Albert Gróf
autor
Igazságot Magyarországnak! - A trianoni békeszerződés következményeinek ismertetése és bírálata
A nagy Trianon album háromszáz fotóval, száz dokumentummal és negyven térképpel. Gróf Apponyi Albert és munkatársai, a Magyar Külügyi Társaság tagjai száz évvel ezelőtt elhatározták, hogy kiadványt állítanak össze Trianon kapcsán. Apponyi 1928-ban: A Magyar Külügyi Társaság, tapasztalva egyrészről azt a meleg érdeklődést, amely irányadó külföldi körökben jelenleg fokozottan fordul Magyarország felé, s amely a trianoni szerződés által ránk mért igazságtalanság revízióját sürgeti, másrészt pedig eleget óhajtva tenni annak az általános kívánságnak, hogy a művelt világ Trianon tarthatatlanságáról tárgyilagos és szakszerű felvilágosítást kapjon: vezetőségének több oly tagját, akik az idevágó egyes kérdésekkel már évek óta behatóan foglalkoznak, sőt azoknak bel-és külföldön, az élő szó és a nyomtatott betű erejével huzamosabb idő óta harcos katonái is, ennek a nagy problémának önálló, de mégis szerves egészbe olvadó tanulmányokban leendő megírására kérte fel. Mivel azonban nemcsak a külföldi érdeklődő közönség felvilágosítása szükséges, hanem itthon is érezzük egy, a trianoni kérdés sokoldalú anyagára vonatkozó s a művelt közönség igényeihez mért, rendszeresen feldolgozott tájékoztatás sürgősségét: ez a kettős szempont érlelte meg ennek a műnek a közzétételét, mely azonos szöveggel, de külön magyar és külön angol kiadásban jelenik meg avégből, hogy hirdesse a mi igazunkat széles e világon.Adja a Gondviselés, hogy ezek a munkálatok eredményesen szolgálják a nagyvilág felvilágosításának és a magyar igazság diadalának az eszméjét.A kötet szerzői és írásaik:
Gróf Apponyi Albert, a Magyar Külügyi Társaság elnöke:Magyarországnak és a rovására megnagyobbodott államoknak történelmi hivatása
Horváth Jenő, a Magyar Külügyi Társaság igazgatója:A trianoni szerződés diplomáciai története
Lukács György, a Magyar Külügyi Társaság alelnöke:A trianoni szerződés igazságtalanságai
Eöttevényi Olivér, a Magyar Külügyi Társaság ügyvezető alelnöke:A trianoni szerződés kulturális következményei
Földes Béla, a Magyar Külügyi Társaság elnöki tanácstagja és szakosztályi elnöke:A trianoni békeparancs hatása a magyar közgazdaságra
Báró Wlassics Gyula, a Magyar Külügyi Társaság társelnöke:A trianoni szerződés jogi orvoslása a nemzetek szövetsége és döntőbíróság útján
Berzeviczy Albert, a Magyar Külügyi Társaság elnökhelyettese:A trianoni szerződés földrajzi megvilágításban
Nagy Emil, a Magyar Külügyi Társaság alelnöke:Az út az orvoslás felé
Válaszbeszéd 1920 / A trianoni béke megalkotása 1915-1920
"„...követeljük a népszavazást hazánk azon részeire vonatkozólag, amelyeket tőlünk most elszakítani akarnak. Kijelentem, hogy előre is alávetjük magunkat e népszavazás eredményének, bármi legyen is az. Természetesen, követeljük, hogy a népszavazás olyan körülmények között tartassék meg, hogy annak szabadsága biztosítva legyen. A népszavazás annál is inkább szükséges, mivel a nemzetgyűlés, amely végső fokon hivatott a javasolt békefeltételek fölött dönteni, csonka lesz. A megszállt területek lakói nem lesznek itt képviselve. Nincsen olyan kormány vagy nemzetgyűlés, amely jogi vagy erkölcsi szempontból jogosult volna dönteni azoknak a sorsa fölött, akik ott képviselve nincsenek.” /Apponyi Albert/
„A magyar kérdés egész komplexumát albizottságok intézték el, amelyet a négyek tanácsa csupán elnagyolt vonásokban, átfutó ködképekben látott, és anélkül hagyott jóvá, hogy annak egyetlen részét ismerte volna... Magyarország ügyével a konferencia sohasem foglalkozott; annak számára soha egy jó szava sem volt. Az a remény tehát, amellyel a katonai előnyomulás, a felosztás és kifosztás veszedelmei közt a halálra ítélt magyar nemzet a békekonferencia felé fordította szenvedő tekintetét, csupán keserű csalódást hozott, mert békekonferencia – legalábbis Magyarország szempontjából – valójában nem is létezett.” /Horváth Jenő/"
Vypredané
8,06 €
Emlékirataim
"A kaotikus forrongás napjaiban írom e sorokat, amikor emberi ész nem tudja még meglátni a nemzeti és társadalmi erők leendő egyensúlyviszonyait. Csak annyi látszik bizonyosnak, hogy a régi többé vissza nem tér, hogy mind a régi nemzeti eszme, mind a régi társadalmi rend olyan gyökeres átalakuláson megy keresztül, milyent a kereszténység terjedése óta a világ nem látott, hogy tehát erről a korról mint a régi Magyarország utolsó korszakáról kell beszélnünk, bár töretlen hittel bízom az új Magyarországban, a magyar nemzetnek most ellankadt és megzavart, de feltámadásra rendelt életerejében és hivatásában."
Nagyapponyi gróf dr. Apponyi Albert György (1846, Bécs-Genf, 1933) miniszter, belső titkos tanácsos, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, az Aranygyapjas rend lovagja, kortársai szemében a "Legnagyobb élő magyar" volt. Az 1920-as párizsi békekonferencián ő vezette a magyar delegációt, a békeszerződést viszont nem írta alá. 1911 és 1932 között ötször jelölték Nobel-díjra. Káprázatos politikai pályafutása a kiegyezéstől a trianoni időszakig tartott. Nemcsak a magyar belpolitika meghatározó alakja, hanem nemzetközileg elismert közéleti személyiség volt, ráadásul az egyetlen államférfi, aki a képviselőház felkérésére fogott bele emlékiratai megírásába.
A magyar emlékirat-irodalom remekműve először lát napvilágot teljes egészében. Benne megfejtésre kerül a megfejthetetlennek ítélt korszak rejtélye, a többnemzetiségű Osztrák-Magyar Monarchia sokarcúsága, melynek bukásával valami végérvényesen véget ért Közép-Európában.
Vypredané
21,43 €
