Gábor Horányi

Könyvsorozatunk ezen tagja a fizika két nagy fejezetével, a hő és hőmérséklet témakörével, valamint a fénnyel ismertet meg benneteket. Matematikai összefüggések és bonyolult definíciók helyett megpróbálunk a jelenségek és fogalmak mélyére hatolni, sokszor felvillantva azt az utat, melyet a régmúlt vagy közelmúlt tudósai bejártak. A természetben minden mindennel összefügg, kockázatos dolog tehát a jelenségeket címek alá besorolni, tantárgyi dobozokba gyömöszölni. Könyvünk színes kaleidoszkóp, mely a fizika nézőpontjából, de nem csak "fizikául" beszél hőről, fényről, képről s arról, hogy tudományos ismereteink mily nagymértékben megváltoztatták életünket és gondolkodásunkat. Könyvünk fő célja, hogy gondolkodni tanítson, a gondolkodáshoz kedvet ébresszen, s megmutassa, hogy az emberi tudás hogyan forraszt eggyé múltat, jelent és jövőt. Nem kevésbé fontos cél, hogy a könyv örömforrás legyen, a megértésből fakadó "megvilágosodás" semmihez sem hasonlítható boldogságát adja. Ha eltöprengtek a könyvet tanulmányozva, az első lépést megtettétek ezen az úton. A könyvben található ismeretek jól hasznosíthatók iskolai tanulmányaitok során. A szükséges alapismeretek mellett számos kiegészítő információt, érdekességet, rejtett belső összefüggést is felfedezhettek benne. A könyvhöz csatolt munkafüzet segítségével ellenőrizhetitek megszerzett tudásotokat, és a kísérleteket elvégezve saját tapasztalatokat gyűjthettek.

Kötetünk harminchét híres magyar világjáró kalandos utazását mutatja be. Köztük vannak olyan kiválóságok és nemzetközileg is elismert kutatók, fölfedezők, mint Almásy László, Baktay Ervin, Cholnoky Jenő, Goldziher Ignác, Kittenberger Kálmán, Kőrösi Csoma Sándor, Lóczy Lajos, Stein Aurél, Széchenyi Zsigmond, Teleki Sámuel, Vámbéry Ármin, Xantus János. Ázsia, Afrika és Amerika titokzatos tájait ismerhetjük meg, az utazás forgataga mellett a földrajzi környezetet, a lakosság néprajzát, ízelítőt kapunk az eredeti útleírásokból. A kötetet több száz kép színesíti. A Magyar világjárók kalandjai egyedülálló vállalkozás, mely felnőtt és ifjú olvasóinak feledhetetlen perceket kínál, s egyben az oktatásban is kitűnően alkalmazható.

A közkedvelt Magyar világjárók kalandjai után kötetünk mintegy negyven híres magyar tudós kalandos életét és kimagasló életművét mutatja be. A magyar tudomány kiválóságai, nemzetközileg is elismert alkotói szerepelnek itt: csillagászok, botanikusok, földrajztudósok, nyelvészek, matematikusok, történészek, irodalmárok, szinte a tudomány minden területe képviselve van. Olvashatunk többek között Apáczai Csere Jánosról, Baross Gáborról, Bolyai Farkasról és Jánosról, Brunszvik Terézről, Ipolyi Arnoldról, Irinyi Jánosról, Jedlik Ányosról, Kempelen Farkasról, Kitaibel Pálról, Rómer Flórisról, Semmelweis Ignácról, Tittel Pálról, Toldy Ferencről és Tótfalusi Kis Miklósról. A kötetet több mint száz kép teszi még gazdagabbá. A Magyar tudósok kalandjai felnőtt és ifjú olvasónak egyaránt hasznos és feledhetetlen órákat kínál, s egyben az oktatásban is kitűnően alkalmazható.

