László Gyurkó

Mi volt 1956? Forradalom, ellenforradalom, szabadságharc, fekelés, lázadás, népfelkelés ezek a leggyakoribb meghatározások. Olykor jelzőkkel is árnyalva: népi, nemzeti, demokratikus. Szükséges a pontosítás, mert az értelmezés: értékelés, ötvenhatot sem lehet anélkül értékelni, hogy értelmeznénk. 1956 forradalom volt. Elsősorban azért, mert az ország népe meg volt győződve, hogy forradalmat csinál. A magyar forradalom nagy ellenmondása: csak úgy győzhetett, hogy ezzel saját sírját ássa meg. De ha nem vállalja a bukást, a győzelmet sem vívhatja ki. Mintha tudta volna, amit csak az utókor igazolhat vissza, hogy nem a jelene a döntő, hanem a példa, amit felmutat jövőnek, világnak, történelemnek.

Mi ?volt 1956? Forradalom, ellenforradalom, szabadságharc, felkelés, lázadás, népfelkelés – ezek a leggyakoribb meghatározások. Olykor jelzőkkel is árnyalva: népi, nemzeti, demokratikus.Szükséges a pontosítás, mert az értelmezés: értékelés; ötvenhatot sem lehet anélkül értékelni, hogy értelmeznénk. 1956 forradalom volt. Elsősorban azért, mert az ország népe meg volt győződve, hogy forradalmat csinál. Bármilyen terminológiát használtak az elmúlt évtizedekben politikusok, történészek, zsurnaliszták, gondolkodók, a nép az első pillanattól kezdve forradalomnak érezte és nevezte a maga mozgalmát. Így él mindmáig az ország tudatában. A nép tudja, mit él át, s élményét tovább örökíti.A könyv az 1956. október 23-tól november 4-ig tartó napok részletes története, az előzmények rövid ismertetésével s a forradalomhoz múlhatatlanul hozzá tartozó, január elejéig tartó időszak epilógusával. Ami utána következett, már más történet. A könyvben a szokásosnál többet idézek; meggyőződésem, hogy a történelem megismeréséhez a kor légkörének, hangulatának ismerete is elen- gedhetetlen, nem csak a tények. Idézni csak a forradalom résztvevőit, szemtanúit idézem, vitázni is csak velük vitázom. A történészek, gondolkodók, politikusok közötti véleményütköztetések ismertetésére, értékelésére nem vállalkoztam.