemen tanít. A kortárs magyar irodalom egyik legeredetibb alakjaként tartják számon, egy-egy regényének, novellás- vagy esszékötetének megjelenése mindig esemény. Művei a szlovákon kívül angol, francia, olasz, német és lengyel fordításban is megjelentek. Számos elismerés mellett József Attila és Kossuth-díjas. Számos regény, novellás- és, esszékötet szerzője. Több kö nyvében az 1989 utáni társadalmi-politikai helyzettel foglalkozik. Grendel írásművészete a magyar prózairodalom radikális átalakulásának idején bontakozott ki, s ő pillanatokon belül e nagy mozgás centrumában találta magát - s e pozícióban nagyon j ól fel is találta magát. Ízig-vérig szlovákiai magyarként írja új regényeit, de oly módon, hogy szlovákiaisága az irodalomban tulajdonképpen csupán mint külső helyi meghatározottság (íróilag szólván: mint tematika) jelentkezik, s írásainak mind tarta lmisága, mind narrációja, mind retorikája túlmutat a regionális irodalom keretein. Olyan szerző ő a mai irodalomban, mint amilyen hajdanában, száz évvel ezelőtt Mikszáth Kálmán lehetett, akiről és akinek írásairól persze rögtön lehetett tudni, hogy m ilyen helyi meghatározottságúak (azaz hogy a szlovák-magyar együttélés területéről és történetéből származnak), de kinek irodalma eleve azt célozta meg, s azt is találta el, hogy a regionális területen kívüli minden érdeklődőnek, aki a modern irodalm iságban érdekeltnek is érzi magát, jelentőségteljes és élvezhető műveket produkáljon. írta Grendelről Margócsy István.

Yvette-em, fekete hajú, tüzes Ariadném, fölöttébb büszke volt rám. Egy délelőtt, megint csak a konyhában, odasúgta a fülembe, hogy jó lenne, ha... Úgy látszik, a konyhai munka és környezet van a legélénkebb hatással szerelmi vágyára, gondoltam. Hiáb a, minden nő egyedi eset, külön egyéniség, más-más hangszer: az egyik oboa, a másik angolkürt, a harmadik lant, a negyedik csembaló. Már indultam volna a nappaliba, de Yvette keze megállított. Most itt. Ejha! szörnyűködtem. Én ráhasalok az as ztalra, te fölhajtod hátul a szoknyámat, és úgy. A Thészeusz és a fekete özvegyben Grendel Lajos előző regénye, a Szakítások legszerelmesebb, legkicsapongóbb természethű alakjának, a történész Szemere Ákosnak a további sorsát kíséri figyelemmel. Ák os akit a csehszlovákiai magyar értelmiségi sors megtestesítőjének is tarthatunk ebben a regényben sem tagadja meg korábbi önmagát, Thészeuszként bolyong a kompromisszumok és érzelmek labirintusában, mígnem végleg kiköt Ariadnéja, a fekete özvegy k arjaiban...

Život je len množina spomienok. Možno najviac tak štyri týždne... Ostatné hodiny a minúty možno zahodiť do smetí...Penzionovaný gymnaziálny učiteľ matematiky, strávi štyri týždne v dome na vidieku u príbuzných, ktorí odišli na dovolenku do zahranič ia. V nemenovanom mestečku na juhu Slovenska sa zoznámi s bezdomovcom, bývalým potrestaným a väzneným dôstojníkom. Spovedajú sa navzájom zo svojich životných tajomstiev, výčitiek svedomia a neúspechov. Je to rozprávanie o polstoročí slovenského život a. Konfrontujú sa dva životné osudy, dva údely, ktoré zároveň znamenajú dvojaké, vzájomne nezlučiteľné životné stratégie.

Grendel Lajos a Négy hét az élet című remeklése után újabb leszámolás-regényt írt. A halál és a szerelem rejtélye végigkíséri a főhős egész életét. Csupán ötven év múlva szembesül apja halálának valódi körülményeivel, s a kamaszkori, beteljesületlen szerelem a Németországban élő rokonlány iránt is talányként marad benne.