Szabó Győző (szerk.)

Jelen kötet magyar nyelven az első, amely átfogó jelleggel kívánja bemutatni digitális korunk jövőbe mutató jogi vonatkozásait. A könyvnek meg kellett küzdenie azzal a nehézséggel, hogy a témának újszerűsége és kiforratlansága okán egyelőre még nincsen egy egységesen elfogadott tárgyalási módja. A kötet a jelen digitális kor három jövőbe mutató jelenségének jogi vonatkozásai bemutatására vállalkozik, mint a modern technológiák, a cybertér és a robotok. Tág értelemben technológia alatt értünk minden anyagi és nem anyagi eszközt, amely mentális vagy fizikai erőfeszítés révén azért állt elő, hogy azzal valós problémákat oldjunk meg. Jelen kötet a technológiák legfontosabb jellemzőit érintő szabályozási kérdéseket tárgyalja, mint amilyen az adatalapúság és a platformképzés, valamint az ezzel járó szűk keresztmetszeti problémák, az állam az államban jelenség. Ebből fakadóan vizsgáljuk a szűken vett technológiai jog alatt a platform alapú gazdaság szabályozási vonatkozásait, továbbá az adatvédelem és a versenyjog legfontosabb technológiákkal szembeni elvárásait. A versenyjog kiemelését az indokolja, hogy ez volt az első olyan jogterület, amely a technológiák jelentette kihívásokra érdemben tudott reagálni és ma is élen jár a szabályozással még le nem fedett legújabb problémák piaci kezelése terén (ld. pl. algoritmusok). Ebben a fejezetben olyan jelentős EU-s szabályozások és szabályozási javaslatok kerülnek bemutatásra, mint az online területi korlátozásokról, és az online tartalom-előfizetések hordozhatóságáról szóló EU rendeletek vagy a B2B online platform átláthatósági és tisztességességi, illetve fogyasztóvédelmi szabályok online platformok vonatkozásában hatékonyabb végrehajtására irányuló rendeletjavaslatok. A cyberjog alatt az internet, mint tér szabadságával, biztonságával kapcsolatos szabályozási kérdéseket értjük, így az internetes kommunikáció szabadsága mellett, az internetes bűncselekmények tilalmát, valamint a hálózati és információs rendszerek biztonságának elfogadható szinten tartására irányuló szabályokat mutatja be a könyv. A robotjog az önfejlesztő (mesterséges intelligencián alapuló) technológiákra vonatkozó szabályozási elvárásokat foglalja magába, miként erre Asimov törvényei is utalnak. A robotjog technológiáktól való elkülönült bemutatását egyelőre még a téma hipotetikussága indokolja. Ennek oka, hogy jelenleg még a legfejlettebb autonóm robotok sem képesek morális döntésekre, így valójában helyesebb robotetikáról és nem robotjogról beszélni, amely a robotokkal kapcsolatos jogi elvárásokat a robotok tervezőire, gyártóira és felhasználóira adaptálja. Ugyanakkor szükségszerű a technológiát, így a robottechnológiai fejlesztéseket is (jogi) kontroll alatt tartani.

A tanulmánykötet célja olvasmányosan, szemtanúk írásain keresztül bemutatni az elmúlt évtized adatvédelmi szempontból kiemelt eseményeit. A szerzők mindegyike alkotója és szemtanúja volt fontos történéseknek. Őszinte áttekintést nyújtunk egy egész évtizedről, annak kulcsfontosságú lépéseiről. Akár átlagos, akár kiemelkedő teljesítményként tekintünk az elmúlt időszakra, annak egy-egy teljesítményére, most van itt az ideje annak, hogy leltárt készítsünk mindarról, ami ezt az évtizedet jellemezte.A kötet nem tankönyv jelleggel kívánja leírni, hogy mit hogyan kell értelmezni, mi helyes, és mi nem helyes. A kötet tudományos igénnyel készült, de nem száraz szakmai tanulmányok sora. Bevezetjük az olvasót az események sodrába, hogy élményszerűen szegődhessen az írók nyomába az egyes történések megismerésekor.A kötet visszatekintés, jövőbe tekintés és leltár egyidejűleg.

Az Európai Unió általános adatvédelmi rendelete, a 2018 májusától alkalmazandó GDPR a magánélet védelmének ünnepelt és világszerte ismert jogszabálya.Az unió tagállamai büszkék arra, hogy a többi szabályozási megoldással összehasonlítva itt érvényesül a legmagasabb szintű védelem.De vajon mi alapján tudjuk összehasonlítani a különböző védelmi szinteket és az ezek mögött álló szabályozások minőségét? Mi teszi a védelmet erőssé, vagy éppen gyengévé? Milyen szempontok segítenek annak megítélésében, hogy előrelépés, vagy éppen visszalépés történt?A kötet ezekre a kérdésekre keres és ad választ az adatvédelmi gondolkodásban újszerűen ható védelmi lépcső elméletével. Egyszerű, de mégis szemléletes kísérlet a védelem minőségének és szintjének mérésére, amely a jogi szabályozás jövőbeni lehetséges fejlesztésének távlatát is megnyitja.