Ferenc Herczeg strana 2 z 2

A könyv két család sorsának évszázados összekapcsolódását bemutató izgalmas intellektuális játék. A kiindulópont egy gazdag özvegyasszony végrendelkezése, amit az öreg hölgy a sors szeszélyére bíz: egy elguruló pamutgombolyag határozza meg, hogy két szegény sorsú rokoni család ... Folytatás ›› (Csákó és Videczky) közül melyik örökölje a mesés vagyont. Két generációval később az akkori leszármazottak sorsa újra keresztezi egymást, a gazdaggá tettek még gazdagabbak, a szegények pedig még szegényebbek lettek. Egy viharos éjszakán a dúsgazdag Videczky Flórishoz bekopogtat a szépséges Csákó Magdaléna, aki védelmet, nyugalmat, segítséget kér tőle, cselédi szolgálataiért cserébe. Gyorsan beférkőzik az úr bizalmába, és rövid úton kifosztja. Flóris lelki vívódások között rendőrkézre adja, és, mivel statárium van érvényben, az asszonyra halálbüntetés vár. A siralomházban töltött utolsó órái alatt Magdaléna szeme előtt lepereg banális élettörténete, ahogy árva gyermekként felnőve egyre csak sodródik, békére, nyugalomra, polgári létre vágyódva, amit tragikus módon életében először Flóris úr házában találhatna meg. Eközben Flóris úr is álmatlanul forgolódik, sajnálja a nőt, aki foglyul ejtette a szívét. Egyszerre szenderednek el, és közös álmuk elrepíti az olvasót Magdaléna másik életébe, ami a pamutgombolyag fordított döntése esetén következhetett volna be. A fordított sorsok új és kriminális helyzeteket hoznak... A könyv érdekes játék a jellemekkel, az élethelyzetekkel. A személyiségek tükörjátéka mintha már a későbbi egzisztencializmus előzetes paródiája lenne. A(z) Magdaléna két élete (Könyv) szerzője Herczeg Ferenc.

A klasszikus felépítésű, de akár posztmodernnek is mondható keretbe foglalt kalandregény a mű megírásának jelenéből repít vissza minket a honfoglalás korába. Figyelemmel kísérhetjük egy rendhagyó életút néhány érdekes, sorsfordító eseményét, míg eljutunk az ezeréves történet meglepő végkifejletéhez... 20. századunk első felének nagy mesélője -némi narratív ravaszsággal- saját személyét ironikusan beállítva elmondja, hogyan talált rá egy régi kéziratra, amely a X. század idején kalandozó magyarok egyik bajorországi hadjárata idejéből mesél el egy különös szépségű történetet Aduáról, a hajdani várúr árván maradt leányáról. A természet gyermekeként élő Adua először megtapasztalja az emberi kapzsiság és gonoszság életét veszélyeztető megnyilvánulásait, majd egy váratlan szerelem révén ráébred: a rettegett magyarok ereje a halált megvető bátorságban és önfeláldozó hűségben rejlik. A történet végén elgondolkodhatunk: a korabeli magyarság európai beágyazódásának hosszú folyamatában milyen érdekes és drámákkal teljes epizódok játszódhattak le, amíg Szent István végérvényesen le nem horgonyozta nemzetünket a kontinens közepén, jól védett és barátságos Kárpát-medencénkben.

A törökök százötven éves uralma szomorú emlékeket hagyott ránk, mégis, számtalan irodalmi alkotás szól arról, hogy hős eleink hogyan küzdöttek ellenük mindvégig -váltakozó sikerrel- a haza és a kereszténység védelmében. Herczeg Ferenc regénye a 16. század végén játszódik, amikor Magyarország kétharmada az oszmán birodalom egyik tartománya csupán, ám látszanak már a hanyatlás jelei: a törökvezető réteg nagyon távol él a szultáni udvartól, ezért nehéz őket irányítani, egyre inkább asszimilálódnak a helyiekhez, s közben a magyarok szüntelen harcolnak szabadságukért. A regény főhőse a balatoni végvárak egyik vitéze, aki a koppányi bég fogságába esik ám "becsületszóra" szabadon engedik, hogy váltságdíjat gyűjtsön végleges szabadulásáért. Árulás, bajvívás, sikerek és kudarcok kísérik útját, miközben rálel az igaz szerelemre is. Küzdelmében segítségére vannak a kor nagy magyar hősei: Zrínyi György, Balassi Bálint, vagy a hírneves "fekete bég": Nádasdy Ferenc. A Prima Könyvek sorozat azt hivatott bemutatni a fiataloknak, hogy hazánk földjén minden korban születtek hős fiak, akik példaképül szolgálhatnak az utódoknak. A jövő nagyjai talán már köztünk járnak, de addig is, míg színre lépnek, ne hagyjuk eltörlődni sírban nyugvó hőseink emlékét!