Irén Gulácsy

Az írónő legnépszerűbb regénye, amely már korában számos kiadást ért meg. A mohácsi vészt megelőző és követő évtizedeket eleveníti fel, azt a korszakot, amely inkább áldozatokban, mint hősökben bővelkedett. A regény főhőse, Czibak Imre nem született hősnek, a történelmi körülmények edzették mintegy akaratán kívül a nemzet kardjává. Szemtanúja és részese olyan meghatározó eseményeknek, mint a Dózsa György vezette parasztfelkelés, II. Lajos megkoronázása. Czibak túlélője a mohácsi vésznek, abban bízik, hogy a tragédia okozta gyásznak megtisztító hatása lesz a nemzetre, és végre elkezdődhet az országépítés. De kiderül, hogy ehhez még az ő vértanúságára is szükség van.

A már-már elfeledett Gulácsy Irén történelmi regényeivel és sajátosan erdélyi elbeszéléseivel és nem utolsósorban Erdély jogán címmel összegyűjtött írásaival egykor országos népszerűségre tett szert, amellett a két világháború közötti erdélyi magyar irodalom intézményrendszereinek létrehozásában és működtetésében jeleskedett. A Förgeteg az erdélyi földreform idején játszódó megkapóan idilli történet, ami a marosvásárhelyi Zord Idő pályázatára készült.

Az írónő legnépszerűbb regénye, amely már korában számos kiadást ért meg. A mohácsi vészt megelőző és követő évtizedeket eleveníti fel, azt a korszakot, amely inkább áldozatokban, mint hősökben bővelkedett. A regény főhőse, Czibak Imre nem született hősnek, a történelmi körülmények edzették mintegy akaratán kívül a nemzet kardjává. Szemtanúja és részese olyan meghatározó eseményeknek, mint a Dózsa György vezette parasztfelkelés, II. Lajos megkoronázása. Czibak túlélője a mohácsi vésznek, abban bízik, hogy a tragédia okozta gyásznak megtisztító hatása lesz a nemzetre, és végre elkezdődhet az országépítés. De kiderül, hogy ehhez még az ő vértanúságára is szükség van.

„– Lóra, huszárok! Utána a rablóknak! A holnapi élésünk függ ettől. Hallottátok! Szép és jó iramú szerecsen főlovat is szerezhet még tetejébe, aki ügyes!Talán az élésnél is nagyobb biztatás volt ez. Minden valamirevaló huszár legszívbélibb vágya.A közelállók felkurjantottak örömükben. A seregdob megszólalt, s nyomban rá megnyüzsdült az egész huszárvár. A lovak nyerítve érezték s jelezték a nagy eseményt. Gazdájuk tüzétől elragadottan szökelltek. Olyan bánni tudó nép kellett a megfékezésükre, amilyenek a lovon született kállai, csintalan kassai, minden hájjal megkent egri, tokaji és Szatmár környéki fiak voltak. Ezek aztán hamar visszanyerték uraságukat a rakoncátlan párák fölött.Alig cserélte fel János harci karddal a köves díszkardját, már az egész huszárság ott táncolt lovával a várudvaron, készültségben.”

Az ?1937-ben megjelent Nagy Lajos király után 1944-ben látott napvilágot a folytatás, Gulácsy Irén színes, cselekményes, eseményekben gazdag regénye, a Jezabel. Míg az előbbi könyv Nagy Lajos uralkodásának fénykorában játszódik, és halálával ér véget, a Jezabel a király fiúsított lányának, Anjou Máriának és az ő anyjának, Erzsébet régens királynőnek korát ábrázolja. A királynők uralkodásának idejét sok politikai cselszövény, összeesküvés bonyolítja: Hédervári Kont István a magyar urakkal szervezkedik az asszonyuralom megbuktatására, a nápolyi Durazzói Károly, Lajos király nevelt fia a magyar trónra feni a fogát, és a lengyel tartományok elégedetlenül várják Erzsébet kisebbik lányát, Hedviget a királyi székbe. Erzsébet viszont taktikázik, halogat, újabb és újabb házassági – szövetséges terveket sző lányai számára, míg végül is lebukik a mindenoldalú bekerítettségben, s vele bukik a Nagy Lajos-i örökség, az egységes, hatalmas birodalom is. Míg Nagy Lajos király biblia előképe a regény szerint Jób, a leprás király volt, Erzsébet Jezabel bibliai királynő sorsa teljesedik be.A Jezabel az események, fordulatok bőségével szórakoztatja az olvasót. Különösen plasztikus Erzsébet alakja: esendő és támaszra vágyó, boldogtalan, sorsával hadakozó nő, jobb sorsa érdemes érzékeny, szerető asszony, anya – s ugyanakkor vérszomjas, bosszúálló hisztérika, hatalomvágyó, pompakedvelő, gőgös és hiú uralkodónő.

Az 1925-ben először megjelentetett regény színhelye egy kis erdélyi falu, nem sokkal az első világháború után, a román uralom alatt. A konfliktus azonban nem a románok és magyarok közt van. A viharok, ellentétek, drámák és tragédiák a falun belül, a magyarok közt dúlnak. Vérbő társadalomrajz, máig érvényes személyiségtípusokkal.

1342-ben, Nagy Lajos király halála után koronázzák magyar királlyá a még gyermek Máriát. A hatalmat azonban anyja, Erzsébet gyakorolja. Mária törékeny lány, alig fiatalabb húga Hedvig nála erõteljesebb, szõke szépség, akit a lengyelek királynõjükként várnak, követelnek. Az anyakirályné hatalomvágyó asszony, ugyanakkor egy szerelmes nõ, aki hatalmas szenvedéllyel kötõdik Garay nádorhoz. Lajos király hagyatkozása, hogy tudniillik a trónt nõi ág örökölje, akkor még Európa-szerte szokatlan. Nem csoda, hogy a magyar fõurak tiltakoznak a szoknyás királyok ellen. Erzsébet sokszor önkényes döntései sértik a hatalomból kizárt urakat. Erzsébet, férje akaratával ellentétben nem akarja Máriát Luxemburgi Zsigmondhoz adni. Szívesen pártolja viszont az Osztrák Vilmos herceget, aki férje hagyatkozása szerint Hedvig võlegénye. A lengyel urak megtörik Hedvig ellenállását, és Jagello litván fejedelemhez kényszerítik, Mária pedig Zsigmond felesége lesz. A délvidék forrong. Erzsébet útra kel Máriával, hogy lecsillapítsa a kedélyeket, de terve tragédiába torkollik, Erzsébeten beteljesül a bibliai Jezabel sorsa...