Ferenc Herczeg

Történelmi regény a török hódoltság korából

Kora társadalmi viszonyait feszegeti a mű.

Herczeg Ferenc író, színműíró, újságíró, az MTA tagja és másodelnöke az 1890-es évek fordulóján kezdett el írni, tollából regények, novellák, később színdarabok születtek - első regényével elnyerte az Egyetemes Regénytár pályadíját. Az élet kapuja című művét az Akadémia három egymást követő évben Nobel-díjra jelölte, majd a Magyar Corvin-lánc kitüntetésben részesült. Sikere arra ösztönözte, hogy a "nemzet írójává" váljék. Történelmi regénye a 16. század elején, II. Gyula és X. Leó pápasága idején játszódik Rómában. Bakócz Tamás esztergomi érsek próbálja teljesíteni küldetését: megmenteni a magyarságot a töröktől. Küldetése izgalmas, fordulatokkal színesített olvasmány, mely a történelmi háttér lefestése mellett ismerteti a magyarság sorsát, s az ország határainál árnyékként lebegő veszedelmet.

Herczeg Ferenc 1904-ben bemutatott háromfelvonásos Bizánc című drámája a szerző egyik legsikeresebb színműve. A drámát, mely nem csupán az író életművében, de a magyar drámairodalomban is kiemelkedő helyet foglal el, 1904–1945 között számos alkalommal vitték színpadra. Később a szerző legtöbb művéhez hasonlóan tiltólistára került. A több évtizedes szunnyadást napjainkban fokozódó érdeklődés váltotta fel. A Bizánc aktualitást jelzi, hogy a drámát az elmúlt években több színtársulat sikerrel tűzte műsorra

Simon ezredes is, mint a legtöbb férfi, kétféle álláspontról ítélte meg a bukott nőt. Az egyik álláspont a családon kivül álló emberé, ki föltétlenül megbocsát minden bűnt, mely mellett a szerelem szól, mint enyhítő körülmény. (Ezt az elvet főleg alantas tiszt korában vallotta, mikor az egész olaszországi hadtest beszélt Simon főhadnagy szerelmi kalandjairól.) A második álláspont a családapáé, ki irgalmatlan szigorral ítél el a család tisztasága ellen elkövetett minden merényletet.

Négy felvonásos vígjáték - Szüret idején megesett már, hogy vidám nagyurak diákok, igricek és zarándokok képében jöttek a Balatonra... Azért nem hiszek neked, uram. Úgy hallottam, nagy hős vagy a csatában... Csudát beszéltek, hogy egymagad egész hadsereget ugrattál szét. Beszélj nekem a tetteidről, kérlek!

A fogyó Hold című történelmi regény a török hódítás következményeit adja elő, egy végvári vitéz kalandos történetével példázva agy nemzet életben maradásának lehetőségeit.

A novella műfaját Herczeg tovább mindíg is nagy kedvvel művte s időnként összegyűjtve egy-egy kötetben válo­gatja ki a javát. Ezek: Napnyugati mesék (1894), amelyben négy hosszabb novellát is közöl (Sziriusz, A láp virága, Báró Rébusz, Donna Sol) kilenc rövidebb között. Ezekből kettő a magyar sci-fi legjobb darabjai.

Vígjáték előjátékkal, három felvonásban

Herczeg nagysikerű Gyurkovics lányok regényének két folytatása ezúttal a fiútestvérekről szól: gyerekcsínyek, katonáskodás, párbaj, szerelem. A regényből film is készült 1941-ben. Herczeg regényei sok tekintetben a Móricz regények másik oldala - lehet, hogy nem annyira művészi, viszont vidám és szórakoztató.

A híres regény érettségi anyag is lett. Bakócz Tamás pápának jelöléséről szól, ami Magyarország számára sorskérdés lett volna: a török hódoltság megelőzése, de sajnos kudarccal végződött a nyugati országok önzése miatt.

Orlayék története a korabeli középosztály életéről vázol mély lélektannal rajzolt családi történetet.