A compliance kérdéskörével foglalkozó Magyarázat-sorozatunk második kötete – elsősorban a témakör kiemelten dinamikus fejlődésére figyelemmel – 2023-ig váratott magára. A könyvsorozat ötletét az – Ambrus István és Farkas Ádám szerzők hazánkban úttörő, ugyancsak a Wolters Kluwer Kiadónál megjelent: „A compliance alapkérdései – az etikus vállalati működés elmélete és gyakorlata” című kötet 2019-es közzététele adta, amely révén nemcsak a vállalati gondolkodásban, hanem a magyarországi szakirodalomban is nyilvánvalóvá vált, hogy a compliance kérdésköre nemcsak, hogy gyökeret kell hogy eresszen, hanem egyenesen irányadóvá kell válnia a 2020-as években, a magán- és a közszférában egyaránt. Természetszerű, hogy a compliance terjedését – ahogy annyi mindent – a 2020-tól kezdődő Covid19-világjárvány hátráltatta, a vonatkozó európai uniós előírások ugyanakkor minden tagállamot az egyre inkább előremutató compliance-szemléletű rendelkezések meghonosítására sarkallták. Az élet azonban nem állt meg, és ahogy azt az első kötet Ajánlójában jeleztük és prognosztizáltuk, a jog proaktívvá válása egyre inkább előtérbe került, amely szemlélet révén nem a jogviták utólagos rendezése, hanem azok megelőzése, a jogkövető magatartás elősegítése vált elsőrangúvá. Szintén figyelmet érdemel az a megközelítés, amely a klasszikus jogászi gondolkodásmódhoz képest – ami hagyományosan különbséget tett mindenekelőtt közjog és magánjog között, majd külön-külön kódexekben szabályozta és szabályozza a polgári jogot, a büntetőjogot, a munkajogot, stb. – egyre inkább feloldódni látszik a 21. század fejleményei tükrében, valamint nem utolsósorban a compliance megközelítés égisze alatt is. Ahogy arra már korábban is történt utalás, a Magyarázat a compliance jogszabályairól című, háromkötetes sorozat hazánkban elsőként vállalkozik a compliance-vonatkozású normatív rendelkezések kommentárszerű, teljességre törekvő elemzésére. A magyarázat célja a gyakorlati szakemberek munkájának segítése, ennek ellenére természetesen nem volt megkerülhető a compliance általános jellemzőinek körvonalazása, nemzetközi – elsősorban angolszász és német – fejlődésének bemutatása sem. Az első kötetben az általános compliance szemlélet meghonosításával kapcsolatos kérdéseket, valamint a büntetőjogi compliance kérdéskörét állítottuk a középpontba. Ahogy kifejtettük, az akár különböző jogszabályokba, akár erkölcsi normákba ütköző magatartások napvilágra kerülése elsőrangú társadalmi érdek. A második kötet egy rövid bevezető után az adójogi, majd a versenyjogi compliance kérdéseit járja körül. Eredeti terveinkkel ellentétben nem került részletesen bemutatásra a közérdekű bejelentők védelmét szolgáló uniós irányelv, illetve a hazai panaszjogi szabályozás elemzése sem. Ennek indoka, hogy a vonatkozó magyar szabályozás – nem függetleníthetően a már említett világjárványtól – még a második kötet kéziratának lezárása idején sem került kihirdetésre, így annak magyarázatára a harmadik, záró kötet keretében vállalkozunk, amikor a témakör implementálása és jogalkotási folyományai nyugvópontra jutottak. Szerkesztői ajánlóAz adójogi compliance-t körüljáró fejezetek szerzői szerint „adóztatási hatalom az állami szuverenitásból fakad, és mint ilyen, elméletileg korlátlan”. A gyakorlatban természetesen az adókivetés jogát mind a célszerűség (pl. behajthatóság), mind pedig a közgazdasági törvények korlátozzák. A befektető a befektetéséből a befektetési kockázattal arányos nyereséget vár, amennyiben ez az arányosság nem áll fenn, akkor a vállalkozási tevékenység helyett olyan befektetési formák felé fordul, amelyek kisebb kockázattal eredményeznek ugyanakkora nettó hozamot. A túladóztatás adómegtagadást, adókikerülést eredményezhet, vagy a feketegazdaság felé terelheti a vállalkozási tevékenységet. Az adókötelezettség nem megfelelő teljesítése szankciókat von maga után, függetlenül attól, hogy a nem-megfelelés szándékosság, gondatlanság, vagy téves jogért