Horváth Gy. strana 2 z 2

Isma szabad. Anyjuk halála után évekig nevelte két ikertestvérét, és most folytathatja régóta dédelgetett álmát - Amerikában tanulhat. Mégis egyre nyugtalankodik Londonban élő, szép és önfejű húga, Aneeka miatt, és a fivérük, Parvaiz miatt, akinek nyoma veszett, aki méltóvá akar válni sosem látott, dzsihádista apja sötét örökségéhez. És belép a nővérek életébe Eamonn. Nagy hatalmú brit muszlim politikus fia, neki is fel kell nőnie születési előjogához - vagy szembe kell szállnia vele. A két család sorsa kibogozhatatlanul, gyilkosan egybefonódik ebben a szenvedélyes hangvételű, perzselő regényben. A fiúk hazatérnek Szophoklész Antigoné című tragédiájának elsöprő erejű modern feldolgozása. Shamsie szívszorító beleérzéssel, ádázul és makacsul teszi fel újra meg újra a kérdést: Ki mondja meg, mi helyes és mi nem, amikor az embert darabokra szaggatja a szeretet és a politika összeférhetetlensége? És miféle áldozatokra vagyunk képesek a szeretetért?

A Bolondok hercegében elmesélt vérfagyasztó kalandok során Jalan Kendeth, a gyáva és élvhajhász herceg és Snorri ver Snagason, a megkeseredett viking harcos szert tesz Loki kulcsára, amely minden ajtót ki tud nyitni, és amelyre a Széthullott Birodalom legveszedelmesebb erői vágyakoznak – köztük maga a Holt Király. Jal csupán haza szeretne térni a nőkhöz, a borhoz és az élet egyéb örömeihez, de Snorrinak célja van a kulccsal: ő az alvilág kapuját keresi, hogy szélesre tárhassa, és visszahozhassa családját az élők világába. A kettejüket összeláncoló varázslat miatt a herceg kénytelen Snorrival tartani veszedelmes útján. Váratlan útitársként csatlakozik hozzájuk Kara, a tüzes völva, akinek szintén megvannak a saját kifürkészhetetlen céljai.

Golding a második világháborúban szerzett tapasztalatait felhasználva a tudata, a lelke, a zsigerei mélyén megbújó ősi, vad ösztönökre ráébredő és az atomháború árnyékában élő ember félelmeit jeleníti meg példázatában vagy mítoszregényében: egy hátborzongatóan izgalmas és kegyetlen történetben, melynek hősei tíz-tizenkét éves angol fiúk. A világban háború dúl, s a fiúk repülőgép-szerencsétlenség következtében egy lakatlan szigetre kerülnek, távol a civilizációtól - amely talán éppen elpusztul -, s megpróbálnak értelmes rendet, társadalmat kialakítani. És őrzik a tüzet, mert ez az egyetlen útja a menekülésnek. Sokáig kellemes, szinte idilli játéknak tetszik az egész: a jól nevelt angol fiúk ragyogóan megbirkóznak a nehézségekkel, s követik Ralphot, a született vezetőt, aki tüzet gyújt, és expedíciót vezet a sziget felderítésére. Ám az idillben - eleinte szinte észrevétlenül - sokasodnak a bajok: a vezérszerepre pályázó Jack nem hajlandó engedelmeskedni Ralphnak, és a fiúk közül egyre többen állnak mellé, s imádják vele együtt a Legyek Urát. A regény bő ötven évvel első magyar megjelenése után új fordításban kerül az Olvasó elé.

1912 telén egy huszonhét éves dán úrilány eljegyezte magát svéd unokatestvérével, Bror Blixen báróval. Az egyik tanú Vilmos svéd királyi herceg volt, aki memoárjában így emlékezik a menyasszonyra: "Karcsú, jó alakú, okos szemű, dús gesztenyebarna hajú, bájos és elegáns fiatal nő…" A házaspár egy kenyai birtokon telepedett le, ahol kávétermesztéssel akartak foglalkozni, ám Blixen báró szívesebben futott a gyarmat szépasszonyai után, és inkább szafarikat vezetett - így ismerkedett meg Széchenyi Zsigmond gróffal és Hemingwayjel. Karen, a báróné eközben élete nagy, örök szerelmével, Afrikával ismerkedett - a hátborzongatóan gyönyörű afrikai tájjal, a "bennszülöttekkel", a kikuju, maszáj és szomáli emberekkel, kultúrákkal. És viharos, tragikus viszonyt folytatott egy szívrabló angollal, Denys Finch-Hattonnal. Mindennek eredménye a dán irodalom e gyöngyszeme - meg egy felejthetetlen film, a Távol Afrikától, amelyben két színészzseni, Meryl Streep és Robert Redford játssza a főszerepeket.