Részlet a könyvből: A pályaudvar előtt nagyon csinos, leányos képű huszárhadnagy állott. Lakkcsizmát, fehér báli kesztyűt és arany karperecet viselt. Ennyiből is nyilvánvaló, hogy tartalékos. Ceruzával írott levelet tartott a kezében és szigorú hangon utasításokat adott az előtte álló hordárnak. - Itt van magának egy forint. . . Ezért holnap reggel kilenc után elviszi címére ezt a levelet. Megértette? - Kérem, rögtön is elvihetem! - buzgólkodott a vörössipkás. - Azt tegye, amit mondtam! - dörögte a harcos. - Kilenc után, egy másodperccel sem előbb. Egy Farkas Elek nevű úriember, aki éppen akkor cihelődött ki a fiakkerjéből, félfüllel meghallotta a beszélgetést. Anélkül, hogy ügyet vetett volna a hadnagyra, bement a poggyászcsarnokba, útközben pedig azt gondolta magában: a levél egy férjes asszonynak szól, akinek az ura kilenckor hivatalba megy . . . (Ezt az igénytelen megfigyelést inkább csak megszokásból tette, miként az igazi vadász, ha puska nélkül sétál is odakünn, meglátja a szántásban lappangó nyulat.

Részlet ?a műből: A riván álló naplopók közül, akik végignézték a Sirály bevonulását, hozzánk lépett egy Figaró-arcú kicsi ember és bemutatta magát mint Andrics Luigi, az arbei olaszpárt lelke, nagy magyarbarát és Kossuth Lajos emlékének különös tisztelője. Mikor megkérdeztem tőle, hol kaphatnánk jó vacsorát, Andrics azt mondta, hogy Arbeban tulajdonképpen nincs vendéglő, de ő nem is engedné meg, hogy másutt vacsoráljunk, mint nála. A vacsora, melyet Andrics felesége főzött, sok fogásból állott, de változatosnak nem volt nevezhető. Birkaleves, sült birka, főtt birka, rántott birka, végül birkazsírral készített makaróni. Már arról kezdtünk tanakodni, hogy miféle ajándékot adjunk házigazdánknak, ha netán nem fogadna el pénzt a vendégségért, mikor Andrics úr azzal vetett végett zavarunknak, hogy elhozta a számlát, melyen egy teríték ára 12, írva tizenkét forintban volt megállapítva. Mivel tavaly Görögországban jártam, hol a vendéglősök még sokkal nagyobb zsiványok, mint Andrics Luigi, ismertem már az eljárást, melyet ilyen esetben követni kell és egy forintot ajánlottam minden terítékért. Hosszú vita után, melynek folyamán a gazdánk, mint végső argumentumra, a falon függő Kossuth-képre, magyarbarátságának ékes bizonyítékára is utalt, végül megalkudtunk egy forint hatvan krajcárban. Ez a kis félreértés nem akadályozott meg minket abban, hogy vacsora után mint jóbarátok együtt el ne menjünk az olasz klubba, hol az arbei fiatal leányok mandolinkara rendezett éppen estélyt.

A regény, melyet háromszor jelöltek Nobel-díjra! A történelmi regény nem véletlenül aratott sikert Európában, már Herczeg életében is tananyag volt mint stílusbravúr. Az írónak talán legjobb történelmi regénye, II.Gyula és X.Leó pápasága idején játszódik Rómában, ahol Bakócz Tamás esztergomi érsek próbálja teljesíteni küldetését a magyarságnak a töröktől való megmentését. Ezért akarja megszerezni a pápai trónt, s vele a hatalmat. Kísérlete gyászos kudarcba fullad, s a magára hagyott magyarság látomásával zárul a roppant olvasmányos, kitűnő tollal megírt regény.

Herczeg Ferenc Pogányok című történelmi regényéről, mely az István király halála utáni zavaros időkben, a Vata-féle felkelés idején játszódik, Kornis Gyula 1941-ben ilyen emelkedett hangon ír: „Nyugat és Kelet lelkének tragikus összeütközése, az ősmagyar lélek kereszténnyé átváltódásának történeti problémája aligha tehet még szert mélyebb és szebb lélektani keretre, mint Herczegnek ebben a művészi alkotásában. A Pogányok a magyar irodalom regénytájainak egyik legmagasabb hegycsúcsa.”