Péter Hessler

Peter Hessler ezúttal szokatlan dolgokat művel Kínában. Autót bérel, és bár tilos lenne vele elhagynia Pekinget, heteken át tartó utazásokat tesz, egészen Belső-Mongóliáig eljut. Hétvégi házat bérel egy Sancha nevű faluban, a Nagy Fal szomszédságában, és aktívan részt vesz a helyiek életében. A vadonatúj autópályákon délre megy, hogy tudósítson a szédítő ipari fejlődés következtében szinte napról napra változó vidék lakóinak életéről. Hessler új "autós" szerepében persze ugyanaz a kíváncsi újságíró, akit a "Két év Kínában" című könyvből már jól ismerünk: szenvedélyes megfigyelő, aki közel megy az emberekhez, nemcsak felvázolja, hanem részletesen ismerteti is életpályájukat, elhelyezi őket a szédületes iramban változó ország - nyugati aggyal már-már felfoghatatlan társadalmi viszonyai között. Nem elégszik meg felszínes utalásokkal, szemügyre veszi a történelmi hátteret, amely nélkül számos jelenség érthetetlen. És noha a valóságnak csak egy szeletét mutatja be, a kínai szűrőn átderengenek az általános igazságok, kétségek, kérdőjelek, sokkok és a globálisan megoldhatatlannak tetsző problémák. "Peter Hessler lassacskán jobban ismeri Kínát, mint lakóinak többsége." (The Wall Street Journal)

Amikor 1996 augusztusának végén Peter Hessler Szecsuan tartomány szívében, a Jangce teraszos hegyoldalai között megbújó Fulingban partra száll, csak annyit tud a városról, hogy ötven éve nem járt ott amerikai. Ő a Béke-hadtest önkénteseként azért kev eredik oda, hogy angol nyelvet és irodalmat tanítson a helyi főiskolán, és hogy megtanuljon kínaiul, de arra nem számít, hogy örökre beleszeret a kínai kultúrába, arra pedig talán nem is gondol, hogy egyszer majd milyen varázslatos portrét ír a poros kisvárosról.