Szini Gyula

,,Egy piros kerti széken ült a fiatal orvos. Vele szemben egy unom, okos asszony. Az orvos boldog volt, mert szerelmes volt az életbe. Hosszú küszködések után végre feléje mosolygott az elegáns, nagystílű jövő. Nem kell már többé szegény, viaszsárga, fonnyadt munkásasszonyokat auszkultálnia, hanem bejáratos lesz illatos budoárok tilosába, és csipkék közt fogja hallgatni asszonyi szívek lázas dobogását. Szinte szerelmes volt ebbe a huszonnyolc éves asszonyba is, aki első előkelő páciense lett. És hogy a dús nedves pázsitlevél közül egy pici hirtelenzöld béka pottyant ki, mosolyogva gondolt arra az időre, mikor első, olcsó műszereit egy piszkos, mohás udvar kis békáin próbálta ki. Most jólét, fényűzés övezte. Hirtelen arra gondolt, hogy az az előkelőn gyöngéd asszony, aki vele szemben ül, képes volna-e megcsalni az urát. Az asszony nyugodt, szép szürke szeme az orvos kezén pihent, amelyen finom illatszer nyomta el egy orvosság erős, illó szagát. - Méltóságos asszonyom, - kezdte az orvos, - amióta csak ide járok, egyet tapasztalok folyton: hogy minden orvosságomnál jobban használ önnek az a zavartalan boldogság, az a csodálatosan meleg házasélet, amelyben él. - Tíz év óta - mosolygott az asszony. - Hihetetlen! Mert azt látom, hogy még mindig úgy szeretik egymást, mint ahogy a mézeshetekben szokás..."

A Különös álmok finoman megrajzolt, szende és melankolikus novellák gyűjteménye Szini Gyula tollából. Elbeszéléseiben gyakran keveredik a mese és a valóság, s a lágy lírai hangvétel az író különleges érzékenységéről tanúskodik. Itthoni és párizsi történetek, vidéki románcok és nagyvárosi tragédiák, színészek és gépírókisasszonyok, naiv gyermekek és kiábrándult művészek töltik meg élettel ezt a rendkívül szórakoztató és megindító kötetet.

A regény főhőse, Ágh Ernő kutató vegyész „a sugárzó anyagok vizsgálása közben érdekes fölfedezésre jutott, amely eladdig Currie asszony valamennyi követőjének figyelmét elkerülte”. A tudományos rejtély kutatása mellett azonban Ágh Ernő életében egy titokzatos lány, Mája is felbukkan, akinek megfejtése nem kisebb kihívással jár, mint azon elmélet bizonyítása, hogy „a világ láthatatlan”. Szini Gyula rendkívül eredeti, a magyar irodalomban szokatlan témájú kisregénye éppúgy kínál lélektani krimi jellegű izgalmakat, mint a korra jellemző, finoman, stílusosan ábrázolt romantikát. A kötetben a kisregény mellett Szini Gyula további öt elbeszélése is olvasható.

„Ez a regény újabb bizonyítéka annak, hogy a magyar írók ebben a regényfajtában is olyan értékeket tudnak produkálni, amelyek bizony felülmúlják az immár világsikerre szert tett hasonló külföldi alkotásokat. Szini Gyula regénye a legjobbak közül való és bizonyos, hogy egy csapásra meghódítaná a németül, angolul, franciául olvasók táborát is.” Korunk, 1927. november

Szini Gyula írói erényei hatványozottan megvannak posztumusz művében, a Liviában. Fordulatos, izgalmas, könnyed meseszövés, rendkívül szórakoztató előadásmód és emellett komoly, tiszta irodalom. Egy jelentős írói egyéniség utolsó munkája a Livia.

„Mindketten a függöny mögé mentek, és az, ami a lobogó gyertyafénynél Alberik elé tárult, olyan volt, hogy földbe gyökerezett tőle a lába. Üvegkoporsó, vagy inkább hosszúkás, ládaalakú múzeumi vitrin volt előtte és ebben az üvegládában mozdulatlanul, alvó arccal ott feküdt egy hosszú, szőkehajú és szőkeszakállú ember…” Vajon mit keres a Gellért-hegy egy titkos barlangjába, tíz éve tetszhalott álmát alvó „fehér fakír”? Miféle okok késztették ilyen mutatványra? Szerelem, kaland, párbaj és a keleti misztikum ötvöződik ebben a húszas évek Budapestjén játszódó izgalmas, romantikus regényben, amely a Nyugat nemzedékének méltatlanul elfeledett írójának nevéhez fűződik. A kötetben Szini Gyula további tíz novellája is olvasható.

"Aki kézbe veszi Szini Gyula Jókai életéről szóló munkáját, ne számítson szigorú irodalomtörténeti és kritikai értekezésre a regények keletkezéséről. Író ír íróról - szinte romantikába hajló életrajzot, ami, a Nagy Mesemondóról lévén szó, igencsak indokolt.Szó szerint bölcsőtől a sírig követhetjük Jókay Móric (eredetileg erre a névre keresztelték) tanulmányait, pályakezdését, sikereit és tévedéseit, egyszóval: életútját. Természetesen megtaláljuk benne az azóta legendaként közismert, történészek által többször megkérdőjelezett, sőt cáfolt motívumokat: kokárdatűzés, a Múzeum lépcsői, a szigorú és határozott Róza asszony helytállása férje mellett. S a jó barát, Petőfi alakja és a vele való konfliktus is kirajzolódik. (Na de kivel nem volt összetűzése Petőfinek?!) Bár Nagy Endre a Nyugatban úgy fogalmazott: „Szini Gyulának Szini Gyula a legméltóbb olvasója" - azért a mai érdeklődő számára sem mindennapi élmény végigtekinteni a 19. századnak ezen a széles freskóján."