Horváth Gy. strana 2 z 2

Viktoriánus szenvedély, lázadó hősök - a XX. század írózsenijétől. Romantikus 19. századi történet: egy fiatal angol arisztokrata, Charles Smithson eljegyzi egy nemrég feltört gazdag kereskedő lányát, Ernestinát, ami már magában is kissé "szégyellni való", majd pedig önmaga számára is váratlanul (és persze sokak megbotránkozására) beleszeret egy különös, hisztérikus, ráadásul rossz hírű nevelőnőbe, Sarah-ba, akinek cselekedetei nemcsak kiszámíthatatlanok, de megmagyarázhatatlanok is. A történet lehetőséget ad az írónak a korabeli angol társadalom és szokások lenyűgöző ábrázolására, a legérdekesebb azonban mégis a történelmi és történelem feletti szabadság körüljárása: elképzelhető-e 1867 Angliájában, hogy egy arisztokrata, aki épp egy polgárlányt készül feleségül venni, ország-világ előtt vállalja egy tengerész hadnagy állítólagos szajhája iránti imádatát? Egy korszakváltás hajnalán melyik lesz erősebb: a fűzős-krinolinos Viktória-éra, vagy a szabad szerelmet már nyíltan hirdető, sőt gyakorló bohém művészvilág? Egyáltalán van-e átjárás a kettő között, s ha igen, három főszereplőnk közül melyiknek nyílik ajtó? Boldog és szabad lehet-e bármelyikük, és milyen áron? A kérdésre három választ is kapunk a szerzőtől, s az olvasó maga döntheti el, melyik a valószínűbb - és melyik tetszik neki a legjobban. A lepkegyűjtő írójának ebből a ma már irodalomtörténeti jelentőségű regényéből Karel Reisz készített nagy sikerű filmet, Meryl Streeppel és Jeremy Ironsszal a főszerepben. A versbetéteket N. Kiss Zsuzsa fordította

A Bolondok hercegében elmesélt vérfagyasztó kalandok során Jalan Kendeth, a gyáva és élvhajhász herceg és Snorri ver Snagason, a megkeseredett viking harcos szert tesz Loki kulcsára, amely minden ajtót ki tud nyitni, és amelyre a Széthullott Birodalom legveszedelmesebb erői vágyakoznak – köztük maga a Holt Király. Jal csupán haza szeretne térni a nőkhöz, a borhoz és az élet egyéb örömeihez, de Snorrinak célja van a kulccsal: ő az alvilág kapuját keresi, hogy szélesre tárhassa, és visszahozhassa családját az élők világába. A kettejüket összeláncoló varázslat miatt a herceg kénytelen Snorrival tartani veszedelmes útján. Váratlan útitársként csatlakozik hozzájuk Kara, a tüzes völva, akinek szintén megvannak a saját kifürkészhetetlen céljai.

1912 telén egy huszonhét éves dán úrilány eljegyezte magát svéd unokatestvérével, Bror Blixen báróval. Az egyik tanú Vilmos svéd királyi herceg volt, aki memoárjában így emlékezik a menyasszonyra: "Karcsú, jó alakú, okos szemű, dús gesztenyebarna hajú, bájos és elegáns fiatal nő…" A házaspár egy kenyai birtokon telepedett le, ahol kávétermesztéssel akartak foglalkozni, ám Blixen báró szívesebben futott a gyarmat szépasszonyai után, és inkább szafarikat vezetett - így ismerkedett meg Széchenyi Zsigmond gróffal és Hemingwayjel. Karen, a báróné eközben élete nagy, örök szerelmével, Afrikával ismerkedett - a hátborzongatóan gyönyörű afrikai tájjal, a "bennszülöttekkel", a kikuju, maszáj és szomáli emberekkel, kultúrákkal. És viharos, tragikus viszonyt folytatott egy szívrabló angollal, Denys Finch-Hattonnal. Mindennek eredménye a dán irodalom e gyöngyszeme - meg egy felejthetetlen film, a Távol Afrikától, amelyben két színészzseni, Meryl Streep és Robert Redford játssza a főszerepeket.