Mihály Hoppál

Hoppál Mihály negyedszázada foglalkozik intenzíven sámánkutatásokkal, munkájáról készült könyvei, fotói, filmjei a világ számos országában ismertek. Új könyvében azokról az élményekről és tapasztalatokról számol be, amelyeket igencsak változatos helyszíneken szerzett híres, illetve szinte teljesen ismeretlen népek, népcsoportok között. "Régi igazság a tudományos kutatásban, hogy nem a téma teszi a tudományt, hanem a módszer" - vallja, s nézőpontját a körön belül álló megfigyelő önreflexiója határozza mg. A kutató ugyanis benne él a cselekmények sűrűjében, mégis képes kívülről szemlélni mindent. A kötet címében tudatosan használja a sámánság fogalmát, megkülönböztetve a korábban elterjedt és sok kritikára okot adó sámánizmust. A sámánság kifejezéssel arra kíván utalni, hogy érdeklődésében a helyi szokások, változások foglalják el a központi helyet, s csak a tapasztalatokból levont következtetések lehetnek az elmélet építőkövei. Helyszíni beszámolóit fényképekkel, dokumentumokkal gazdagon illusztrálja.

A világhírű sámánkutató válogatott sámántanulmányai, amelyek eddig nem jelentek meg kötetben.

Jankovics Marcell hihetetlenül szerteágazó munkásságát szinte lehetetlen egyetlen könyvben összefoglalni. E kötet a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth- és Balázs Béla-díjas alkotó tevékenységének legfontosabb területeit, legérdekesebb részleteit és összefüggéseit igyekszik megragadni, bemutatni. Varga Zoltán filmtörténész írása az animációs filmes, vizuális művész portréját rajzolja meg: értő elemzése új dimenzióit nyitja meg a Sisyphus, a Prometheus vagy a Küzdők fémjelezte életműnek. Hoppál Mihály etnológus-folklorista esszéje pedig a közéleti embert, a népmesekutatót, a reneszánsz műveltségű gondolkodót méltatja, akinek nevéhez a Jelképtár című könyv mellett még számtalan érdekes és progresszív mű kapcsolódik. Az MMA Kiadó gazdagon illusztrált, impozáns albuma részint jól ismert, részint korábban még nem közölt képekkel kelti életre Jankovics Marcell páratlanul sokszínű életművét.

Ebben a kötetben a 100. életévébe lépett néprajzkutató, Keszi Kovács László 1927-ban lejegyzett gyűjtését, a Fehérlófia meséjét és annak néhány keleti rokon szövegét adja közre az Európai Folklór Intézet, a Magyar Tudományos Akadémia Néprajzi Kutatóintézete és a L’Harmattan Kiadó.A hazai néprajztudomány doyen-je először éppen nyolc évtizeddel ezelőtt jegyezte le a mese első felét, még tizenkét éves iskolásként egy öreg pásztortól, majd később egy vak mesemondótól a második felét. Végül éppen fél évszázada összeolvasztotta a két részt, hogy egy teljesebb variánst hagyományozzon az utókorra. A kötet tematikája rámutat a távoli, a keleti párhuzamok lehetőségére, a meséket követő tanulmányok pedig e mesetípus elterjedésének és az egyes motívumok jelentésének kérdését érintve, a kutatás számára is továbbgondolható problémákat vetnek fel.A szövegek után magyarázó jegyzetanyag segíti az idegen kultúrában való eligazodást, a laikus olvasó, pedig élvezheti a távol-keleti és a magyar elbeszélés közeli rokonságát, a motívumok hasonlóságát, és Nagy András sajátos stílusú szép grafikáit. A Fehérlófia tanulságos mesekönyvként nagyobb gyerekeknek és felnőtteknek ajánlott.

Ebben a kötetben a 100. életévébe lépett néprajzkutató, Keszi Kovács László 1927-ban lejegyzett gyűjtését, a Fehérlófia meséjét és annak néhány keleti rokon szövegét adja közre az Európai Folklór Intézet, a Magyar Tudományos Akadémia Néprajzi Kutatóintézete és a L’Harmattan Kiadó.A hazai néprajztudomány doyen-je először éppen nyolc évtizeddel ezelőtt jegyezte le a mese első felét, még tizenkét éves iskolásként egy öreg pásztortól, majd később egy vak mesemondótól a második felét. Végül éppen fél évszázada összeolvasztotta a két részt, hogy egy teljesebb variánst hagyományozzon az utókorra. A kötet tematikája rámutat a távoli, a keleti párhuzamok lehetőségére, a meséket követő tanulmányok pedig e mesetípus elterjedésének és az egyes motívumok jelentésének kérdését érintve, a kutatás számára is továbbgondolható problémákat vetnek fel.A szövegek után magyarázó jegyzetanyag segíti az idegen kultúrában való eligazodást, a laikus olvasó, pedig élvezheti a távol-keleti és a magyar elbeszélés közeli rokonságát, a motívumok hasonlóságát, és Nagy András sajátos stílusú szép grafikáit. A Fehérlófia tanulságos mesekönyvként nagyobb gyerekeknek és felnőtteknek ajánlott.